A hét plébániája: CSÍKSZENTDOMOKOS – SZENT MARGIT LELKIGYAKORLATOS HÁZ

szent_margit_haz.jpg

Csíkszeredától 29 km-re északra, az Olt felső völgyében fekvő Szenttamással összenőtt nagyközség, a Lok és Szádakút-patakok Oltba való torkollásánál fekszik Csíkszentdomokos. 1967-ig Balánbánya is hozzá tartozott. Csíkszentdomokos falu Romániában, Hargita megyében, Felcsík legnépesebb faluja, amely jól őrzi hagyományait. Külön nap van szentelve a népviseleteknek, a Szőttesek Vasárnapja. Nevét középkori Szent Domokosnak szentelt templomáról kapta. A középkorban határában vasat és rezet bányásztak. 1567-ben Zenth Domokos néven említik. Határában a Tarkő havasa alatt feküdt a középkori Tarkő falu. A falu határában a Pásztorbükknek nevezett helyen gyilkolták meg a székelyek Báthory András bíborost, erdélyi fejedelmet 1599. október 31-én. A gyilkosságért VIII. Kelemen pápa átokkal sújtotta a községet. A gyilkosság helyére 1816 -ban keresztet állítottak, amely ma a templom belső falánál áll a Pásztorbükkön pedig kápolnát építettek. 1910-ben 5391 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Felcsíki járásához tartozott. 1944-ben a Maniu-gárda kivégzett itt 12 ártatlan magyar személyt, köztük nőket is. 1992-ben 6678 lakosából 6658 magyar és 20 román volt. Itt született Márton Áron Kegyelmes Úr 1896. augusztus 28-án az erdélyi katolikus egyház püspöke. Jelmondatául a „Non recuso laborem” – nem futamodom meg a munkától – mondatot választotta. „Ez a latin nyelv gazdagsága alapján akár így is fordítható: nem utasítom el a bajt, a nyomorúságot, a szenvedést. Mély értelmű utalás volt ez munkával és szenvedéssel teli életére.…olyan püspök volt, aki nemcsak szerette a rá bízottakat, hanem ismerte is őket. Nemcsak sziklaszilárd volt, amint ezt sokan legjellemzőbb erényének tartják, hanem – bölcsessége és műveltsége mellett – okos is.”„Az igazság védelmében és a szeretet szolgálatában az üldöztetés és börtön nem szégyen, hanem dicsőség.”

Márton Áron püspök akarta, hogy valamikor otthont adjon szülőfaluja egy szerzetesközösségnek, akik neveléssel, képzéssel segítik népünket. Így Csíkszentdokmokoson, a gondviselő Isten jóságából a Szent Margit Ház több mint húsz éve épült a katolikus templom szomszédságában. Itt a segítőnővérek a Gondviselés különös szeretetében élik meg jelenlétüket. A Tisztítótűzben Szenvedő Lelkeket Segítő Nővérek rendjét 1856-ban alapították Párizsban, az anyaház jelenleg is ott található. A rend földrajzilag tartományokra van osztva, Románia a közép-európai tartományhoz tartozik, ennek központja Bécsben van, onnan jöttek a nővérek Magyarországra, majd Romániába. A segítőnővérek 1992-ben telepedtek le Erdélyben. Bálint Lajos érsek javaslatára egészen pontosan Csíkszentdomokoson. Jelenleg három közösség működik: Marosvásárhelyen, Csíkszentdomokoson és Gyergyószentmiklóson. Ezen a településeken összesen négy segítőnővér tevékenykedik. Rajtuk kívül a rendnek még több erdélyi tagja van, akik külföldön vannak, még a felkészítés ideje alatt, vagy pedig a küldetésük szólította őket távolabbra.

Csíkszentdomonkoson a nővérek munkájának köszönhetően több közösség alakult, találkozóikat ők is a Szent Margit-házban tarják, így a Rebeka asszonycsoport, a gyászcsoport, a kamiliánus lelkiségben élő fiatalok csoportja, a Házas Hétvége csoportja, a Tenyeres-Talpas néptánccsoport. Örömmel adnak helyet nagyböjtben a kalákagyóntatás számára, adventben pedig az öregek karácsonyát szervezik együtt a plébániával. A házat adományokból tartják fenn. A terményadományok mellett sokan nagylelkűen segítik a közösséget pénzbeli támogatással is. A Szent Margit Ház Csíkszentdomokoson elsősorban lelkigyakorlatos csoportoknak, személyeknek ad otthont. A gondviselő Isten jósága az, amikor egy-egy lelkigyakorlatra fáradtan, tele kérdésekkel, de reménykedve, bizakodva érkeznek azok, akik meghallották a hívó szót: „személyesen kísért lelkigyakorlat”, „a lelkigyakorlat teljes ideje alatt csend” – ezt akarom, de vajon kibírom a csendet, kibírom, hogy csak magamra és Istenre figyeljek? Aztán megtapasztalva, ahogyan Mustó Péter jezsuita atya fogalmaz, hogy „csendben születik az élet”, egy-egy lelkigyakorlat végén sugárzó arccal, hálatelt szívvel lépnek be ismét a világ zajába. Szinte semmi sem változott, csak annyi, hogy a csendben élet született, amivel már nem éldegélni, hanem valóban élni lehet. „Havonta kínáltunk fel ilyen lehetőséget, rövid hétvégéket, négy–nyolc napos lelkigyakorlatokat, együttműködve a Marosvásárhelyen és Gyergyószentmiklóson élő nővértársainkkal. Számunkra, segítőnővérek számára a lelki kíséretben nagy ajándék a „Gondviselés gondviselése lenni” – ahogyan ezt alapítónőnk, Gondviselésről nevezett Boldog Mária hagyatékként bízta ránk. Amikor együtt lehetünk úton egy személlyel, aki nyitogatja szívének, lelkének örömét, bánatát saját maga, a Jóisten felé, és ebben egy parányit is segíthetünk a meghallgatásban, jelenlétben, érezzük, látjuk, tapasztaljuk, hogy Isten szó szoros értelemben „viseli” a gondját minden embernek. Így tudjuk egymást megajándékozni szavak nélkül, csendben” –  mondja el Darvas Piroska a ház vezető nővére.
A község fontasabb látnivalóji még a:
– Római katolikus templom, 1787 és 1802 között épült a régi román kori templom helyett, melyből azonban számos műkincset őriz. Kerítése 1813-ban épült.
– A római katolikus templom mellett található egykori egyházi iskola ad otthont a Márton Áron Múzeumnak.
– Görög katolikus fatemploma 1787-ből való, most ortodox templom.
– A falu kőbányájában a Garados-dombon mészkövet, márványt bányásznak.
– A falunak kis tájmúzeuma is van.
– A községből kilátás nyílik a Nagy-Hagymásra.
– Márton Áron Múzeum szomszédságában áll a Szent Margit-ház a Tisztítótűzben Szenvedő Lelkeket Segítő Nővérek 1995-ben felépült otthona, ahonnan a héten a szentmiséket közvetítik, a kongregációt Eugenie Smet alapította. A Szent Margit ház búcsúját január 18-án ünneplik.

Szerkesztette:Gábor Anna.

Fotó: facebook.com/Márton Áron Zarándoklatok

About the author

maradmin

Leave a Comment