A hét plébániája: SZATMÁRNÉMETI – SZENTLÉLEK

mn_1321613027szentlelek.jpg

Szatmárnémeti a Partium régió észak-nyugati felében megyei rangú város, Szatmár megye közigazgatási központja, lakóinak száma 102 ezer, megközelítőleg 40 százalékban magyar anyanyelvű. Szatmárnémeti a székhelye az 1804-ben alapított Szatmári Római Katolikus Egyházmegyének, a városban 7 római katolikus plébánia van, az itt élő mintegy 18500 katolikus hívő szolgálatára, a legfiatalabb alapítású a Szentlélek plébánia. Az 1989-es változásokat követően szükségessé vált templom építése, a város nyugati részében lévő 16-os lakónegyedben lakó katolikus hívek részére. A templom alapjait 1991. május 1-én rakták le, azonban a hatóságok az építkezési engedélyt visszavonták, egy esztendő múltán a „Csendes”- parkban jelölték ki a templom új helyét. Ez a gondviselés művének bizonyult, mert sokkal ideálisabb hely az előbbinél.

A templom és a plébánia 1992 – 1995 között épült fel, Merk Mihály (1942 – 1999) tb. kanonok-plébános és a hívek áldozatos közreműködésével. A templomépítő plébános áldásos tevékenysége alakítja ki a hívek közösségét is, az új egyházközséget. 1994-ben alapítja meg a Szentlélek plébániát  Reizer Pál (1943 – 2002), az 1990-ben újjáalakult szatmári egyházmegye első megyéspüspöke, aki az új templomot is felszentelte 1994. november 20-án.  A szép modern templom oltárképe, a keresztút-képei és a Mária-kép, Paulovics László neves szatmárnémeti festőművész alkotása (1998). A nagyméretű oltárkép  a szentlélek eljövetelét ábrázolja, központi helyén 4 főpap alakja is látható, Scheffler János (1887 – 1952) vértanú püspök (előszöri ábrázolása templomban,  Szatmárnémetiben volt boldoggá avatása 2011. július 3-án); boldog emlékű Hám János (1781 – 1857) szatmári püspök, az egyházmegye „második megalapítója”; Isten szolgája Márton Áron (1896 – 1980) Erdély nagy püspöke  (1939 – 1942 között apostoli kormányzója volt az egyesített szatmári és nagyváradi egyházmegyének) és Tomori Pál (1475 – 1526) hadvezér, kalocsai érsek (a mohácsi csatában a magyar seregek egyik fővezére).  Az altemplom közösségi terme, emlékének tiszteletére, Merk Mihály első plébánosa nevét viseli.

A szatmárnémeti Szentlélek plébániához mintegy 1100 család tartozik, nagyon gazdag a hitélet, Rózsafűzér-társulatok, Mária-Légió, Szent Sebestyén Kolping-család, Ferences Világi Rend működnek. Hagyományosan, ünnepek alkalmával a fiatalok színdarabot, jeleneteket adnak elő, a gyermekeknek játszóházat rendeznek. Az egyházközségből pappá szentelték: Kinczel Istvánt (2002) felsővisói plébános,  Seffer Dániel Antalt (2005) ugocsai esperes és túrterebesi plébános, Vass Lórándot (2011) színérváraljai ideiglenes helyettes lelkész. 2013-ban aranymiséjét itt tartotta a nyugdíjas Ardai László Attila kanonok, volt egyházmegyei kormányzó és általános helynök, aki besegít az egyházközség híveinek lelki ellátásába.

A szatmárnémeti Szentlélek plébánia a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye, Szatmári főesperesség, Erdődi esperesi kerületéhez tartozik, plébánosa 2013 augusztusától Vojtku László atya, aki Merlás Tibor Levente tb. főesperes – plébánost (1999 – 2013) váltotta fel. A plébánia búcsú ünnepei, a Szentlélek eljövetele – Pünkösd, amely mozgó ünnepnap, valamint a templom felszentelésének napja, november 20.

A plébánia filiái: – Vetés, 12 km-re nyugatra lévő község, mintegy száz a római katolikus hívek száma, a templomot Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelték fel, említésre érdemes az innen, a Kaplony-nemzetségből származó Vetési Albert ( 1410 kr. – 1486) veszprémi püspök –diplomata, aki királynévá koronázta (1476) Beatrixet, Mátyás király feleségét. – Óvár, falu Vetés községközponttól 3 km-re nyugatra, a Szamos folyó bal partján, túlnyomó részt református a lakosság, itt 1554-ben tartottak zsinatot Tordai Demeter reformátor vezetésével (2013-ban szobrot emeltek tiszteletére). A római katolikus  hívek száma nagyon kevés.

A szatmári püspökség és a plébánia honlapjáról vett adatok alapján szerkesztette: Szebeni Lajos.

Fotó: www.szatmar.ro

About the author

maradmin

Leave a Comment