A hét plébániája: SZENTJOBB

Földrajzi szempontból Szentjobb község Románia nyugati , Bihar megye északi részén helyezkedik el, 35 km – es távolságra Nagyvárad municípiumtól. Közigazgatásilag a következő települések tatoznak hozzá: Szentjobb, Brettyócsohaj, Brettyófarnos és Biharcsanálos. Szentjobb, síkságon terül el a Berettyó folyó jobb partján. Ezen belül is több aldomborzati egységet figyelhetünk meg, amelyek a Berettyó folyóval párhuzamosan helyezkednek el. Ennek megfelelően északon található a dombos síkság, középrészen a Berettyó lankái és a kissebbik folyómeder; délen pedig a folyó teraszai. Szent Isván jobb karját, a csodás mívű gyűrűvel együtt a csaknem ezeréves Árpád-kori településre egy bizonyos Mercurius nevű székesfehérvári őrkanonok hozta 1061 után. Abban az évben, a Vata-féle pogánylázadás idején exhumálták először és választották le teteméről a jobb kart. A település akkor már létezett. Ugyanis a bencés szerzetes nem egy lakatlan helyet választott a különleges, nagyra becsült vallási ereklye őrzésére. Az ereklyét, hogy megóvja az akkortájt kitört pogánylázadásoktól I. István székesfehérvári sírjának a király szentté avatása kapcsán történt 1083-as felnyitása után Szent László királynak tudomására jutott, hogy a jobb kezet hol őrzik. Ekkor elzarándokolt a faluba, amelynek a Szentjobb nevet adta. A Szent Jobbot közel 400 éven át őrizték itt. A monostor az egyik legfontosabb zarándokhelye volt az országnak, a székesfehérvári Szent István király és a váradi Szent László király sírjai mellett, ugyanakkor a Partium legjelentősebb búcsújáró helye volt, Máriaradnával együtt. A féltett és nagy becsben tartott kincset a Szent Benedek-rendi szerzetesek (bencések), 372 éven át őrizték, különös gonddal és nagy odaadással, vagyis 1061-tól 1433-ig. A szentjobbi monostor is a keresztény műveltségnek, a mindennapi munkának és szelíd erkölcsöknek volt tiszteletre méltó tűzhelye. E tűzhely ápolásában telt el az ottani szerzetesek tevékeny és gazdag élete. Monostorát a 11. században alapították, majd a török terjeszkedés miatt a 16. században várrá alakították át 1660-ban. 1684-ben Caraffa foglalta vissza. A karlócai békében határozták el lerombolását, amelyre csak 1711 után került sor. 1745-ben köveiből épült a templom. 1910-ben 1808 túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Bihar vármegye Székelyhídi járásához tartozott . Nevezetességei a falunak : a reneszánsz erődítmény romjai, a római katolikus templom Szent István mellszoborral, a református templom Bocskai István mellszoborral. 2006. augusztus 19-én Erdő Péter bíboros, primás-érsek aki egy Szent István király ereklyét is adományozott Szentjobbnak és Tempfli József megyés püspök jelenlétében leleplezték Mercurius apát 2 m magas bronzszobrát amely a szovátai Sánta Csaba szobrászművész alkotása. A plébániatemplom oldalán Szent István király bronz- mellszobra áll 1 m magas márványoszlopon amelyet 2000-ben avattak fel. Plébániáját Csáky Miklós püspök 1728-ban alapította újra és 1736-ban kezdte el építtetni , egy évvel később váradi püspök lett. A templom építést 1750-ben szentjobb apát utódja gróf Dietrichstein Hannibál Károly fejezi be és szenteli fel. 1910-ben Fraknói Vilmos újra renováltatta a templomot, majd 1931-ben ókeresztény bazilika stílusban mellékhajót építtetett dr. Pop József apátkanonok, kinek fehér márványtábla őrzi emlékét. Később kívűl-belül restaurálják a templomot Hermann István plélbános idejében és 1992-ben a szentjobbi apát Tempfli József újra festeti-renováltatja és apátsági épületet is építtetett. A templom barokkfőoltára felett két címer is helyezkedik el, a hajdani monostor pecsétjét jelképező címer és a Dietrichstein címer és legfelül az áldást adó Szent Jobb. 1777-ben a szentjobbi apátság adományozásként kapta a pannonhalmi bencés főapáttól a templom szentélyében látható nagy kincset, aranyozott keretben, selyemre festett kézfej, Mária Terézia királynő ajánlásával és aláírásával 1771-ből. A templomban látható értékes brünni Szűzanya másolat, a Fekete Madonna balkarján a gyermek Jézussal a jobb oldali mellékhajóban foglal helyet, Dietrichstein kanonok adományozta. A falu temetőkápolnája hajdan e helyen állott monostor és itt őrzött Szent Jobb emlékére 1769-72 között épült, Sarlós Boldogasszony tiszteletére. A szentjobbi Kisboldogasszony plébánia a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye, Székesegyházi Főesperesség, Margittai Esperesi kerületéhez tartozik. Jelenleg az egyházi szolgálatot Májernyik Mihály plébános, esperes, kanonok végzi, a kántori szolgálatot Pacal Mária kántor tölti be. A templom búcsúja Szűz Mária születése, Kisboldogasszony ünnepén szeptember 8-án van, de augusztus 20-án Szent István napján is tartanak szentmisét és ünnepi körmenetet a helyi plébánossal. Örökös szentségimádási nap július negyedik vasárnapja. Filiája Biharcsanálos. Kis templomát Szent József a munkás tiszteletére szentelték fel, búcsus ünnepét május elsején tartják, örökös szentségimádási nap julius 7.

Összeállította: Gábor Anna