A honlap jelenleg fejlesztés alatt áll.
Türelmüket kérjük.

A hét plébániája: BERECK

Kovászna megyében, Kézdivásárhelytől 13 km-re az Ojtoz-szoros felé haladva egyre közelebb jutunk a festői szépségü Kárpátkanyarhoz, melynek ölelésében fekszik Bereck, a Berecki-patak mellett, az Ojtozi – Hagó előtti utolsó falu. Neve személynévi eredetű, a latin Brictius személynévből alakult ki. Az 1332-es pápai tizedjegyzékben Brecku néven írták, de „BEZE” néven is említették. Az Ojtozi – szoros bejáratánál egykor a római limest védő őrhelye volt. Északkeleti határában egy II-ik században épült római castrum és fürdőmaradványaira bukkantak. Később a castrum romjain építették fel a Veneturne – várat, amelyről több legenda is fennmaradt. Az őrtornyot „Veneturne – várat honfoglaló őseink is használtak, a tatárjárás során vált rommá, hiszen a falut a török, tatár, osztrák, orosz csapatok majd német és szovjet hadsereg pusztítottak, házak üszkös maradványait hagyva maguk után, de a felperzselt épületek helyett mindig újak épültek, az itt lakókban, mindig akadt erő az ujrakezdéshez. 1424-ben Zsigmond király mezővárosi rangra emelte és ezt a címet majd 1882-ben veszítette el. A falu területe a szorványleletek szerint a csiszoltkőkorszak óta már lakott volt és a kutatók szerint szláv eredetü helységnév, ezzel ellentétes vélemény, hogy a helységnév Szent Miklós püspök alszerpapjának Szent Briciusznak nevéből ered. A Farkasvárnak nevezett helyen őskori település nyomait tárták fel. A település fejlődésére kedvezően hatott földrajzi fekvése. Angustia helységnevével a mai Erdély területén húzodó egykori római provincia legkeletibb erőditménye volt itt talalható. A római birodalom összeomlása után egymást követő vándornépek, gótok, hunok, szlávok csatároztak itt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott. A település első írásos említését az 1332 – 1337 évi pápai tizedjegyzékben találták Beze, Villa, Beencuk alakban. Régi okiratokban Bereckfalva néven szerepel. 1426 – tól Bereczk helységnevet a 20. század viselte. Már 1332-ben temploma volt. Első temploma a mostani temetőben volt. A második templomot 1569-ben építették fából a falu központjában, torony nélkül, ez sokkal szerényebb volt, a tornya pedig 1764-ben épült de az 1802 – es pusztító földrengés annyira megrongálta, hogy le kellett bontani. Ebből a templomból csupán egy barokk oltárrész maradt meg, amely a jelenlegi templom kápolnájában található.

A mai római katolikus templomot 1803 és 1810 között építették, tornyát 1818-ban fejezték be. A templom a klasszicista építészet stílusjegyeit viseli. A templom belhossza 34,60, belmagassága 11, széllesége 13 méter, harangtornya pedig 31-35 méterre emelkedik. A főoltár nagyméretű olajfestménye a templom védőszentjét Szent Miklós püspököt ábrázolja. Csűrös Miklós kolozsvári festő készítette 1837-ben. A templom orgonája Kolonits István orgonaépítő mester munkája, 1865-ben készült a kézdivásárhelyi mühelyében. Mivel Bereck középkori temploma a mai temető helyén állt a felszínre került kövek alapján, gótikus épitmény lehetett. A jelenlegi templom keresztelő kútja minden valoszínűség szerint ebből a középkori templomból maradt fenn. Ebben a templomban keresztelték meg többek között Gábor Áront és Illyés Kinga színmüvésznőt. A templom szentélye mögött állították fel 1992-ben Gábor Áron szobrát. Az 1977-es földrengés nagy kárt okozott a templom falaiban ezeket vasbeton gyűrűkkel kellett megerősíteni. A toronyban három harang található, a műemlék harangja 1775-ben egy brassói harangöntő műhelyben készült és 1849-ben megmenekült a beolvasztástól. A műkincsnek számító harangon a következő felirat található: „A halottakat elsiratom, a villámokat megtöröm, a szeleket szétoszlatom, ünnepkor a lelkeket a házamba hívom. Öntetett Szent Miklós püspök berecki eklézsia védőszentjének tiszteletére 1775.” A kornak megfelelően 2003-ban ravatalozó házat is építtet az egyházközség. A polgármesteri hivatal közelében található a ház, ahol 1849. július 25-én Bem József találkozott Petőfi Sándorral. A falutól 2 km-re a cserépgyár közelében a Körültáj-hegyen 1899-ben 3 méter magas emlékoszlopot állítottak Erzsébet királyné tiszteletére.

Bereckben született híres emberek: a jelenleg Budapesten élő és alkotó Balonnyi Pál Margit festőművész, aki három festményt adományozott a községnek. A Szent Miklós templom főoltárát ábrázolót az egyházközségnek, a másik kettőt a polgármesteri hivatalnak és a művelődési központnak. Gábor Áron szabadsághős, tiszteletére emlékmúzeum áll a településen. Az ágyúöntő őrnagy a kökösi csatában esett el, síremléke Eresztvényen található. A híres ágyúöntő és szabadságharcos Gábor Áron szülőháza helyét emléktábla jelzi. Gábor Áron öccse, Imre, aki polgármester és országgyűlési képviselő volt. Khell István magyarirodalom-történész, műfordító. Kosztándi István hegedüművész. Illyés Kinga előadoművésznő, szinésznő és színészpedagógus. Nem rég készült Bodo Csaba helybéli fafaragó által készített és az egyházközségnek ajándékozott faragott emléktábla, amelyen a kétszázéves templom lelkipásztorainak neve és szolgálati idejük olvasható.

A berecki Szent Miklós plébánia a Gyulafehérvári Romai Katólikus Érsekség, Kézdi-orbai főesperesi kerülethez tartozik, jelenleg Csomós László plébános teljesít szolgálatot. A kántori szolgálatot Dimény Jenő, kántor tölti be. Örökös szentségimádási nap: november 12. A plébánia búcsús ünnepe Szent Miklós napja: december 6.

Összeállította: Gábor Anna

About the author

majoros gabriella

Leave a Comment