ton.jpg","contentUrl":"http://www.mariaradio.ro/wp-content/uploads/csikszentmarton.jpg","width":856,"height":960},{"@type":"WebPage","@id":"http://www.mariaradio.ro/2019/11/04/a-het-plebaniaja-csikszentmarton-3/#webpage","url":"http://www.mariaradio.ro/2019/11/04/a-het-plebaniaja-csikszentmarton-3/","name":"A h\u00e9t pl\u00e9b\u00e1ni\u00e1ja: CS\u00cdKSZENTM\u00c1RTON - M\u00e1ria R\u00e1di\u00f3 Erd\u00e9ly","isPartOf":{"@id":"http://www.mariaradio.ro/#website"},"primaryImageOfPage":{"@id":"http://www.mariaradio.ro/2019/11/04/a-het-plebaniaja-csikszentmarton-3/#primaryimage"},"datePublished":"2019-11-04T09:45:04+00:00","dateModified":"2022-08-13T08:05:29+00:00","author":{"@id":"http://www.mariaradio.ro/#/schema/person/acfe11832674b82e11abd6457b2eebdc"},"breadcrumb":{"@id":"http://www.mariaradio.ro/2019/11/04/a-het-plebaniaja-csikszentmarton-3/#breadcrumb"},"inLanguage":"hu","potentialAction":[{"@type":"ReadAction","target":["http://www.mariaradio.ro/2019/11/04/a-het-plebaniaja-csikszentmarton-3/"]}]},{"@type":"BreadcrumbList","@id":"http://www.mariaradio.ro/2019/11/04/a-het-plebaniaja-csikszentmarton-3/#breadcrumb","itemListElement":[{"@type":"ListItem","position":1,"name":"Home","item":"http://www.mariaradio.ro/"},{"@type":"ListItem","position":2,"name":"A h\u00e9t pl\u00e9b\u00e1ni\u00e1ja: CS\u00cdKSZENTM\u00c1RTON"}]},{"@type":"Person","@id":"http://www.mariaradio.ro/#/schema/person/acfe11832674b82e11abd6457b2eebdc","name":"Majoros Gabriella","image":{"@type":"ImageObject","@id":"http://www.mariaradio.ro/#personlogo","inLanguage":"hu","url":"http://0.gravatar.com/avatar/f3270eefcc5fdfccb539f9790cd0897d?s=96&d=mm&r=g","contentUrl":"http://0.gravatar.com/avatar/f3270eefcc5fdfccb539f9790cd0897d?s=96&d=mm&r=g","caption":"Majoros Gabriella"},"url":"http://www.mariaradio.ro/author/majoros-gabriellamariaradio-ro/"}]}

A hét plébániája: CSÍKSZENTMÁRTON

Csíkszeredától 15 km-re délkeletre fekszik Csíkszentmárton, Csíkcsekefalvával összenőve. Hargita megyében 1850-től hosszú ideig járási székhely volt. Orbán Balázs szerint lakói a Szentmártoni-patak völgyfőjéből Pálfalváról költöztek mai helyükre. A falut 1332-ben Zenth Márton néven említik először. 1661-ben a tatárok felégették a falut. Iskolája 1614-től, algimnáziuma 1840-től működik. Híresek voltak Márton-napi vásárai. 1992-ben társközségeivel együtt 4465, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Kászonalcsíki járásához tartozott. Csíkszentmárton egyházközséget először 1333-ban, Sancto Martino néven említették az oklevelek. Első templomát a 15. században építették gótikus stílusban, amelynek töredezett szentségtartófülkéjét a mai templom cintermébe építették be. Az egykori templom keresztelőkútja a 16. századból származik és kora reneszánsz stíluselemeket őriz. Ugyancsak a középkori templomból maradt meg az 1525-ben készült Mária szobor, amelyet az új templom bal oldali falának fülkéjében helyeztek el. A középkori templomot 1749-ben lebontották és helyette felépítették az egyházközség második templomát. A templomtornyot 1749-ben Szabó Ferenc spectabilis építtette, amelyet később magasítottak. A torony tetején lévő bádogkereszt 1765-ben készült, majd 1860-ban újabbal cserélték ki.

