A hét plébániája: CSOMAKÖZ

csomakozi_szent_istvan_kiraly_plebania.jpg

Csomaköz község a Partium régióban, az Érmellék kistérség északi szélén, Szatmár megyében, Nagykároly megyei jogú várostól 10 km-re délnyugatra. A szomszédos Szaniszló községtől 2004-ben vált önállóvá, lakossága mintegy 1200 fő,  kilencven százalékban  magyarok. Hozzá tartozik a vele teljesen összenőtt falu, Bere. Csomaköz térsége ősidők óta lakott terület,  2013-ban egy helyi fiatalember Angyal Gellért, kapálás közben talált bronzkori fegyvereket, munkaeszközöket és ékszereket. A XIII. században már virágzó település volt, 1306-ban neve az oklevelekben Terra Chamakuz mezőváros, az ősfoglaló Kaplonyi nemzetségből származó  Csomaközy nemzetség névadó birtoka. A Csoma név ismeretlen eredetű magyar személynévből származó férfi név.  A Kárpát-medencében e névvel még ismeretes települések: Csoma, Csomafalva, Tiszacsoma, Erdélyben: Csomafája, Gyergyócsomafalva és Csomakőrös. A középkor viharos századaiban a térség lakossága megfogyatkozott, pótlásukra Károlyi Sándor gróf (1668-1743) a XVIII. század elején telepít le a német Würtemberg tartományból svábokat, először Nagykároly, Csanálos, Kaplony és Csomaköz településekben, majd  a század  végéig  Szatmár vármegyében további, összesen 31 település jön létre sváb lakosokkal, akik aztán napjainkig elmagyarosodtak. Csomaköz XIV. században épült Mindenszentek tiszteletére szentelt temploma, a protestáns hitújításkor, az 1550–es évektől, a reformátusoké lett. Azonban a gyülekezet napjainkig fokozatosan apadt, a középkori kis templom állapota nagyon megromlott, használaton kívül lett. 2013-2014 között lett teljesen felújítva, így eredeti szépségében látható és látogatható a késő románkori és gótikus elemeket tartalmazó műemlék templom. A templom kriptájában nyugszik báró Mészáros János (1737-1801) az osztrák hadsereg hadvezére, számos háború hőse. Ugyancsak a fent említett időszakban, a „Középkori Templomok Útja” projekt keretében lett teljesen felújítva az Árpád-kori, berei református műemlék templom is. Ez alkalommal tárták fel és restaurálták a Köpönyeges Máriát ábrázoló freskót valamint az északi falon Krisztus Színeváltozását ábrázoló freskó fragmentumait. A csomaközi római katolikus vallású sváb lakosok lelki gondozását, kezdetekben, a mezőfényi plébánia végezte, majd 1800-ban az akkor megalakult szaniszlói plébánia filíája lett. Első kis temploma 1815-ben épült, védőszentje Szent István király, az 1834. október 15. nagy földrengés megrongált, amúgy is már a megnőtt közösségnek kicsinek bizonyult. Hám János (1781- 1857) „az építő püspök”, a szatmári római katolikus egyházmegye „második alapítója”, 1840-ben megalapítja a csomaközi plébániát, majd támogatásával épül fel az új templom 1854 – 1856 között. A templom tervezője Tischler Albin (1810-1884) tb. kanonok, esperes, csanálosi plébános (1852-1884), számos más katolikus templom tervezője, talán legjelentősebb a felsőbányai Nagyboldogasszony templom (1847-1855 épült). A csomaközi új templomot Veres János mérki plébános áldotta meg 1856. augusztus 20-án, úgyszintén Szent István király  tiszteletére, aki a szatmári egyházmegye fővédőszentje, Szent János apostol és evangélista a társvédőszentje.
A csomaközi plébániatemplom csodálatos főoltárképén Szent István király felajánlja koronáját Szűz Máriának ábrázolása, a főoltár oldalain a nagy képek, baloldalt Jézus megkeresztelése, jobb oldalon a Piéta, a neves festőművész Mezey József (1823-1882) alkotásai. A templomhajó mennyezetén az Oltáriszentség imádását megjelenítő nagyméretű gyönyörű freskó, a kortárs monumentális szakrális festészet neves képviselője, Hatzak-Lukácsovits Magda (Nagykároly,1933 – ) alkotása, akinek munkássága több mint 50 templom liturgikus terének terve, 32 templomban több mint 70 freskó festése. A XX. század második felében megújult a templombelső díszítő festése,  a több mint 50 templom festését- restaurálását végző, jeles templomfestő, Bódi Endre (Szatmárnémeti,1913 -1995)  munkája. A templomban Jézus Szíve, Szűz Mária és több szent szobrai  láthatók. A templom orgonája 1867-ből való, a templomtorony mostani alakját 1888-ban nyerte el.
A csomaközi Szent István király plébánia a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye, Nagykárolyi Főesperesség, Nagykároly II. Esperesi kerületéhez tartozik, 2013. augusztusától plébánosa Starmüller Ferenc szentszéki tanácsos, aki ezt megelőzően 18 évig Mezőfény plébánosa volt. Fontos megemlíteni az itt áldásos plébánosi szolgálatot végzett (1968-1993 között) Msgr. Galambos Ferenc nagyprépost, nyugalmazott plébánost és (1993-2013 között) 2013-ban aranymisés Feigi György tb. kanonok, nyugalmazott plébánost.
Csomaközi születésű papi hivatások közül említjük: Czier István Csaba jelenlegi mezőfényi plébánost, Hájtájer Istvánt, (2011-2013 között börvelyi plébános, majd Ausztriában lelkipásztor) 2016. szeptember 1-től a rónaszéki plébánia i.h. lelkésze lesz. Csomaközön a szaniszlói úti temetőben álló kápolna a Boldogságos Szűz Mária, a nagykárolyi úti temetőben a kápolna Loyolai Szent Ignác tiszteletére vannak szentelve. Egy sírkápolna is áll, a Feltámadt Üdvözítő, a falu szülötte, Kosztra Ignácz c. kanonok, esperes-plébánosnak (itt volt plébános 1874 – 1911). Említésre méltó még a községben a népszerű rendezvények, Csomaköz Napja ( 2003-tól), Szüreti Csősz bál, Farsangi bál,  a nyári lovas élmény tábor a gyerekeknek, a nyári Zenei Tábor (2015-től), és 2016-tól havonta, a Csomaközi Zenés Vasárnapok hangversenyei (a plébánia-templomban is) Hermann Szabolcs zenész, karmester-karnagy szervezésében (aki összegyűjtötte a sváb-magyar és német nyelvű római katolikus egyházi énekeket).
Szerkesztette: Szebeni Lajos.

Fotó: www.kalazanci.ro

About the author

maradmin

Leave a Comment