A hét plébániája: SZILÁGYSOMLYÓ

szilagysomlyo1_1.jpg

Szilágysomlyó város a Partium régióban, a szilágysági Kraszna-mente kistérségben, Szilágy megyében, Zilah megyeszékhelytől 25 km-re észak-nyugatra. A város a Magura-hegység (594 m magas) déli lejtőjén,
a környező dombok aljában, a Kraszna-folyó partján fekszik. A paleolitikum óta lakott hely volt, a várostól északra fekvő Várhegyen már a VI.-VII. században létezett kisebb erődítmény, fent a Magurán a honfoglalás korában épült vár, a Somlyóvár. Ezért a település neve a régi magyar „somlik = csuszamlik” igéből származik, ami a megcsuszamló oldalú hegyre utal.  Először 1251-ben Vathasomlyova néven említik, akkoriban a lázadó Vatától leszármazó Csolt nemzettség birtoka volt, 1351-ben oklevél már Somlyóvárát említi, mint a Báthory család ősi fészkét. A Somlyóvárat a XVI. században elhagyják a Báthoryak, mert a városban, a Kraszna folyó jobb partján, megépült a családi sarokbástyás várkastély, amely napjainkban sajnos már nagyon romos állapotban van. Egy legenda szerint a Gutkeled nemzetség egyik őse Opos, legyőzte az itteni Púpos-hegy egy üregében lakó sárkányát és ennek három fogát pajzsára szegezte, e bátor tettéért kapta a Báthory nevet, ezért van a családi címerben a három sárkányfog. A somlyói Báthory  családból származik  Erdély 5 híres fejedelme (1571 és 1613 között): István (Szilágysomlyó,1533 – Grodnó,1586, lengyel király is volt 1575 -1586 között, a krakkói waweli székesegyházban nyugszik), Kristóf, Zsigmond, András (a bíboros ) és Gábor.  István, a nagy fejedelem és király emlékének tiszteletére, Szilágysomlyón 1993-óta  évente szeptemberben megrendezik a  Báthory-napokat, 2001-ben a város fennállásának 750. évfordulóján a plébániatemplom kertjében állították fel a fejedelem-király mellszobrát (Lőrinc Lehel kolozsvári szobrászművész alkotása), 2007-ben a helyi általános iskola vette fel a nevét. Szilágysomlyó a történeti Kraszna vármegye székhelye volt 1876-ig, a Szilágyság második legnagyobb városa, a környék kulturális központja. Jelentős zsidó lakossága is volt, a volt iskolájuk épületében Észak-Erdélyi Holokauszt múzeum  nyílt. A XIX. században magyar örmények is telepedtek le a városban. Mostani lakossága kb.14 ezer fő, mintegy négyezer a magyarok száma.

Somlyói Báthory István (1477-1534) Erdély vajdája építtette 1532-ben a római katolikus plébániatemplomot a város közepén lévő  „szent hegyre”, ahol előzőleg már állt egy régi templom. A templom a csúcsíves építészet (talán utolsó) alkotása. Itt e templomban keresztelték meg István fiát, a későbbi erdélyi fejedelmet és lengyel királyt. 1660-ban a törökök felégetik a várost és a gótikus templomot, amelyet majd 1666-ban Báthory Zsófia II. Rákóczi Ferenc özvegye segítségével állítanak helyre, barokk stílusban, megmaradt a szentély, valamint a szekrestye gótikus hálóboltozata. A szentély a nyolcszög három oldalával záródik, hossza 10,73, szélessége 7,60 m. A templomhajó hossza 12,98, szélessége 9,20 m. Tornyát 1780-ban építették. A templom titulusa Nagyboldogasszony,  a főoltárkép a mennybe felvett Szűz Máriát  ábrázolja, két mellékoltára van,  Nepomuki Szent János és Szent József tiszteletére, ez utóbbin Szent István és Szent László királyok barokk szobrai állnak. A templom értékes kincse a régi Monstrancia (Úrmutató), aranyozott, 60 cm magas, talpa hat karéjú, lengyel eredetű 1606-ból. Szilágysomlyón a római katolikusok  mindig is többségben voltak, jelenleg is a hívek száma több mint 800.  1701-ben lett újraalapítva a plébánia.

A városban Minorita ferences szerzetesek rendházat alapítanak (1731), iskolát nyitottak (1744), majd 1826-ban megalapították a gimnáziumot. 1899-ben telepednek le a Mallersdorfi Szegény Ferences Nővérek is,  leányiskolát nyitottak, amely az újonnan épített impozáns iskolaépületben 1905-1948 között működött.  Fontos megemlíteni a városban álló  Szentháromság (Pestis)  szobrot, 1772-ben állították fel, amiért a járvány elkerülte a várost, a Partium legrégebbi köztéri szobra, 2010-ben lett felújítva. A város jeles szülöttei közül még megemlítjük: P. Szathmári Károlyt (1830-1991) tanár, írót,  Bölöni György (1882-1959) írót,  Ady barátja és életrajz írója, Mártonfi István (1895-1965) érdemes orvost, Iuliu Maniu (1873-1953) politikust, Nyiszli Miklóst (1901-1956) az auschwitzi borzalmak orvos-íróját, valamint Msgr. dr. Hosszú Lászlót (1912-1983)  nagyváradi vikárius-ordináriust, meszesmenti cimzetes apátot és dr. Kovács Ferencz Zsoltot, a nagyváradi püspökség irodaigazgatóját. 

A szilágysomlyói Nagyboldogasszony plébánia a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye, Krasznai Főesperesség, Szilágysomlyói esperesi kerületéhez tartozik, 2012. szeptember 1-jétől plébánosa Kuglis Gábor.  A templombúcsúja augusztus 15.  Szűz Mária mennybevétele, Nagyboldogasszony ünnepe. Örökös szentségimádási nap: november III. vasárnapja. A plébánia filíái: – Szilágynagyfalu, Árpád-kori  település, a XIV. században lett a Losonczy Bánffy család birtoka, ők építtették a XV. század derekán a plébániatemplomát, amely a mostani, átépített, református műemlék templom. A jelenlegi katolikus templom 1926-ban épült, búcsúját Jézus Szent Szíve ünnepén tartják. Örökös szentségimádási nap: március I. vasárnapja; – Krasznarécse, Szűz Mária Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szentelt kápolnáját, a felújítás után, 2014. augusztus 24-én,  Böcskei László nagyváradi megyéspüspök áldotta meg. Örökös szentségimádási nap: június II. vasárnapja.
A 2003-ban megjelent Nagyváradi Egyházmegye Történelmi Sematizmusából vett adatok alapján szerkesztette: Szebeni Lajos.

Fotó: www.hereditatum.ro

 

 

About the author

maradmin

Leave a Comment