A templomot 1802-1817 között barokk stílusban átépítették. Az új templom megőrizte a régi tornyát és akkor nyerte el a mai végleges formáját. 1817. június 14-én Rudnay Sándor püspök szentelte fel Szent Márton tiszteletére. A templom hossza 35 méter, szélessége 13 méter, a torony magassága 24 méter. A feljegyzés szerint a régi templomnak három oltára volt: a főoltáron a Mária szobor állt, amelynek talapzatán a következő felirat volt látható: ANNO DOMINI 1525. A Domus Historia szerint a Lourdesi kápolna bejárata fölött Szent Márton, Szent Miklós, Szent Márk és az angyalok szobrai voltak elhelyezve. A mai főoltáron Szent Péter és Szent Pál szobrai láthatók, a szentélyen pedig díszes emelvényen a Jézus szíve szobor áll, vele szemben Szent József szobra. A főoltár felett 1960-ig freskórészletek voltak láthatók, amelyek a pogány korra utaló szimbólumokat tartalmaztak. A templom oltárképe Szent Márton püspököt ábrázolja. A két mellékoltár egyikén a Szent Család képe látható, középen a kis Jézus, mellette Szűz Mária és Szent József, a háttérben pedig Szent Joachim és Szent Anna. A másik mellékoltáron Nepomuki Szent János látható, ezeket a képeket Pap János brassói festő készítette. A Szent Kereszt tiszteletére készült harmadik mellékoltár egykor a kis kápolnában volt elhelyezve, amelyet 1899-ben kicseréltek és helyébe Lourdesi Szűzanya szobra került. A keresztúti képek 1876-ban készültek. A szentélyben kőből készült keresztelő kút áll, amely a 15. századból származik. A régi templomból fennmaradt nagy értékű Mária szobor 1525-ben készült, amelyet az új templom bal oldali falának fülkéjében helyeztek el. A templom főoltára és szószéke az 1840-es években készült és klasszicista díszítőelemeket tartalmaz. Alkotója Hoffmayer Simon, a kolozsvári barokk szobrásziskola utolsó jellegzetes képviselője. A csíkszentmártoni templom szószéke barokk elemeket őriz, felépítési rendszere is a barokk hagyományokat követi. Művészeti ábrázolásmódja ugyancsak a barokk jelentőségét hangsúlyozza, ezt tükrözik a bibliai jeleneteket ábrázoló domborművek. A szószéken látható festmények szintén Pap János munkái. A templom orgonája 1870-ben készült, építője Nagy József brassói orgonakészítő. A templom tornya 24 méter magas, négy fiatoronnyal kiegészített templomtornyot Szabó Ferenc építette 1749-ben, amelyet a későbbi javítások során magasítottak. A műemléktemplomnak három harangja van. Orbán Balázs feljegyezése szerint a gótikus templom három mázsás harangját 1495-ben öntötték, amely eredetileg az egykori Hágó tetői kápolnában volt elhelyezve. 1688-ból származik az a legnagyobb, nyolc mázsás harang, amelyen az alábbi felirat olvasható:„Szent Márton vértanú és hitvalló kérd értünk az Istent, hogy ahová ezen harang hangja eljut távozzék minden jégverés. Készítette a Csíkszentmárton egyházközség G.D. Literatus Mihály Alcsík főjegyzőjének segítségével 1688-ban, öntötte Boltosch István”. Az első világháború idején vitték el beolvasztani azt a másodoló három mázsa egy fontos harangot, amelyet 1770-ben Szent István tiszteletére készíttettek. A templomot lőréses várfal veszi körül, amely az 1744-1745-ös években épült. Az omladozó kőkerítést 1882-1883 között kiegészítették és megnagyobbították. 1858-ban a leomlott útfelőli falrészt újraépítették. A kőkerítésen belül van a régi köztemető, ahová 1819-től kezdtek temetkezni. Az egyházközség jelesebb személyiségeit a cinterembe temették. A templomkerítés belső falába beépítették a régi templom pasztofóriumát, amelynek helyébe a kőből faragott szentségtartó fülke került. A templom teljes körű felújítását 2011 -2013 között végezték el, amely – a két évig zajlott külső és belső felújítás után – megszépülve fogadta a híveket Szent Márton ünnepe alkalmából, amikoris Tamás József püspök elvégezte a templom újraavatását.

A falu híres szülöttei: Antalfi János erdélyi püspök, Baka János zeneköltő, pedagógus, Becze Antal Csík vármegye alispánja, Albert István magyar újságíró, novellista valamint Mátyás József festőművész, grafikus. Látnivalók még a faluban: – A falu északi végénél található az 1743-ban épült Úr-kápolna, ami egy 15. századi gótikus kápolna helyén áll, 1858-ban renoválták. – A Mária-kápolna 1845-ben, a Református imaház 1847-ben épült. Határában több helyen tör fel jó minőségű borvíz. A Toursi Szent Márton püspök plébánia a Gyulafehérvári Romai Katólikus Érsekség, Alcsíki főesperesi kerülethez tartozik. Az egyházi szolgálatot a szárhegyi születésü Kovács Zsolt plébános végzi, előző szolgálati helyek a következők: Zetelaka, Gyergyócsomafalva és Kézdimartonos., majd Csíkszentmárton, ahol Vakaria Béla plébánost, szentszéki tanácsost váltotta 2018-ban. A kántori szolgálatot Szabó Tamás tölti be. A falu búcsúját Szent Márton napján, november 11-én ünneplik, örökös szentségimádási nap: április 15.

Öszeállította: Gábor Anna Fotó: Facebook

About the author

Majoros Gabriella

Leave a Comment