A hét plébániája: KÁRÁSZTELEK

A Szilágy fennsík dombos vidékén, Szilágy megye észak-nyugati részén, a Krasznai dombságon található Kárásztelek. Északon Bobota, keleten Hídvég, délen Ipp és nyugaton Kémer községekkel határos. Két falu tartozik hozzá: Kárásztelek a községközpont és Szilágydomoszló. Kárásztelek 47 km-re helyezkedik el a megye központtól – Zilah – és 18 km-re a legközelebbi várostól Szilágysomlyótól. A községközpontjának neve 1241-ben jelenik meg először okiratokban KALÓZTELEK néven, míg Szilágydomoszlót 1418-ban említik, mint DOMOZLÓ. Kárásztelek, mivel a Szilágy-fennsík dombos vidékén található, jól fejlett mezőgazdaságot mondhat magáénak. A tatárjárás idején feldúlták, és leégették Erdély északi részét, valamint az átvonulása során, Kárásztelek lakosságának nagy részét lemészárolták, vagy magukkal hurcolták. A falu 1679-ben kapta mai nevét, Karasztelek. A 18. század második felében Szekrényessy Péter (1717-1783) legendás huszárkapitány vagyonát és birtokát az épülő helyi templomra hagyományozta 1783-ban. A település Szilágy megye egyetlen olyan helysége, ahol a falu 84% római katolikus. Jelentős népi építészeti hagyatéka van, házainak oromzata napsugaras, virágmotívumos kazettás díszítésű.

1650 körül Báthori Zsófia II. Rákóczi György neje templomot épített, a plébánosnak pedig saját kastélyát adta, hogy abban lakjék. 1706-tól vezetik az egyházi anyakönyvet. Egy igen régi kincse a templomnak, a szent kereszt ereklyéje, amelyet Nagyajtaji Cserey Farkas ajándékozott az egyháznak 1850 körül. A templom tönkrement de 1777-ben Mária Terézia elrendelte egy új templom építését. A neoromán stílusú templom tervrajzát Bárdon Ferenc építész készítette el a 20. században, a munkálatokat pedig Kadek István szabadkai építész vezette. A templom építését 1779-ben kezdték el és 1782-ben fejezték be, amikor Tóth Pál somlyói pap és alesperes felszentelte. Alig telt el 25 év és a templom földrengés vagy földcsuszamlás következtében összedőlt. 10 éven át a helybeli katolikusok egy szalmafedelű kunyhóban tartották az istentiszteleteket. Az egyházmegye költségein 1818-ban egészen újjá épült a templom. 1906 júniusában oly rohamosan kezdett repedezni, hogy a toronyból levették a harangokat, a tornyot lebontották. 1913-ban a templomhajót is teljesen lebontották és 1915-ben elkészült az új templom. A templomszentelésre 1917. május 15-én került sor. A templomnak három oltára van: a fő-, a Szent-Kereszt-oltár, a mellék-oltárok egyike, a Szűz Mária-oltár, a másik a Szent-József-oltár 1874-ben épült. Mindenütt uralkodik a félkörív. A bolthajtás, az ajtók, a díszítő ívek, a hosszúkás ablakok mind félkörívben végződnek. Ablakai színesek, nagy falfelületei vannak, amelyek alkalmasak a festésre. A torony nincs egybe építve a templom hajójával. A templom külső falait 12 négyszögletű támasztó pillér tartja. A toronyban három harang van. Legrégibb harangja 113 kg a XIV. századból való, e harangnak henger, mozsár alakja van. Temploma felszentelésnek 100. évfordulóját 2017. május 13–21. között tartotta a közösség. A templom közelében egy turul szobor és katonai emlékmű áll. 2013-ban Timár Sándor Asztrik, a kaplonyi ferences kolostor házfőnöke és plébánosa megáldotta a templomkertben felállított keresztutat amelynek bronzöntvényeit Deák Árpád nagyváradi szobrászművész tervezte.

A Kárásztelki plébánia a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye, Krasznai főesperesség, Szilágysomlyói esperesi kerülethez tartozik és a nagyváradi születésű Nagy Jácint plébános végzi az egyházi szolgálatot, a kántori szolgálatot Szabó Gyöngyvér kántor tölti be. A Szent Kereszt Felmagasztalásának ünnepnapja szeptember 14, az ünnephez közel eső szombaton tartják, örökös szentségimádási nap: november negyedik vasárnapja.

Filiái: Sarmaság a Kraszna mente egyik nagy települése, a Kraszna és a Zilah-patak találkozásánál fekszik. A legrégebbi tárgyi leletek Sarmaság környékéről Krisztus születése előtt az I. évszázadból valók. 1941-ben Roska Márton régész ásatásokat végzett Sarmaság határában. A lelet egy része a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonában van, a többit a kolozsvári Erdélyi Történelmi Múzeum őrzi. Az 1991-ben épített kápolnát, titulusa Szent Borbála.1993. július 3-án Tempfli József nagyváradi megyéspüspök szentelte fel. A falu búcsús ünnepét december 4-én tartják. Örökös szentségimádási nap: augusztus első vasárnapja. A másik filiája Selymesilosva. Plébániáját 1870-ben alapították, korábban Szilágysomlyó szórványa volt, majd két esztendeig (1868-1870) káplánságként működött. Templomát 1881-1882-ben építették és Szent József a munkás tiszteletére szentelték fel. Búcsúját május elsején és örökös szentségimádási napját április első vasárnapján tartják.

Összeállította: Gábor Anna

Forrás: http://www.varad.org/hu/

https://mek.oszk.hu/04700/04750/html/

https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A1r%C3%A1sztelek

http://www.carastelec.ro/hu/a-kozsegrol

 

About the author

majoros gabriella

Leave a Comment