A hét plébániája: ÉRADONY

roman-catholic_church_adoni_bh.jpg

Éradony falu a Partium (Részek) régió Érmellék nevű egyik térségében. Az Érmellék, a Kraszna és Berettyó folyók közti területen, az Ér-völgyét és Érmelléki-háti dombságot ölelő, egy 5 – 25 Km széles és 100 Km hosszú sáv, a mostani Bihar és Szatmár megyék területén.  A neve, a Berettyó-folyó jobb oldali legjelentősebb mellékvize, e területen áthaladó (118 km hosszú) Ér-pataktól való, melynek lecsapolása előtt, tavak, ingoványos mocsár és zsombékok birodalma volt.  Az Ér név Anonymus Gesztájában szerepel „Omsó-ér” alakban, amely az „OM/O/So-ÉR” az omlik igével összefüggő, régi nyelvi „omos” ige és a magyar „ér” amely lusta folyású, iszapos medrű folyóvizet jelent, származása. Az Érmellék Árpád-kor óta magyarlakta táj, napjainkban is több mint félszáz települése van, mint tájnév először 1445-ben, a leleszi premontrei prépostság oklevéltárában fordul elő Éradony határának említésekor. Éradony, Bihar megyei falu, Nagyvárad megyeszékhelytől 57 Km-re északra, az „Érmellék fővárosa” – Érmihályfalvától 10 km-re délkeletre fekszik, községközpontja a tőle 3 km-re északra lévő Értarcsa, amelyhez még hozzátartozik Gálospetri falu is. Éradony lakossága mintegy 750 fő, több mint 90 százalékban magyarok. A település első írásos említése Odum alakban, 1237-ben jelenik meg, valószínű Odonról (a magyar Ádám személynév bajor-osztrák megfelelője), Ivánka fiáról kapta a nevet, aki a település első birtokosa volt. Aztán a Gutkeled-nemzetség birtoka, a többi környékbeli más falvakkal együtt. Egy 1262-es oklevél mint a Johannita lovagok birtokát említi, akik a Gutkeledek adományából kapták meg. Az Odun település név később alakul Adonyra, majd 1828-tól a neve Ér-adony. Még ilyen névvel ismeretes települések a Kárpát-medencében: Adony, Nyíradony és Tiszaadony.

Éradony első templomát 1332-ben említik, a lakosság a hitújításkor, 1552-ben áttér a református hitre. A XVIII. században a település birtokosa a Haller család, kastélyuk kápolnájában a katolikus híveknek a ferences szerzetesek kezdik el a pasztorációt. 1779-ben lett újraalapítva a plébánia, egyházmegyés papok veszik át az egyházközséget. Gróf Haller Antal 1781-ben felépítteti a plébánia lakást, 1786-ban az új római katolikus templomot, amely a mai plébániatemplom, a Szentháromság tiszteletére Szarka Gábor esperes-plébános szentelte fel 1786. október 1-én. Érmelléken az 1829 évi nagy földrengés, amelynek epicentruma Értarcsa és Gálospetri volt, nagyban megrongálta a térség templomait, Lajcsák Ferenc váradi püspök (1827-1842) az Érmelléki térségben tett látogatásakor (1831) nagy pénzösszegeket adományozott a helyreállításokra, valamint a lakosságnak is. Azóta is többször javították a templomot és a plébániát az egykori plébánosok, így Tyukos József CM, lazarista atya (majd a nagyváradi Szent Katalin-telep, 1981-ben alapított plébánia, első plébánosa volt haláláig), utódja, aki 20 évig volt itt plébános, Karetka László tb. kanonok, esperes (Monospetri, 1946 – Éradony, 2001), valamint Simon István és Demsa Pál ayák. Legutóbb a 2009-es év után lett renoválva a templom, a mintegy 300 főt alkotó katolikus hívek áldozatos hozzájárulásával, a jelenlegi plébános szolgálata alatt.

Az éradonyi Szentháromság plébánia a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye, Székesegyházi főesperesség, Székelyhídi esperesi kerületéhez tartozik, plébániai kormányzó Mihály Balázs, akit az akkori megyéspüspök Tempfli József (Csanálos, 1931- Nagyvárad, 2016. május 25.) szentelt pappá, első alkalommal nem a székesegyházban hanem szülőfalujában, a Székelyföld  Hargita megyei Szentegyházasfalu  Szent András plébániatemplomban, 2006. június 29-én. A plébánia búcsúját Szentháromság ünnepén, a Szentlélek eljövetele, Pünkösd utáni első vasárnapon tartják, örökös szentségimádási nap: augusztus I. vasárnapja. A plébánia leányegyházai: – Értarcsa, a település első írásos említése Thorsa néven 1163-ból való, a XV. században a váradi káptalan birtokaihoz tartozott, a török uralom alatt elnéptelenedett, 1720-as évek után népesül be újra, lakói többségben reformátusok, a katolikus hívek száma mintegy 50. Karetka László atya 1994-ben egy magánházat alakíttat át kápolnává, amelynek búcsúja Jézus Szent Szíve ünnepén van, örökös szentségimádási nap szeptember II. vasárnapja. – Gálospetri, itt is kevés a római katolikus hívek száma, örökös szentségimádási nap március IV. vasárnapja. Fontos megemlíteni hogy az itteni egykori Fráter-kúriában ( barokk stílusban épült 1896-ban) a Dévai Szent Ferenc Alapítvány  megnyitotta a Szentháromság Gyermekotthonát 2007-ben.

Éradony jeles szülöttei közül említjük: Csokalyi Fényes László (1871- 1944) újságírót, az Érmellék neves személyisége Fényes Elek (1807-1876) földrajz- és közgazdász statisztikus dédunokája volt, Adonyi Nagy Mária (1951 – 2015) költő, újságírót és dr. Gábor Elemér nagyváradi egyházmegyés papot, akinek Éradonyban volt a primíciája 2002. június 30-án, jelenleg plébános a Budapest-Pestszentlőrinc Szent László király plébánián. Mihály Balázs atya úgyszintén plébániai kormányzó Érkeserű falu Szent Anna plébánián is, ez a plébánia 1755-ben lett újraalapítva, egy ekkor épült kis templom helyébe Lajcsák Ferenc váradi püspök építtetett új templomot neoklasszikus stílusban, 1831-1838 között. A római katolikus hívek száma kevéssel száz fölötti, örökös szentségimádási nap augusztus II. vasárnapja. Az Érkeserűi plébánia filíája Kiskereki, amely a községközpontja, ahova még tartozik Asszonyvására falu is.

Szerkesztette: Szebeni Lajos.

Fotó: hu.wikipedia.org

 

 

About the author

maradmin

Leave a Comment