Görgényüvegcsűr a Görgényi-havasok lábánál fekvő Maros megyei falu, mely közigazgatásilag Görgényszentimréhez tartozik. Szászrégentől 27 km-re északkeletre, a Görgény-folyó jobboldali mellékágának, a Kásva-patak vagy Üvegcsűr-patak völgyének felsőrészén fekszik. A település tengerszint feletti magassága 580 m. Az első írásos dokumentum, melyben konkrétan említik Görgeny Üvegcsür nevű település létezését, a Bucow-féle összeírás. 1770 előtt erdőség volt a falu helyén, ekkoriban írtották ki a környező erdőt. A XIX. században elnyerte önállóságát. Gazdasági szempontból fontos az üveghuta és a báró Bornemissza József által létesített üveggyár-üvegcsűr, innen ered a település elnevezése: Görgényüvegcsűr. Megfelelő szakembereket telepített ide Morva- és Csehországból, munkásokat a Székelyföldről és más vidékekről. Mivel ezek többségben katolikusok voltak, 1781-ben egy fa kápolnát építettek. Az üveggyártás 1871-ig működött a faluban, megszűnése után a munkások egy része visszatért a Fekete Erdőbe, mások viszont Medgyesen kötöttek ki. A településen sok mesterember élt, akik kőfaragással, építészettel foglalkoztak. Állami iskolája 1872-ben épült, melléje tanítói lakást is építettek. Az állami iskola első tanítója Török Lőrinc volt, akit Varga József, Tordai László, Gámpé Ferenc és Gámpéné Boross Berta követett. Az iskola előtt emlékmű található, amelynek két oldalára utólag a világháborúk hőseinek a neve is felkerült. Az iskola előtti parkban az egy helyről szétágazó három öreg fát Erzsébet királyné (Sissi) halálának az emlékére ültették, s akkor állították az emlékművet is. Mellette az üveggyártás, valamint a település negyed évezredes létezésének emlékoszlopa. A kőoszlopon az üvegfúvást jelképező réz dombormű, Baróti Ádám szászrégeni képzőművész alkotása.
Az 1992-es népszámlálási adatok szerint a lakosság nagy része magyar nemzetiségű, jelentős román kisebbséggel. A település egészen 1920-ig, a trianoni béke diktátum pontjainak ratifikálásáig képezte a Régeni alsó járás részét Maros-Torda vármegyében. 1798-ban a báró beleegyezett, hogy a református vallásúak kis templomot építsenek. A kápolnát fenyőfából és nádból építették, 1802-1804 között. 1879-től kezdve, a helybeli Szász István építőmester irányításával épült a mai római katolikus templom, melyet 1904-1905 között korszerűsítették, akkor nyerte el a mai formáját. A mai templomot, Lönhart Ferenc erdélyi püspök szentelte fel 1887. június10-én, védőszentje Nepomuki Szent János.
A település temploma csak 1900-ban kapott plébániai rangot, első papja Bálint Gergely volt. A sokszög záródású szentélyben említésre méltó a szentélyboltozat freskója, valamint a templom hajójának boltozatán még négy freskó látható. A főoltár ékessége, a templom védőszentjét, Nepomuki Szent Jánost ábrázoló festmény Bécsben készült, az oltárt és a szószékeket Zinthaler Mihály marosvásárhelyi mester építette. A jobboldali mellékoltáron Jézus Szent Szíve, a baloldalin pedig Lourdesi Szűz Mária láthatók, ezen kívűl a Szent Antal és Szent József szobrok is díszítik a templom belsejét. A toronyban három harang lakik. Az új orgona 1923-ból, Biszák József gyoroki orgonaépítőtől származik, ám az idő elteltével lebontódott, jelenleg nincs orgona.
Említésre méltó az előző három évtízedből Fórika János, Balázs Károly és Simó Sándor atyák áldásos tevékenysége, a plébánia és a templom javára. Görgényüvegcsűri neves szülöttek a katolikus egyház szolgálatában: Dr. Boros József (1883-1972) gyulafehérvári kanonok-nagyprépost, provikárius, valamint Dr. László Ferenc (1895-1977) gyulafehérvári kanonok, szentszéki tanácsos. 2010. augusztus 21-én itt szentelte pappá Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, a helybeli születésű Vass Csaba-Imre lazarista szerzetest.
Balázs Károly plébános hozzáfogott az egyházi épületek javításához, a cél a templom újrafödése, a kántori lak javítása volt. Simó Sándor plébános idejében több nagyobb munkálatot végeztek el: a templom külső festését, csatornázást, a mikrofon felszerelését, a harangozás automatizálását stb. 2008-tól Csavar Tibor lelkész látja el a plébánosi teendőket. A templom tornyából látható az egész falu, a szomszédos házak, telkek, a távolban pedig a Görgényi havasok csúcsai. Felújították a plébánia épületét, a római katolikus templom és plébánia előtt egy faragott nagykapu, amit 1952-ben Ditróban készítettek, az utána következő felújítások alkalmával szinte új állapotával díszeleg, a templom jobb oldalán pedig egy feszület van elhelyezve. A görgényüvegcsűri Nepomuki Szent János plébánia a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye Marosi főesperesi kerületéhez tartozik. Jelenleg az egyházi szolgálatot Simó Ferenc lelkész végzi, előző szolgálati hely Gyergyószentmiklós volt, 2017-től pedig Görgényüvegcsűr. A kántori szolgálatot Illyés Zoltán tölti be. A templom búcsúját május 16-án ünneplik, örökös szentségimádási nap: szeptember 27.
Összeállította: Gábor Anna.
Fotó: wikimapia.org
Leave a Comment