Bizonyára nem ismeretlen hűséges hallgatóinknak a nagyváradi Szent József plébánia-templom, ahonnan évek óta, heti rendszerességgel szerda esténként, az Erdélyi Mária Rádió élőben közvetít szentségimádást. Ugyanakkor sokan is ismerik ezt a szép kis barátságos templomot, mivel közvetlen a Mária Rádió nagyváradi stúdió épülete mellett van, a város nyugati részében, Rogériusz nevét viselő lakónegyedben. Rogerius (1200-1266) itáliai származású kanonok, akit 1233 körül nevezett ki IX. Gergely (1167-1241) pápa váradi kanonoknak, ő írta meg a „Carmen Miserabile - Siralmas Ének” -ében Várad pusztulását az 1241-évi tatárdúláskor. A törzsgyökeres váradiak a templom környékét még Szent József-telepnek is hívják, a város nyugati határában, egykoron a püspökség birtoka volt, a múlt század 20-as éveiben alakult ki ez a kertváros, majd a CFR vasutas-negyed. Mivel a városrész lakosságának száma folyamatosan növekedett, a katolikus lakosság lelki igényeinek kielégítésére, az egyház egy kápolna építéséről határozott. Mayer Antal (1870-1933) kanonok, apostoli kormányzó 1928-ban itt vásárolt egy telket ahol, jelentős anyagi támogatásával, az újonnan kinevezett (1930) Fiedler István (1871-1957) az egyesített Szatmár-nagyváradi megyéspüspök kormányzása alatt, felépíttette az épületet mint kultúrház-kápolnát, amelyet Dr. Molnár Kálmán Dezső pápai prelátus, c.apát kanonok áldott meg 1931. május 1-jén Szent József a Szent Család feje, az Egyház védőszentje tiszteletére. Az építkezést Zitzmann Ferenc (1901-1979) akkori püspöki titkár vezette, aki előbb már itt ezen a telken egy korábban felállított haranglábnál vasárnaponként misézett. 1931. augusztus 30-án, nagyszámú hívő jelenlétében, Fiedler István püspök is megáldotta az elkészült Szent József-telepi kultúrház-kápolnát, a mostani épületet. Majd később Habuczky József tervei alapján a kultúrházból és a melléképületekből kialakították a mai templomot és a plébánialakot. Eredetileg a mostani szentély (4,5 m hosszú) volt a színpad, a nagyterem (20,5 m hosszú és 8,61 m széles) most a templomhajó, a jelenlegi főbejárat helyén volt a kápolna, amely ajtóval elzárható volt a kultúrteremtől, amikor szórakoztató műsorok, színházi előadás, film vetítés, bálok stb. voltak itt. 1962-ben a bejárat felett tornyot emeltetett Brezovszky építőmesterrel, Mészáros Antal (1913-1993) CM lazarista atya, ugyanis a pasztorációt a nagyváradi lazarista atyák vezették 1965-ig, amikor Antal atyát a kommunista hatóság kitiltották a városból. Matos Ferenc Lajos (1924- 2007) pápai prelátus, apátkanonok, akkori székesegyházi plébános, 1986-87-ben megemeltette az épület mennyezetét, karzatot építetett, megmagasítatta a tornyot, valamint bevezették a központi fűtést is. A templomhajó jobb oldalán négy nagy udvarra néző négyzetes ablak sok fényt biztosít a templombelsőnek. A szentély diadalíve az egykori színpad körvonalával egyezik meg, felette szoborfülke van kialakítva, a templom védőszentje, Szent József szobrával. A szentélyben lévő főoltárképet, Szent József karján a kis Jézussal, Berkovits József festette 1989-ben. A szentély két oldalán lévő mellékoltárokon, bal oldalon Immaculata, jobb oldalon Jézus Szíve szobor áll.
A templomhajó jobb oldalán, két egykori kijárati ajtó bemélyedésében, Szent Rita és Páduai Szent Antal szobrai állnak, a bal oldali falon van, a karzat előtt, ifj. Bittenbinder János festménye: Jézus, a jó pásztor. A templom udvarán Lourdes-i barlang is lett kialakítva. A templom tőszomszédságában megvásárolt házban, „Szent József gyermek játszóház” kezdte meg működését (1995), majd a mellé újonnan felépített 3 emeletes épületben az óvoda, valamint az erdélyi Mária Rádió székhelye és stúdiója (2005) lett. A templom mögötti telken a nagyváradi püspökség megépít egy nagyobb új épületet (2010), immár a Szent László római katolikus óvodának. Az 1970-es években a Szent József templom környezetében egy tömbház lakónegyed épült fel, így megnőtt a lakosság, valamint a római katolikus hívek száma is. Dr. Dászkál István (1919- 2003) kanonok, nagyváradi ordinárius 1989. október 1-től megalapítja a Szent József-telepi plébániát, Nagyvárad 10-ik plébániáját. Első plébánosa Mons. Fodor József pápai prelátus, általános helynök, nagyprépost, mostani székesegyházi plébános atya, aki 10 évig (1989 -1999) volt itt, utána 1999 – 2007 között Kóhr Balázs kanonok, majd 2007 – 2012 között Bogdán István tb. kanonok volt a plébános. 2012 decemberétől a plébános Gyenge Béla János tb. kanonok, aki 38 éves papi szolgálati idejével, a plébániához tartozó több mint 250 család lelki gondozását látja el. A nagyváradi Szent József-telepi plébánia a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye Székesegyházi Főesperesség, Váradi Esperesi kerületéhez tartozik, a búcsúját március 19-én ünneplik, örökös szentségimádási nap február II. vasárnapja.
Péter I. Zoltán helytörténész „Nagyvárad római katolikus templomai” c. könyvéből vett adatok alapján szerkesztette: Szebeni Lajos.
Fotó: www.mapio.net
Leave a Comment