Köröstarján a Partiumban, Bihar megyében, Nagyváradtól 12 km-re nyugatra, a Sebes-Körös bal partján az ország határ menti települése. Tarján, a magyar Tarján törzs település neve már az 1214-es évből ismert. Tas vezérletével a IX. századból a honfoglaló magyar törzsek egyike. Köröstarjánt a IX. század elején még többségben német ajkú sváb katolikus telepesek lakják, akik később elmagyarosodtak. Nevét 1341-ben említette először oklevél... de Teryan néven.1387-ben Tharyan, 1808-ban Tarkaje néven írták. A falu birtokosai a Beöthyek voltak, a 20. század elején pedig Tóth László, Csanak József, Cziffra Gerő, Olasz Elemér, valamint Stépán István örökösei voltak itt a nagyobb birtokosok, 1851-ben Fényes Elek írta a településről: Virágzó katolikus plébániaként 1552-ben említik először, megszűnése a terjedő reformációnak volt köszönhető.1699-ben Benkovoch Ágoston váradi katolikus püspök a jezsuitáknak adományozza a tarjáni plébániát, akik 1773-ig bírtokolják.1858-ban újra alakítják a római katolikus plébániát. Templomát Szaniszló Ferenc építtette fel 1865 és 1876 között. A templom építés javára adományt kaptak még a Jombart családtól és a Vallás alapítványtól. A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Központi járásához tartozot.1910-ben 2234 lakosából 1261 magyar, 972 román volt, ebből 959 római katolikus. Ma Körösgyéres községhez tartozik. 2003-ban váltak el Vizesgyántól és Körösszegtől, utóbbiak külön községet alkotnak Vizesgyán központtal. A 2016-os adatok szerint Köröstarján összlakosságát kitevő 2500 főből 700 vannak magyarok. Ez a növekedés annak köszönhető, hogy sokan költöztek a faluba Nagyváradról, új házakat építve. A falu központjában szépen rendbe tett házak, rendezett művelődési ház, ugyancsak szépen kivitelezett iskolaépület látványa fogadja az arra járókat. Az óvoda mellett épült fel és működik a napközi központ, ott délutánonként rászoruló gyerekekkel foglalkoznak, enni is adnak nekik. Az egyik teremben számítógépek sorakoznak a diákok részére, majd az épületet ebédlővel bővítik. a költségeket a helyi önkormányzat állja. A legtöbb tarjáni a megyeszékhelyen dolgozik, más részük gazdálkodik is. Kisebb társulások művelik meg a földeket; főleg szántóföldi növényeket termesztenek, a zöldségkertészet nem jellemző, legfeljebb saját szükségletre termelnek. Valamikor híres volt a váradi piacon a tarjáni tej és tejtermék, de sajnos ez az ágazat is lassan megszűnik. A reformátusok 2011-ben szentelték fel templomukat; maguk a gyülekezet tagjai építették fel két év alatt. A római katolikus templom 1865–67 között épült, de már 1844-ből van feljegyzés az itteni plébániáról. A mostani plébános, Barbuţ Petrică meséli, hogy jelenleg 573 híve van az egyházközségnek, de Bálintffy atya idejében, aki 50 évvel ezelőtt szolgált itt, 1200 római katolikus hívő volt. A csökkenést az elhalálozás, valamint a külföldre távozás okozta.
„Jó harminc éve húsz keresztelő is volt egy évben, tavaly kettő, esküvő pedig csak egy, temetés viszont 16. Már idén is volt hat temetés, de csak egy keresztelő. Ebben az évben nem lesz elsőáldozás, bérmálás legutóbb három évvel ezelőtt volt, s két év múlva lesz újra” – összegzett a plébános. A hívek megfogyatkozása ellenére a templomlátogatás elfogadható. A templombúcsúra sokan hazajönnek külföldről is, ilyenkor zsúfolásig megtelik az istenháza. Hétfő kivételével mindennap tartanak szentmiséket, olyankor 10–25 személy van jelen. A szombati hittanórákon általában 30 gyerek vesz részt, a plébános három csoportban külön foglalkozik a kicsikkel és a nagyobbakkal. A gyerekek szívesen teszik, mindig van, aki ministráljon. Barbuţ plébános idekerülésekor befejezték a már elkezdett temetőkápolna megépítését; a kápolnát a reformátusok is használják. Az új temetőkápolnát 2011-ben Exc. Böcskei László nagyváradi római katolikus megyéspüspök szentelte fel az Isteni Irgalmasság tiszteletére, majd 2012-ben a főpásztor felszentelte a harangját is Szent Mihály tiszteletére. A két felekezet közötti kapcsolat nagyon jól működik és szükség is van rá, hiszen mindkét egyháznak magyar hívei vannak. Nagy tisztelettel élik meg a vegyes házasságot, a katolikusok és reformátusok között, tudtuk meg Deak F. József leírásából. A Faluban gazdag a romai katolikus hit élet, az elmúlt években kívül-belül feljavították a templomot. A bazilika stilusban épült római katolikus templom Szűz Mária Neve tiszteletére van felszentelve. Főoltárképén Szűz Mária látható, mennyezete festett fa. A főoltár két oldalán Szent István és Szent László király szobrai találhatók..A templomhajóban a szentély előtt van jobb oldalon Szűz Mária és bal oldalon Jézus szobra, valamint Szent Teréz és Szent József, a bejáratnál pedig Páduai Szent Antal szobrok láthatók. Egy nagy Krisztus Kereszt áll a templom mellék oltárán. A plébánia filiája Biharszentandrás falu. A jelenlegi egyházi szolgálatot a csángó származású, Moldvában-Forrófalvi születésű Barbuti Péter végzi. Teológiai tanulmányait Gyulafehérváron kezdte és Magyarországon fejezte be, 2007-ben szentelte pappá a néhai Tempfli József megyés püspök, azóta a nagyváradi egyházmegyében tevékenykedik. A Szatmár megyei Tasnádon kezdte mint káplán, majd Hegyköztótteleken lett plébános, és hét éve Tarjánban szolgál. A plébánia a II. Váradkörnyéki esperesi kerülethez tartozik.
A templom búcsús ünnepét szeptember 12-én tartják, örökös szentségimádási nap: június 1.
A nagyváradi püspökség honlapjáról vett információk alapján, szerkesztette: Gábor Anna.
Fotó: internet
Leave a Comment