A hét plébániája: SZENTJOBB

szentjobb.jpg

Szentjobb község a Partium régióban, Bihar megyében, Nagyváradtól 40 km-re észak-keletre, a Berettyó folyó jobb parti lankáin fekszik.  A település nevét Szent István király kézereklyéjéről, a Szent Jobbról kapta. A Vata-féle pogánylázadás idején, Szent István első királyunk teteméről választották le jobb karját,1061 körül Mercurius székesfehérvári őrkanonok hogy megóvja, elhozta az  ereklyét bihari birtokára, az akkor Berekis nevet viselő településre. Államalapító első királyunk szentté avatását kezdeményező I. László király, a későbbi Szent László, aki ifjúsága óta és uralkodása alatt is „Biharország”-hoz szorosan kötődött, 1084. május 30-án felkereste Merkúr, magyarul Mérk apát családi monostorát és ekkor értesült a Szent Jobb ittlétéről, így azóta május 30. a Szent Jobb megtalálásának emléknapja lett. A lovagkirály megbízta Álmos herceget hogy a famonostor helyébe kőépítményt emeljen. 1095-re elkészült a bencés monostor a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére és a Szent Jobb őrzésére és mint királyi apátságot gazdag adománnyal látta el.  Szent László második látogatásakor 1089-ben a településnek a Szentjobb nevet adta. Közel 400 éven át itt őrizték a Szent Jobbot, a monostor az egyik legfontosabb zarándokhelye volt az országnak, a székesfehérvári Szent István király és a váradi Szent László király sírjai mellett, ugyanakkor a Partium legjelentősebb búcsújáró helye volt, Máriaradnával együtt. A Szent Jobb, úgy mint a Szent Korona, egyaránt nemzeti kincse, keresztény ereklyéje a magyar népnek ,a történelem viharaiban számos kalandos történéseket élt át, napjainkban a budapesti Szent István bazilikában őrzik, és augusztus 20-án a búcsús szentmise után körmenetet tartanak vele. Szentjobb település  történetét is átszövi a történelem viharos eseményei, tatárjárás, török dúlás majd  uralom, a reformáció.
A szenjobbi monostor 1239-től már hiteles hely, ezt a rangját 1486-ig megtartotta, erődített vármonostor volt, majd a pálosok birtokolták a XVI. század közepéig,1595-től Bocskai István volt a várparancsnok, a törökök alól 1686-ban szabadult fel, a szatmári béke után a várat lerombolták. A föld lepte vármaradványok még nagyrészt feltárásra várnak, a romok köveiből épült fel a temető kápolna és a katolikus plébánia templom. Szentjobb település a monostor szomszédságában fejlődött ki, jelenlegi lakosainak száma mintegy 1400,  90 % magyarok, közel félévszázad után  2012-ben  községközpont lett, hozzátartozó falui : Berettyócsohaly, Berettyócsanálos és Berettyófarnos. A szentjobbi Kisboldogasszony plébánia a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye, Székesegyházi Főesperesség,  Margittai Esperesi kerületéhez tartozik, 2010-óta plébánosa Kurila Gábor. A templom búcsúja szeptember 8-án, Szűz Mária születése, Kisboldogasszony ünnepén van, de augusztus 20-án Szent István napján is tartanak búcsút.  Örökös szentségimádási nap július IV. vasárnapja.
A katolikus hívek száma körülbelül ezer.  A plébániát 1728-ban gróf Csáky Miklós ( 1698 – 1757) apát, váradi prépost alapította és kezdte el 1736. szeptember 24-én a templom építését, mivel 1737-ben váradi püspök lett  (majd kalocsai és esztergomi érsek), szentjobbi apát utódja gróf Dietrichstein Hannibál Károly (1711 – 1794) fejezi be és szenteli fel 1750-ben. Fraknói Vilmos (1843 -1924) apátkanonok 1910-ban újra renováltatta az egész templomot, majd 1931-ben dr. Pop József apátkanonok ( káptalani helynök 1952-1960 ) felépítteti a mellékhajókat, ókeresztény bazilika stílusban, fehér márványtábla őrzi emlékét. 1967-68-ban Hermann István plébános kívül-belül restauráltatja a templomot és ekkor festi ki a neves szatmári templomfestő  Bódi Endre. 1992-93-ban Tempfli József ( 1931 – 2016) akkori megyéspüspök, és egyben szentjobbi apát is, renováltatta, megerősíttette és újra festteti a templomot, valamint apátsági épületet is építtetett.  A templom barokkfőoltára felett van a hajdani monostor pecsétjét jelképező címer, az áldást adó Szent Jobb, alatta a Dietrichstein címer.
A templom nagy kincse a szentélyben látható, aranyozott keretben, selyemre festett kézfej,  Mária Terézia királynő ( 1740-1780) ajánlásával és aláírásával 1771-ből, melyet a pannonhalmi bencés főapát adományozott a szentjobbi apátságnak 1777-ben.  Nagyon értékes a jobb oldali mellékhajóban álló szentkép, a Fekete Madonna, Mária balkarján a gyermek Jézussal, hodégétriai ikon, a Kárpát-medence legjelentősebb Szűz Mária-kegyképének, a brünni (Brno) Szűzanyának a másolata. A festményt a szentjobbi templomot építő salzburgi kanonok Dietrichstein adományozta.  A falu barokk temetőkápolnája 1769-72 között épült, Sarlós Boldogasszony tiszteletére, külső falán emléktábla áll 1993 óta, a hajdan e helyen állott monostor és itt őrzött Szent Jobb emlékére. A falu központi parkjában áll Mercurius apát 2 m magas bronzszobra, Sántha Csaba szovátai szobrászművész alkotása, 2006. augusztus 19-én leplezték le, dr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek áldotta meg, aki egy Szent István király ereklyét is adományozott Szentjobbnak.
A plébániatemplom oldalán Szent István király bronz- mellszobra áll 1 m magas márványoszlopon, 2000-ben avatták fel.
Említésre méltó: a község parkjában álló  Simonyi óbester ( 1771 – 1832)” a legvitézebb huszár” emléktáblája, a falu református temploma (újjáépítve 1801-11 között), kertjében Bocskai István bronzmellszobra és egy 1848-49 emlék kopjafa van. Az általános iskola előtt  Petőfi Sándor bronzmellszobra áll (2005), a biharmegyei  Réven született Tőzsér Erzsébet (2015- 2009)  szobrászművésznő alkotása. Szentjobbon 2006-óta működik a Caritas Catholica és a Nagyváradi egyházmegye támogatásával  a Szent István szociális gyermekotthon.  A  plébánia filiája  Berettyócsohaly, Hermann István  (1927-2003)  tb. kanonok, egykori szentjobbi plébános építtette Munkás Szent József tiszteletére a kis templomot, hozzá a tornyot Nemes József (1944-2014, Kőröstarján) tb. esperes, nyugalmazott plébános. Szentjobbon a 2016. nyarán kezdett régészeti ásatások után, Böcskei László nagyváradi megyéspüspök kezdeményezésére,
a várromok  régészeti parkká, az apátsági kúria zarándok-és lelkigyakorlatos házzá alakításával, a település ismét a Nagyváradi Egyházmegye kiemelt zarándokhelyévé válik.

A Nagyváradi Egyházmegye történelmi sematizmusából és Dukrét Géza Épített örökségünk Bihar megyében című könyvéből vett értékes adatok alapján összeállította Szebeni Lajos.
Fotó:http://www.panoramio.com/photo/38380458

 

 

About the author

maradmin

Leave a Comment