A honlap jelenleg fejlesztés alatt áll.
Türelmüket kérjük.

A hét plébániája – BIHARDIÓSZEG

Nagyváradtól 31 km-re északra, az Ér bal partján fekszik, egy 6500 lelket számláló községközpont Bihar megyében. A község néhány kilométerre található a magyar-román határtól, közvetlen összeköttetése van közúton a Létavértes és Székelyhíd határátkelővel. 1291-ben Gyozeg néven említik először. A falu eredetileg valószínűleg nem a mai helyén állott. A község nevének eredetét több legenda magyarázza, melyek kiegészítik a tudományos magyarázatot. A legenda szerint a térség mocsárvilágának egyik szigetén egy diófa állt, melybe szeget vertek, hogy a pihenni vágyó vándorok ráakaszthassák tarisznyájukat. A „dió-szeg” környékén később település alakult. Történelmi tények szerint a szomszédos Egyed monostorának lakói a törökök vagy tatárok elől egy diófával benőtt „szegletbe” menekültek, és itt új települést hoztak létre. A név eredete is diós szegre, zugra utal. A helység román megnevezése a magyarból származik, Diosig. Diószegen már Trianon óta rendeznek ősszel szüretibált. A borospincék az előnyösebb fekvésű, szomszédos Kisjanka határán találhatók. Ezt a területet nevezzük Padaljának, vagy a régi öregek szóbeszéde szerint Tessék Sornak .Községnek egyfajta büszkesége e pincesor különleges, egyedi világa. Bár sok minden változott, sok pince cserélt gazdát, hatalmas szőlőhegyek tűntek el nyomtalanul,mégis a Padalja örök tanúja marad az érmelléki Bihardiószeg egykori és jelenlegi borkultúrájának.

1277-ben birtokosa a Gutkeled nembeli Drug fia Péter a lerombolt egyedi monostor köveiből tornyot építtetett, ezt 1310 körül Kopasz nádor lerombolta. A lerombolt torony köveiből várkastély épült, amely 1719-ben már rom volt, valószínűleg a mai református templom helyén állt.1551. február 3-án I. Ferdinánd követei és Fráter György itt kezdték meg a tárgyalásokat Erdély átadásáról.Miközben 1703. júliusában Rákóczi seregei átkeltek a Tiszán, Diószegen Bóné András és Gödény Pál vezetésével felkelés tört ki. A felkelők elfoglalták a várat, majd később csatlakoztak Rákóczihoz.1910-ben 6269 lakosából 6206 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Bihar vármegye Székelyhídi járásához tartozott. 2003-ban Bihardiószeg községből kivált Biharfélegyháza.2011-ben 6646 lakosából 4277 magyar anyanyelvű vólt. Irinyi János, magyar vegyészt, a zajtalan és robbanásmentes gyufa feltalálóját Bihardiószegen keresztelték ortodoxnak, illetve apja halálesetét is itt jegyezték be. A templom, amelyben keresztelték 1783-1868 közt állt a diószegi református templommal szemben. Bocskai István és hajdúi 1604. október 15-én az Álmosd és Bihardiószeg közötti Nyúzóvölgyben győzelmet arattak a császári sereg felett. Ez a győzelem volt az első sikere az 1526 után három részre osztott magyarságnak. Ennek emlékére augusztus hónapban rendezik meg a Nyúzóvölgyi Vallási-, Művelődési -és Történeti Népünnepély -és csata imitációt, ahol anno Bocskai is a kardját forgatta. A megemlékezés célja a hagyományaik megőrzése és őseik dicső múltjának felelevenítése. A bihardiószegi Zichy-kastélyt az 1700-as évek legelején építették. Mára már műemlék épületté van nyilvánítva. Az ingatlan építését egy holland származású (Jan Frans van Bronckhorst en Gronsveld) császári ezredes kezdte el. Később az évek, évszázadok során az éppen aktuális igények szerint sokat változott, bővült a belső tér. A négyszögben záródó, klasszicista stílusú kastély zárt belső udvarában cserjék, fák találhatóak. Nemcsak a közösségi szórakozást segítő, nagy bálteremnek adott helyet, de az elcsendesedésre alkalmat nyújtó kápolnának is. Szent Orbán tiszteletére avattak emléktáblát a diószegi Nagyhegyen, ahol a hét végi borfesztivál már népünnepéllyé terebélyesedett. A török hódoltság után az itt birtokokat szerző két német család uradalmi központjában kisebb katolikus közösség alakult, mely majd csak a 19. század második felére vált jelentősebbé. A ma is létező plébániaépületet 1725-ben építették a földesurak, uradalmi káplánság céljaira. A zömmel németajkú hívek pasztorációját 1727-től a váradi kolostoruk kötelékébe tartozó kapucinus atyák látták el 1772-ig. Ekkor létesült a plébánia, melyet egyházmegyés világi papok vezettek és melynek közössége a 19. századra magyarajkúvá vált. Templomát 1936-ban építették, mindaddig az uradalmi kastélyban lévő kápolna volt a misézőhely.Kegyurai a helyi birtokos családok voltak. A templom főoltára Szűz Mária világ királynőjét ábrázolja. Általában szép számmal vannak azok a helybeliek, akik szívesen elmennek vasárnaponként a templomba gyakorolni a hitüket, s ez is egy jó alkalom arra, hogy az emberek találkozzanak. Említésre méltó az egyház egyik legrangosabb vezetője dr. Seregély István egri érsek, aki Diószeg szülötje vólt. A Diószegi plébánia a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye, Székelyhídi esperesi kerülethez tartozik. Jelenleg az egyházi szolgálatot a kis közösségnek Szűcs Attila plébános végzi.

A templom búcsuján, ünnepi beszédekben kihangsúlyozzák Mária földi és mennyei lényegét, az édesanya feladatának szerepét a családban, az életben. Máriának, az Istenanyának a hallgatás, a tűrés példaképének jutalma az volt, hogy „halála” után az egyház égi királynőjévé lett, ünnepét pedig az egyház augusztus 22-én tartja. Örökös szentségimádási nap: április második vasárnapja.

Összeállította: Gábor Anna

Fotó: http://commons.m.wikimedia.org

 

About the author

majoros gabriella

Leave a Comment