Csanálos a Nyírség Szatmár megyébe nyúló részén, homokdombokra települt falu, községközpont. 2003-ban nyitották meg a határátkelőhelyet Magyarország felé. Nagykárolytól 7 km-re északnyugatra, 122 m tengerszint feletti magasságban fekszik. Neve a csalán szó hangátvetéses változatából keletkezett. A 13. században még Vadának hívták. A hivatalos úton keletkezett román név a magyar tükörfordítása. A falutól délre egykor egy település létezett, Vada (Wada), és ennek határába telepítették a jelenleg is létező Csanálost, mely a 14. században Csanálosvada néven jelent meg. A Csanáloserdőre vezető út bal oldalán egy kőkereszt jelzi az egykori település, Vada templomának helyét. A sorozatos tatár, német és török betörések, a vissza-visszatérő pusztító járványok a vidéket elnéptelenítették. Az 1703-ban kitört Rákóczi-féle Szabadságharc végére ezt a falut is pusztaként említették a korabeli dokumentumok. A Szatmári békekötés után (1711) azonban a vidék ura, Károlyi Sándor elhatározta saját birtokainak katolikus svábokkal való betelepítését, az elsők 1712-ben érkeztek ide. A négy településből, ahová svábok érkeztek Nagykároly, Csanálos, Csomaköz és Kaplony, csak itt maradtak meg, ez a település tetszett nekik. Nagymértékben sváb hagyománynak köszönhető, hogy a legidősebb fiú örökölte a föld felét, másik felét pedig a jegyesének adták el, hogy a birtokot ne darabolják fel, a pénzből pedig kifizették a többi gyermeket. Sok fiúgyermek nem vállalta a zsellérséget testvérénél, hanem más településre költözött inkább, ahol még volt szabad föld. A háborúk pusztítása, az 1945-ös Szovjetunióba történő deportálás, a kivándorlás és a gyermekszaporulat csökkenése a falu népességének elöregedését és fogyását eredményezte. A 20. századra a sváb lakosok elveszítették anyanyelvüket, magyar anyanyelvűekké váltak, sokan sváboknak, illetve németeknek vallják magukat, de magyarnak is. 1827-ben jegyzik föl először a faluban dívó nyelvként a német mellett a magyar nyelvet. 1904-ben a katolikus iskola kizárólagosan magyar tannyelvűvé vált. Az első magyar származású plébános 1830-tól, az első magyar tanító 1890-től működött a faluban. 1921-ben egyetlen lakója sem szavazott a német tannyelv bevezetése mellett, 1934-ben pedig az állam megszüntette a római katolikus iskolát, mivel az nem indított párhuzamos német osztályt. Az 1950-es években vált ki belőle Csanáloserdő.
2011-ben számlált népessége 1229, ebből magyar lakóssága 1135 fő. Említésre méltó, hogy itt született 1931-ben Tempfli József, volt nagyváradi római katolikus megyés püspök, aki 2016. május 25-én költözött vissza az örök hazában, megkeresztelésének emlékére a templomban táblát állítottak. Legjelentősebb látnivalói: Csanálos település központjában található a „Szent Kereszt megtalálása” római katolikus templom. Az elsőt Károlyi Sándor fia, Ferenc építtette 1725-ben, a falu újratelepítését követően, ebben az évben fel is szentelték, majd ezt 1751-ben bővítették. Az 1832-es tűzvészben a templom a parókiával együtt leégett. A régi templomról a Szent Flórián oltárképen látható egy ábrázolás: a félköríves szentélyű, egyhajós templom belsejét félkör alakú ablak világította meg. Egyszerű sisakkal fedett tornyán, a felső szinten oldalanként három ablak volt, ezek ma is megmaradtak. A tűz után az épületet helyreállították a hívek összefogásával, a tornyot 1877-ben egy nyolcszögletes szinttel bővítették, itt kapott helyet a toronyóra. 1930-1934 között megnagyobbították, a hajót bővítették, a templom oltára fölé 4 oszlop által tartott párkány magasodik. A belsőben a klasszicista stílusú főoltár érdemel figyelmet. A felépítményt lezáró párkányt négy kannelurázott oszlop és féloszlop tartja, korinthoszi fejezettel, közepén felhő és sugarak között az IHS monogrammal. A párkány szélén két puttó Krisztus szenvedéseinek eszközeit tartja kezében. Az oltárkép a Szent Kereszt megtalálását ábrázolja: Jeruzsálem pátriárkája fölemeli a megtalált keresztfát, mellette Ilona császárné térdel, egy beteg pedig meggyógyul a kereszt érintésétől. A templom festményei közül a Flórián, a tűzoltók védelmezője tiszteletére állított képen a régi templom látható, és a lángokkal küszködő tűzoltók. A templomkertben található az első világháborúban elesettek emlékműve. A temető kápolnái, ezekből az egyiket 1853-ban építettek és 1983-ban renoválták; másik az ún. Piéta kápolna, mely a bejárat közelében található és 1907-ben építették. A temetőben található még az 1972-ben emelt deportáltak emlékműve, melyen a távolban elhunytak neve és haláluk éve szerepel egy rövid felirat kíséretében. A szőlőkápolna – Nepomuki kápolna – a Fekete szőlő nevű határrészben található a Csanáloserdő felé vezető uton. 1737-ben fából emelték, majd 1772-ben átépítették téglából, homlokzatán 1777-es évszám szerepel. A kápolnában egyetlen oltár van, Nepomuki Szent János képével. Régen nem miséztek benne, de mikor 1832-ben a tűz elpusztította a templomot, Hám János püspök megengedte, hogy a szentmiséket itt tartsák. Filiája: Csanáloserdő, az erre vezető út bal oldalon látható a Vada-kereszt. Csanálosi Szent Kereszt Megtalálása plébánia a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye, Nagykárolyi főesperesi kerületéhez tartozik. Jelenleg az egyházi szolgálatot 2018-tól a mezőteremi születésű TZIER ERNŐ plébános végzi, akinek előző szolgálati helyek a következők voltak: segédlelkészként, Máramarossziget, Szatmár Szent János, közben Szamosdarán plébános, aztán Kisdengelegen folytatja, közben hittanár a nagykárolyi teológiai líceumban, Halmi, Erdőd és Börvely. A kántori szolgálatot Ludescher Hildegárd kántornő tölti be. A falu búcsús ünnepét május 3 –án tartják, Szent Kereszt Megtalálása ünnepén, ekkor emlékeznek meg az eseményről, amikor 320 szeptember 14-én, Nagy Konstantin császár édesanyja, a később szentté avatott Ilona kezdeményezésére kiásták a három keresztet a Kálvária földjéből. Örökös szentségimádási nap május harmadik vasárnapja.
Összeállította: Gábor Anna.
Leave a Comment