A hét plébániája: HIDEGSÉG

hidegseg_mindketto.jpg

Csíkszeredát elhagyva, mintegy 40 km-re, Hargita megye határán fekszik a csíki székelység szerves részét képező Gyimesek vidéke, mintegy összekötve Erdélyt és Moldvát.  
Csíkszépvízet elhagyva, elhaladunk egy mesterséges gát mellett, majd elénk tárul a Gyimesek csodaszép völgye, érdemes a hegytetőn megállni  és nézelődni. Hidegség völgye, Gyimesközéplok, a Gyimes-völgy második faluja végén balra, a 127-A megyei főuton közelíthető meg 9 km-re. A település útfaluként jellemezhető, és ez a fő településrész ebben a völgyben.  Hidegség neve már 1750-ben előjön a hivatalos írásokban, de először oklevél 1888-ban említi, Hidegség telep formában. Fentebb a Hidegség völgyébe nyugatról – jobbról szakad a Jávárdi-pataka, majd a Nyakas-pataka és a Bükkhavas-pataka, míg keletről -balról a Hajnalvölgy-pataka.
A falu fölött tornyosul az 1550 m magas Naskalat, a csángók szent hegye. Hitviláguk szerint az Úr Jézus visszajövetelekor ide menekülhetnek, hogy életben maradjanak. Hidegség, a keleti Kárpátokban, a Tatros folyó felső szakaszán lévő, Gyimesközéplok egyik faluja. Gyönyörű hegyvidéki, mesébe illő tájon, 930 m tengerszint feletti magasságban fekszik, a Hidegség patak völgyében. Gyimesközéplok településrészei közül Hidegség a legnagyobb kiterjedésű völgye egészen a Naskalat gerince alá nyúlik. A Tatros folyó baloldali leghosszabb és legbővebb vízű mellékága. Hidegség, régies képzés, hosszú völgyet jelent. Innen ered a település neve. Fő foglalkozási ág a pásztorkodás és a kereskedelem volt. 1992-ben 2214 lakosa volt, melyből 10 román, 184 magyar és 20 roma.
Gyimesközéplok része, 1910 és 1956 között adatai a községéhez voltak számítva: 1913-ban Gyimesközéplok tartozéka, 1970-ben Hidegségpataka, 1974-ben Gyimesközéplok község faluja. A trianoni békeszerződés előtt Csík vármegye Szépvizi járásához tartozott. E vidéken jellemző, hogy a szorvány települések nevei azokhoz a patakokhoz kötődnek amelyek mentén létrejöttek, pl. Bükkhavaspataka, Bándpataka, Szalamáspataka, Barackospataka és így tovább. Lakói 250-300 éve telepedtek ide. Mai lakóinak száma kb. 2300 fő, szinte egészében gyimesi csángó magyarok. A nagy távolságok miatt Hidegségen 7 óvoda működik 162 gyermekkel, továbbá négy 1–4. osztályos iskola 152 gyermekkel és két 5–8. osztályos iskola 107 gyermekkel. Nagyon vallásosak, identitásuk megörzésében az iskola mellett, a római katolikus egyháznak óriasi szerepe van. Említésre méltó, hogy a gyimesközéploki Hidegségpatakán felfele haladva 10 kilométerre érjük el a Muhos patakot. Itt található egy „büdös víz” nevű forrás, melyet az 1960-as évek végén, 1970-es évek elején gyógyfürdőként hasznosítottak egy kétkádas kis helyiségben. Azóta ennek már csak az emlékei maradtak, no meg a helyi lakosok kívánsága, hogy újra szeretnék élvezni a víz jótékony és gyógyító hatásait. Erre alapozva kezdte el Prezsmer Emil és fia, Zsolt a 110 négyzetméteres, kétszintes épület létesítését valamint környékének rendezését. Úgy a Gyimes lakóinak, mint a turistáknak szolgálja igényeit e létesítmény, hiszen festői szépségű környezetben, civilizált körülmények között lehet újra élvezni e különleges víz gyógyerejét.

