Szatmárnémetitől keletre, a Szamos jobb partján, a román-magyar határ mellett található Szamosdara. Pusztadaróc községközponthoz tartozik Szatmár megyében 118 m tengerszint feletti magasságban. A település neve már az 1300-as években előfordult, azokban a levelekben, Darah alakban, mint a Darahy család birtoka jelenik meg. 1373-ban a Piliskey család szerez itt magának részbirtokot. 1433-ban a Csáky család, 1483-ban a Szokoly család volt a település birtokosa, ugyanakkor a Daray család a velük rokon Irinyi család tagjainak adtak zálogba részeket. 1633-ban az Ujlaky család kap benne részt az egyik Pethő leány révén. 1635-ben Sóvágó Gergely és Sóvágó János az egész helységre nyer nádori adományt, de beiktatásuknak Pethő István özvegye, Melith Péter és Vetési Kökényesdi Péter ellent mondanak. A 18. század elején a báró Thoroczkay, a Bölcskey, Buday, Kisdobronyi Isaák családok birtoka volt, majd a század végén, és a 19. század elején az Eötvös, báró Jósika, Kállay, Buday családoké lett. A 20. század elején legnagyobb birtoka Csengery Mayer Samunak volt itt. A település határába olvadt Vizsoly középkori falu is, amelyet a korabeli oklevelek 1483-ban még népes településnek írták le. Ekkor abban a záloglevélben említik, melyben a Daray család a vele rokon Irinyi család tagjainak zálogosítja el, s ugyancsak ekkor, 1483-ban iktatják be a Szokoliakat és a Darayakat más részekbe. 1608-ban már pusztaként említették, ekkor Pethő István birtoka volt. 1633-ban Sóvágó Gergely és János kapnak rá királyi adományt.
Nevezetességek a faluban : - a református templom -1948-ban építették újjá, valamint a római katolikus templom. Régi plébánia, amely a hitújításkor megszűnt. 1739-ben ismét plébánia. Templomát 1739-ben Báró Thoroczkay Boldizsárné, Serédy Klára adta vissza a katolikusoknak. Szamosdara 1332- ban már létezett. Templomát Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték fel, amit 1769-ben építettek. Lakói 1552 után reformátusok lettek. A plébániát 1739-ben alapították újra. Szamosdarát tiszta magyarajkú hívek lakják. Filiái 1901-től Óvár és Pete, 2003-tól Atya, Óvári, Pete, Pusztadaróc. A középkori templom rossz állapota miatt, 1916-ban épült a mai római katolikus templom. A nyár egyik legnagyobb katolikus ünnepe Nagyboldogasszony napja Szamosdarán, amikor a templomudvar megtelik a helyi és zarándok hívekkel. A Szamosdara-i Nagyboldogasszony plébánia a Szatmári Főesperesség, Szatmári esperesi kerülethez tartozik. Jelenleg az egyházi szolgálatot a Sárközújlak-i származású Istvánfi Szilárd plébános végzi. A templom búcsújakor minden évben sokan elmennek köszönteni a Szűzanyát, az Istenszülőt, aki élete végén elszenderedett és testével együtt a mennybe vétetett. Erről a momentumról emlékezik meg minden év augusztus 15-én a katolikus világ és a szamosdarai hívek is, lelkesen tekintenek újból Máriára, akiből meríteni kívánnak, akit példaként mutatnak fel.
Filiák: Pusztadaróc és Atya. Pusztadaróc község Szatmár megye északi részén található, 9 km-re Szatmárnémeti municípiumtól. A község északon és nyugaton Magyarországgal, délen Vetés községgel, keleten Szatmárnémetivel és észak – keleten Lázári községgel határos. A községhez tartozó falvak a következők: Atya, Dara, Pusztadaróc és Pete. Pete faluban található a Románia és Magyarország közötti határátkelő. Pusztadaróc község teljes egészében a Szamos síkságon terül el. Az egyetlen folyóvíz, ami átszeli a községet, a Szamos, amely egyben a település déli határát is jelenti. Pusztadaróc római katolikus temploma Szent József, a munkás tiszteletére van felszentelve, búcsús ünnepét május elsején tartják.
A másik filia Atya. A község legrégebbi települése, ahol egy XIV. században a Hunyadiak uralkodása előtt épült gótikus református templom található. Petén, a vám területén végzett ásatások igazolták, hogy a település nagyon régen is lakott volt. Atya Újlaktól nyugatra, a Duna jobb partja fölötti hegyen állt Atyavára, a 14-ik században az Aynard nemzetség birtoka. 1398-1404 között Zsigmond király a török elleni küzdelemben kitűnt Maróti János macsói bánnak adta, aki 1404-ben a vár közelében a Szentlélek tiszteletére a bosnyák szigorú (obszerváns) ferenceseknek templomot és klastromot kezdett építtetni, ahova 1414-ben beköltözhettek. A templom szentélyének déli oldalán épült tornyot, amely ma is áll, épségben találták, a többi épületrészt a régi falak fölhasználásával a 18. és 19. században barokk stílusban Szt. Péter és Pál apostolok tiszteletére újjáépítették. 1988-ban a ferencesek átadták a klastromot a Klostar Ivanic-i kármelita apácáknak. - Szentlélek-templomuk búcsú kiváltsággal rendelkezett, abban az évben, amikor Olajbafőtt Szt. János napja péntekre esett, 3 pátert jelölhettek ki, akik a fenntartott esetek alól is feloldozhattak. Atya, katolikus templomának titulusa, Szentlélek eljövetele. Pünkösd vasárnapján ünnepli búcsúját.
Összeállította: Gábor Anna
Forrás: https://hu.wikipedia.org
Leave a Comment