Szatmárnémetitől 34 km-re nyugat-délnyugatra, 130 m tengerszint feletti magasságban fekszik Nagykároly, megyei jogú város Szatmár megyében. Neve az ótörök eredetű ómagyar karuly köznévből származik, valószínűleg személynévi áttétellel.1264-ben már létezett és a Kaplon nemzetségbeli Károlyi család első birtokközpontja volt. Károlyi Lancz László 1482-ben kezdte építeni várkastélyát. 1526-ban a várból indult el a Károlyiak bandériuma a mohácsi csatába. Miután a Károlyiak a katolikus hitre tértek, hosszú pereskedések kezdődtek közöttük és a város református többségű iparos és nemes lakossága között. 1649-ben jezsuiták telepedtek le a városban. 1743-tól Károlyi Ferenc családonként 30-40 holdas birtokkal és kedvezményekkel csábította a sváb telepeseket. 1744-ben még csak hét sváb mesterember lakta. 1774-ig jelentősen megnőtt a sváb családok száma. 1725-ben a piaristák gimnáziumot alapítottak. 1754-ben a Károlyiak védnökségével Szatmárnémeti Pap István nyomdát állított föl. A román hadsereg 1919. április 18-án vonult be. A városon belül a magyarok aránya a régi városközpontban a legmagasabb, a Mihai Viteazul lakótelepen a legalacsonyabb, a többi városrészben viszonylag egyenletes. Látnivalók a városban: - A Károlyi-kastély a 15–16. századi vár helyén, 1794-ben, késő barokk stílusban épült. - A volt piarista templom eredetileg barokk–klasszicista stílusban, 1769 és 1779 között épült, Franz Sebastian bécsi építész tervei alapján. - A volt piarista rendház 1727-ben épült. - A piarista gimnázium. - A görög katolikus templom. - Az ortodox templom korábban a román görög katolikusoké volt. - A volt vármegye háza eredetileg az 1830-as években épült. - Az egykori Arany Szarvas fogadó, Arany Csillag fogadó és még sok más fontos épületnek ad otthont a város. Nagykárolyban három római katolikus plébánia van a Kalazanci Szent József, a Fatimai Szűz Mária és a Szentlélek plébánia.
A nagykárolyi Kalazanci Szent József templom, vagy más néven a „károlyi nagytemplom” szorosan összekapcsolódik a város és vidékének történetével és hitéletével. Az első írásos dokumentum a nagykárolyi katolikus templomról 1264-ből származik. Később – 1333-ban – a plébánia szerepel a pápai tizedjegyzékben. A középkori templom a török dúlások idején elpusztult; helyébe új templom épült „Mindenszentek” tiszteletére. A város ura, Károlyi Mihály nagyon rövid időre áttért a református vallásra, ezért a „Mindenszentek” templomot átadta a protestánsoknak. Miután Károlyi Mihály visszatért a katolikus egyházba, megkísérelte a templom visszavételét, de nem sikerült neki, ezért a várban rendezett be kápolnát. Itt függött egy szimbolikus kép, amely báró Károlyi Lászlót ábrázolja, aki szentáldozáshoz járul egész családjával: nejével és 20 gyermekével. Ezzel a festménnyel akarták kifejezni, hogy miközben a vallásháborúk viharaiban szinte az egész vármegye református vallású lett, báró Károlyi László családjával együtt hű maradt ősei hitéhez. Ez a kép ma is látható a templom oratóriumában. Gróf Károlyi Sándor 1712-től kezdve sváb telepeseket költöztet Nagykárolyba ezzel megnövelve a katolikus lakosságának létszámát. A „Mindenszentek” templomát átalakították és nagy fényes ünnepség keretében szentelték fel. A felszentelt templomot a gróf a kaplonyi ferencesekre bízta. 1724-ben tették le a templom szomszédságában a piarista rendház alapkövét. Gróf Károlyi Sándor 1725-ben megfogalmazta a piarista rend Nagykárolyban történő letelepítési szándékát és átadja a plébánia vezetését, 1983-ig piarista szerzetesek vezetik. Utolsó piarista plébános Dr. Gyulai László, haláláig. 1767-ben a piarista rend alapítóját, Kalazanci Józsefet szentté avatták. A következő évben gróf Károlyi Antalnak tíz évi gyermektelen házasság után fia született, akit a szent nevéről Józsefnek neveztek el. A gróf a gyermek születését Kalazanci Szent József csodájának tulajdonította. A templomot 1779. augusztus 2-án gróf Eszterházy Károly egri püspök szentelte fel. A nagykárolyi piarista templom első jelentős felújítására az 1834-es érmelléki földrengést követően került sor. A felújítás 1857-1860 között történt. 1889-ben Nonn Gyula nagykárolyi építész tervei alapján a rendház déli szárnya egy emelettel bővült.
A templom méretei monumentálisak: hosszúsága 46, szélessége 18, külső magassága 25 méter. Legutóbb 2013-14-ben volt a templom külseje részben felújítva. A templom oltárképei ugyancsak Bécsből származnak, Johann Ignaz Cimbal festőművész alkotásai. Külön figyelmet érdemel a főoltárkép, amely a piarista rend alapítóját ábrázolja. Kalazanci Szent József jobb karjával a felhők között megjelenő Istenanyára mutat, míg balját a mellette álló, kezeit imára kulcsoló kisfiú vállán pihenteti, akiben az oltárkép készítésekor körülbelül tízéves gróf Károlyi Józsefet azonosíthatjuk. Mögötte gróf Károlyi Antal, a templom építtetője. A szentélyhez legközelebb eső, déli kápolnafülkében Nepomuki Szent János oltára foglal helyet, mellette található a Szentháromság-oltár és festmény. A Szentháromság-oltár bal oldalán a Magyar Szent Királyok-oltár kapott helyet. Az Avellinói Szent András-oltár, következő oltár képe Szent Józsefet ábrázolja ölében az áldást osztó kis Jézussal és a Padovai Szent Antal oltárkép, Assisi Szent Ferenc stigmatizációjának jelenete a festmény bal felső részében látható. A templomban a szembemiséző márványoltárt Gui Demeter készítette 1988-ban. A templom tornyot nyolc szobor díszíti. Közülük négy a főpárkány fölötti voluták tetején található, négy pedig a torony első emeletének párkányán. A templom titulusa: Kalazanci Szent József, a Nagykárolyi I. Főesperesi kerülethez tartozik. Egyházi szolgálatot telJesít a mezőpetri születésü Ilyés Csaba főesperes, plébános és Spirituális: Simon Attila. A kántori szolgálatot Visnyai Csaba tölti be. A plébánia búcsús ünnepét – a kirbályt – augusztus 25-én tartják. Örökös szentségimádási nap augusztus második vasárnapja vagyis az idén augusztus 13.
Szerkesztette: Gábor Anna.
Fotó: www.panoramio.com
Leave a Comment