Csíkszentgyörgy Hargita megyében, Csíkszeredától 22 km-re délkeletre, a Fiság völgyében, a Csíki-medencében fekszik. A település Körisvényfalva, Jenőfalva, Zata, Czikó, Lacz és Gál összeolvadásából keletkezett. 1332-ben de Sancto Georgio néven említik először. Beosztott falvai Csíkszentgyörgy, községközpont, Csíkbánkfalva, Csíkménaság, Csobányos, Egerszék, Gyürke, Kotormány, Ménaságújfalu és Pottyond. Első temploma 1336-ban leégett, ekkor épült mai római katolikus erődített temploma. Erődfala a 17. században épült, melyet 1661-ben a tatárok a faluval együtt felégettek. Ősi településeit Csécsényt, Monyasdot, Rakottyásdot és Tompádot a tatárok dúlták szét, lakói ezután a Fiság mellé húzódtak. 1703–1704-ben az erdélyi püspökség székhelye volt. 1707-ben Acton tábornok császári serege dúlta fel, majd 1719-ben pestisjárvány pusztított. 1784-ben heti vásártartási jogot kapott. 1910-ben 2127 túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni béke szerződésig Csík vármegye Kászonalcsíki járásához tartozott. 1992-ben 1960 lakosából 1657 magyar és 3 román volt. Látnivalók a faluban: a Nagyboldogasszony kápolna, amely a kálvárián áll a Paphalála nevű hely közelében, ahol a tatárok két papot öltek meg. Egy magas hegy tetején – Pósa-hegyként emlegetik – a Mennyekbe felvett Szűz Mária tiszteletére szentelve áll az a 300 éves kápolna, amelyet Illyés András csíkszentgyörgyi születésű Erdély római katolikus püspöke (1696-1712) emeltetett 1712-1713-ban. A hegyi kápolnát Jenőfalva tízes tartotta és tartja magáénak. Nagyboldogasszony ünnepén azonban Szentgyörgy megyéje minden tízeséből odasereglenek a hívők, hogy részt vegyenek a két falu apraját-nagyját mozgósító, látványos vallási ceremónián. A Szent Anna kápolna áll a Szent Kereszt tiszteletére szentelve a temetőben. A falu közepén 18. századi görögkatolikus templom is található, melyet az ortodoxok használnak, és a római katolikus erődített templom, melynek a cinterem bástyáját 1673-ban építették újjá. Itt nyugszik az 1694-es Xántus-völgyi csata két hőse Tompos István lófő és Szebeni István tanító.
A csíkszentgyörgyi vártemplom 757 m magasságban látható a Fiság bal oldali teraszán. A templom szentélye 1336-ban épült, hajója és tornya az 1700-as évekből való. A templomot az évszázadok során többször javították és nagyobbították, mai formáját a késő gótikus XV-XVI. századi átépítés során nyerte el. A mai templom északnyugati tájolású, támpillérekkel erősített, poligonális szentélyű épület. Északi falához sekrestye épült. A csíkszentgyörgyi torony lőréseinek az a jellegzetessége, hogy átmenetet képeznek a lőrés és a falba süllyesztett szuroköntők között, ugyanis alsó részük kifelé rézsűsen lejt és kissé szélesedik is. Ehhez hasonló lőréseket a Székelyföld egyetlen templomtornyán sem találhatunk. A tornyot ma órapárkányos, bádog hagymasisak fedi. A templom berendezéséből figyelemre méltó a XVIII. század közepén készült szószéke és az 1796-ból származó főoltára két szép faszoborral, de jelentősek barokk klenódiumai is. Faragott szenteltvíztartója 1731-ben, orgonája 1882-ben készült, Kolonits István orgonaépítő 65-dik munkájaként. A templom régi emléke még két feszület. Az egyik egy kis kereszt (pacificale). A négy sarkán levő domborművek Szent Györgyöt, a kereszten függő Krisztust, Szűz Máriát és Szent Jánost ábrázolják. A másik feszület a XVI. századból származik. Ezen a kereszt tövéből kinövő állványon Mária Magdolna és Szűz Mária szobra áll, a kereszt hátulján pedig a szenvedés, valamint a négy evangélista jelképei láthatók.
A templomot egy szabálytalan alaprajzú 2–3 m magas lőréses erődített kőfal veszi körül. Délkeleti sarkában újabb keletű fedett bejáró található. Ettől északra a falakon belül egy kis félköríves szentélyzáródású kápolna áll. A Rózsafüzér-kápolna szorosan kapcsolódik a templomhoz, Rózsafüzér királynő tiszteletére építették 1821-ben. A templomfalakat kívülről zömök támpillérek erősítik. A lőrések megközelítőleg egyforma távolságra követik egymást. Meggyőződéses, hithű katolikusok élnek ebben a nagy kiterjedésű egyházközségben. Még működik az „eleven székely tízes rendszer”. Az imaélet is virágzik, 18 rózsafüzér-társulat létezik. Már az 1800-as évek elején feljegyezték, hogy Csíkszékből, Háromszékből és Gyergyószékből ide jártak a rózsafüzér-társulatok fejedelem asszonyai titkot cserélni. Ma az egyházközségben engesztelő csoportok és szentségimádásokat vezető csoportok vannak. Filiái: Kotormány, búcsús ünnepe Sarlós Boldogasszony. Örökös szentségimádási nap: augusztus 12., Egerszék, örökös szentségimádási nap: június 17., valamint Csinód és Felsőszentgyörgy. A Szent György vértanú plébánia az Alcsíki főesperesi kerülethez tartozik. Az egyházi szolgálatot jelenleg a székelyudvarhelyi születésű Pál Vilmos-Barna főesperes-plébános végzi. Előző szolgálati helyek: Gyergyószentmiklós I., Brassó, Óradna, Nagyszeben-Teréziánum és 2009-től Csíkszentgyörgy. Itt szolgál még a Gyergyószentmiklós/Borzonti születésű Kovács István-László segédlelkész. A kántori szolgálatot Fejér István tölti be. A Szent György tiszteletére felszentelt plébániatemplom búcsúját április 25-én tartják. Örökös szentségimádási nap: április 20.
Összeállította: Gábor Anna.
Fotó: Páll Gellért
Leave a Comment