A hét plébániája: KÁRÁSZTELEK

KÁRÁSZTELEK a Partium régióban, a Szilágyságban található. A tájegység latinul Sylvania, azaz „erdőség”, innen nevezték később Erdélyt „Transsylvaniának” Szilágyságon túli, azaz „erdőn túli” területnek. Kárásztelek a Szilágysági-dombvidéken, a Krasznai-dombságon fekvő község, a mostani Szilágy megye észak-nyugati részén, a megye közigazgatási központjától, Zilahtól 47 km-re észak-nyugatra, Nagyváradtól kb. 130 km-re észak-keletre terül el. Lakóinak száma kb.1100, 99 százalékban magyarok, hozzátartozó faluja Szilágydomoszló. Kárásztelek honfoglalás-kori település, népessége a kabar törzsből származtatható kálizok, akiknek jelentős szerepük volt a só Erdélyből a nyugati országrész felé történő szállításában. Innen a falu neve is, a káliz népnév és a telek főnév összetétele. Neve első írásos formában 1241-ből helyesen Káloztelek, a középkor folyamán más-más változatban jelenik meg, 1338-ban Kalasztelek,1477-ben Káloztheleke,1609-ben Karaztelke, majd 1679-től Karasztelek. Kárásztelek Szilágy megye egyetlen olyan települése, ahol a lakosság mindvégig egészében megmaradt római katolikus hitében, már az 1090-es évek óta, Szent László király adományaként a váradi káptalannak volt itt birtoka, 1338-ban kelt nádori levél ezt említi is, azonban mint plébánia az Erdélyi Püspökség krasznai főesperességéhez tartozott 1692-ig, amikor a váradi püspök, Benkovich Ágoston (1632–1702) a váradi egyházmegyéhez csatolta Kraszna vármegyét a közép-szolnoki területekkel együtt. Mária Terézia (1717-1780) elrendelte egy új templom építését Kárászteleken a II. Rákoczi György (1621-1660) erdélyi fejedelem neje, Báthori Zsófia (1629-1680) által 1650-ben épített, de tönkrement katolikus templom helyébe, ami 1782-ben el is készült, de alig állt 25 évig, mert egy földrengés vagy földcsuszamlás következtében összedőlt. 1818-ban a váradi egyházmegye költségén újjáépítik, de ez a templom is sok viszontagságon ment keresztül, megromlott állapota miatt teljesen le kellet bontani. Az új templom alapkövét 1913-ban teszik le, Bárdon Ferenc építész tervei alapján a szabadkai Kladek István építtette (aki a gyergyóditrói Jézus Szíve templom kivitelezője is). A neoromán stílusú templom 1917. májuws 15-én lett felszentelve, úgyszintén a Szent Kereszt felmagasztalása tiszteletére. Kárászteleknek már 1754-ben Szent Kereszt búcsút engedélyezett XIV. Benedek (1675 – 1758) pápa. A templom régi nagy kincse a Szent Kereszt-ereklye, egy réztartóban található, 1850 körül Nagyajtai Cserey Farkas (1719 – 1782) bölcselettudor ajándékozta. A templom tornya nincs egybeépítve a templom hajójával, egyik harangja a XIV. századból való.
A plébánia újkori alapítási éve 1706, egyházi anyakönyvét is ekkortól vezetik. A Kárásztelki Szent Kereszt Felmagasztalása Plébánia a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye, Krasznai Főesperesség , Szilágysomlyói Esperesi kerületéhez tartozik, plébánosa Nagy Jácint. A plébánia búcsúja szeptember 14., a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepnapja, az ünnephez közel eső szombaton tartják.
Emlékezetes esemény volt 2013-ban, a templom alapkő-letételének centenáriumán, amikor a búcsús szentmise alkalmával, Dr. Várszegi Asztrik pannonhalmi bencés főapát és Böcskei László nagyváradi megyéspüspök jelenlétében, Timár Sándor Asztrik, a kaplonyi ferences kolostor házfőnöke és plébánosa megáldotta a templomkertben felállított keresztutat. Az egyházközség tagjainak áldozatos hozzájárulásával felállított keresztút állomásainak bronzöntvényeit Deák Árpád nagyváradi szobrászművész tervezte.
A plébánia filiája: Sarmaság, Szilágy megye legnagyobb községe, egykori szénbányászati kitermelési hely, lakóinak száma 6 ezer, 60 százaléka magyar, a római katolikus hívek száma kb. 400., a kápolna 1993-ban épült.
A Nagyváradi egyházmegye történelmi sematizmusának 2003. évi kiadása alapján összeállította: Szebeni Lajos.
Fotó: hu.wikipedia.hu