A hét plébániája: CSÍKCSICSÓ

csikcsicso.jpeg

Csíkcsicsó falu Romániában, Hargita megyében. Közigazgatásilag 1952-óta Madéfalvához tartozott. Csíkszeredától 5 km-re északra a Szépvíz-pataknak az Oltba torkollásánál fekszik, fontos vasúti csomópont. A falutól nyugatra sziklagerincen láthatók várának csekély maradványai. Valószínűleg a tatárjárás után épült királyi rendeletre, története nem ismert. A hagyomány szerint a ferencesek a csíksomlyói kolostor építése előtt ebben a várban laktak. A falut 1566-ban említik Chijchijo néven. Petky Dávid itteni kastélyát 1706-ban Acton császári tábornok foglalta el és romboltatta le, nyoma sem maradt.

A falunak a Szent Ferenc-hegytetőn egykor kápolnája állott. 1992-ben 2543 lakosából 2502 magyar és 40 román volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Felcsíki járásához tartozott. Csicsó egyházilag a 11–12. században a Szent János-templom körül elterülő Tordafalvához tartozott. Miután Tordafalvát 1694-ben a tatárok felperzselték, a vezetést Delne tízes vette át. Delne fennhatósága alá került Csicsó is 1783-ig, amikor 562 lélekkel levált és vállalta a külön plébánia fenntartását. A Szent János-templom Delne, Pálfalva és Csicsó közös temploma volt. Delne és Csicsó között található Csicsóhegye, melyet az 1880-as évekig erdő borított. A falu lakossága innen látta el magát építőanyaggal és tüzelővel, amíg ki nem irtották. Régebb az Olt keleti partján 2 km szélességű láp húzódott, ahol csak kemény, hideg télben lehetett közlekedni. 1810–1830 között építették Szőcs Antal plébános vezetésével a község legfontosabb útját az Olt felé a lápon át. Az úttest két oldalán kiépült Újfalu rövidesen a falu legnagyobb tízesévé vált. 

Csíkcsicsóban egyetlen templom található, a falu központjában, közel az iskolához. A templomot Páduai Szent Antal tiszteletére szentelték fel, végleges, mai formáját 1839-ben kapta. A hagyomány szerint a fõoltár bal oldalának végébe az eredeti kápolna tabernákuluma van beépítve. A szentély oltára 1800-ban készült, az oltárképen Páduai Szent Antal látható, akiről tudnunk kell, hogy Portugál nemesi családból származott, eredetileg Fernando névre keresztelték. Körülbelül 16 éves lehetett, amikor belépett az Ágoston-rendi kanonokok közé. Ekkor vette fel az Antal nevet, védőszentjéül Remete Szent Antalt választva. 1220-ban átlépett a ferences rendbe, és misszionáriusként Marokkóba indult. Betegsége miatt hamar haza kellett térnie, a hajó azonban viharba került, és Szicília partjaira vetődött. Itt élt egy rövid ideig, és itt vett részt 1221-ben a ferencesek generális káptalanján. Ekkor találkozott Assisi Szent Ferenccel. Antal feltűnt szónoki képességeivel, ezért azzal bízták meg, hogy Itáliában a katharoknak és Dél-Franciaországban az albigenseknek és valdenseknek prédikáljon. 1227-ben tért vissza Észak-Itáliába, ahol térítő prédikátor és tartományfőnök lett, miközben a Bolognai Egyetemen a teológia ferences lektora volt. 1230-ban visszavonult számos hivatalától, és 1231-ben útban Padova felé halt meg, az arcellai kolostorban. Páduai Szent Antal a szegények védőszentje, ezért a katolikus templomokban a szobra előtt található Szent Antal-persely a rászorulók számára felajánlott adományok gyűjtésére szolgál. Sírja a padovai Szent Antal-bazilikában található, mely híres zarándokhely.
A csíkcsicsói templomról külsõ támpillérei alapján feltételezik, hogy szentélye eredetileg gótikus boltozatú volt. Az épületet műemlékként tartják számon, akárcsak a mellé épített plébániát. Oszlopos: nyugati része kápolna volt az 1300–1400-as évektől. Ezt az 1700-as években, a lakosság növekedése miatt, templommá alakították. Mai, végleges formáját 1839-ben kapta Szőcs Antal plébánossága alatt. Mellé épült a plébánia, kántortanítói lakás gazdasági épületekkel, 1847-ben pedig a templommal szemben sikerült felépíteni a ma is álló felekezeti iskolát. Csíkcsicsó ősi lakossága székely-magyar nemzetiségű és római katolikus vallású. A falu lakossága nagyon sok történelmi eseményt átélt. Harcolt a tatárok ellen, szembeszállt az évszázados török uralom kegyetlenkedéseivel, hitének megvédéséért harcolt a többi székely falu lakosaival együtt a Tolvajos tetőn 1567-ben. A madéfalvi mészárlás is érintette a falu életét, mert az osztrák dragonyosok Csaracsóban voltak elhelyezve, és a település nagy része a harcok közepette elpusztult. A II. világháború is megviselte a falut, s mivel a kollektivizálás csoportos ellenállást eredményezett, 1959. október 4-én több személyt is letartóztattak. A község 1952-ig önállóan működött, utána Madéfalvával együtt Hargita község néven szerepelt. Az 1968-as megyésítéskor a szomszédos három faluval együtt (Madéfalva, Rákos, Göröcsfalva) Madéfalva község része. A változás után, 2002-ben vált le Madéfalvától és lett újra önálló község polgármesteri hivatallal. ltt született papjai: Györfi József, Jakab János, Kovács Péter, Becze Lóránt. A falu híres szülöttei: Cserei Mihály (1603–1660) író; Bárány Ildikó orvos, író (szül.: 1937. június 6-án); Sebestyén Júlia matematikai tankönyvíró (szül.: 1944. április 24-én). Itt játszódik Tamási Áron: Ábel a rengetegben c. regényének egy rövid részlete, a történet szerint itt született a főhős, Szakállas Ábel.
A csíkcsicsói Páduai Szent Antal plébánia a XIII. Felcsíki főesperesi kerülethez tartozik. Jelenleg egyházi szólgálatot teljesít Nagy József plébános, szentszéki tanácsos, valamint a kántori szólgálatot Gombos Zoltán-Csaba, kántor látja el. Búcsus ünnepét  junius 13 -án  tartják, liliom nyíláskor mivel Szent Antal virága; a kolostorkertek köztiszteletben álló gyógynövénye. Örökös szentségimádási nap: április 26.

Szerkesztette: Gábor Anna.

Fotó: www.hereditatum.ro

About the author

maradmin

Leave a Comment