A Hidegség völgyében, a szorványban élő hívek lelki gondozására, a nagy távolságok miatt, két kápolna is épűlt: így Bándpatakon, Sarlós Boldogasszony tiszteletére 1927-ben, amit 2001-ben bővítettek ki, új tornyot 2004-ben építettek, valamint Bükkhavason, első szent királyunk, Szent István tiszteletére, 1925-ben. Az egyházközség Gyimesközéplok filiája volt. A hívek jelentős része nagy áldozatok árán, a távoli, több mint 10 km-re lévő gyimesközéploki bűnbánó Mária Magdolna-templomba járt. Az intenzív lelkipásztori munka 1974-től kezdődött, amikor Gyimesközéplok segédlelkészt kapott, így a hívek lelki élete is kezdett megváltozni.  Ennek megoldására született az elhatározás, hogy a jó pasztorációs munka végzése érdekében új templomot építenek. Így, a Bükkhavas és Barackos patakok találkozásánál, az 1925-beli kis kápolna beépítésével, 1999 – 2000 között, Szilveszter Imre atya szervezésében felépűlt kalákában, a hívek áldozatos segítségével a szép, világos, 300 ülőhellyes új templom. 2000. augusztus 27.-én szentelte fel Tamás József gyulafehérvári segédpüspök, Szent István király tiszteletére, most  már a hívek nagy örömére – helyben lakó pappal. Az esemény emlékére, a templomtetőn a cserepek kiírják a 2000-es számot. 2003 – 2006 között felépűlt az új plébánia épület is. A templomhajó szentély felőli ívén látható egyházunk milleniumi évének jelképe, két oldalán az 1000-es és 2000-es évszámokkal. A főoltárkép jeleníti meg amint Szent István király felajánlja koronáját a Boldogságos Szűzanyának, amely Balázs József gyergyóalfalvi festőművész alkotása. Így 2006. augusztus 1-től az egyházközség önálló lett. A hidegségi Szent István király plébánia a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye XIII. Felcsíki főesperesi kerületéhez tartozik. Egyházi szolgálatot teljesít a gyergyóalfalusi születésü Szilveszter Imre Gábor  plébános, szentszéki tanácsos, címzetes esperes, aki 1986-tól szolgálja az egyházközséget. A kántori szolgálatot Prezsmer Balázs Attila látja el. A templom búcsúját augusztus 20-án, Szent István király ünnepén tartják, örökös szentségimádási nap: május 23.

Régi álom, s mintegy nyolcvanéves terv valósult meg az elmúlt évek során Hidegségen, egy új kápolna létrejöttével. Szilveszter Imre plébános felszínre hozta a régi közösségi szándékot, amelynek megvalósulásához egy évékkel ezelőtti tűzeset is hozzájárult. A mai kápolna telkén korábban egy fafeldolgozó üzem működött, amely leégett, megmaradt azonban a garázs épülete, amit a tulajdonos, Csillag Péter helyi vállalkozó, az egyházközség mai gondnoka, a plébániának adományozott. Ezt, a temetőtől nem messze található épületet bővítették, alakították az elmúlt kilenc évben, miközben folyamatosan misézőhelyként és ravatalozóként szolgálta a közösséget. Az egykori garázsépület november 5-től már takaros, ízlésesen berendezett, felszentelt kápolna, ugyanakkor korszerű, hűtőkamrával ellátott ravatalozó és adminisztrációs központ, amelynek átalakításához, berendezéséhez a helyi összefogás mellett a civil szervezetek is jelentős mértékben hozzájárultak. A hidegségi közösségi háromnapos lelkigyakorlattal készült az ünnepre, nagyböjtben ők választották titkos szavazással az új templom patrónusának Szent Imre herceget, akinek égi oltalmát akarják földi útjaikat járni, ragaszkodni gyökereikhez és építeni a jövőt ott, ahol soha nem volt könnyű az élet. Szent Imre herceg tiszteletére szentelte fel a szent ünnepnapján 2015. november 5-én Tamás József a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye segédpüspöke a Gyimesekben található Hidegség új kápolnáját, erre az igyekezetre és a közösség jövőjére kérte Isten áldását a segédpüspök.

Összeállította: Gábor Anna.

Fotó: www.panoramio.com

 

About the author

maradmin

Leave a Comment