A honlap jelenleg fejlesztés alatt áll.
Türelmüket kérjük.

A hét plébániája: ILLYEFALVA

Illyefalva Székelyföld faluja Kovászna megyében, községközpont, Aldoboly és Sepsiszentkirály tartozik hozzá. Sepsiszentgyörgytől 8 km-re délre az Illyefalvi-patak völgyében az Olt jobb oldali teraszán fekszik, 510 m tengerszint feletti magasságban. Nevét a település fölött emelkedő magaslaton álló, ma református templomának középkori védőszentjéről, Illés prófétáról kapta. Így bukkan föl először 1322-ben a pápai tizedjegyzékben Villa Helye néven, amikor Pál nevű plébánosa 5 régi báni garast fizetett. 1333-ban Villa Elye, egy évvel később pedig Villa Hellye néven szerepelt ugyanott. Az 1567. évi regesztrumban jelent meg ma is használt megnevezése Illyefalva alakban. Akkor Szentgyörgy mellett Sepsiszék második legnagyobb települése volt. 1578-ban elnyerte a mezővárosi rangot és – egészen 1876-ig, amikor újra község lett – egy bíróból és 12 esküdtből álló magisztrátus vezette. Területe ősidők óta lakott. Határában a Kerekvas nevű helyen bronzkori telep volt. Lakói a sorozatos támadások ellen templomukat várszerűen erősítették meg. 1612-ben Michael Weis brassói bíró sikeresen ostromolta, ezután egy külső védőfalat is kapott. 1658-ban a törökök megostromolták és csellel bevették, védőit levágták vagy rabságba hurcolták. 1735-ben a falut helyreállították. A ma is álló középkori templom a régebbi templom utóda, építési idejét 1443 tájára teszik, ekkoriban Antonius Siculus (Székely Antal) volt a plébános, aki később fehérvári dékán és kanonok lett. A gótikus kor alkotása, de a reneszánsz virágdíszítés több változata is fellelhető stílusában. 1738-ban a templomot földrengés rongálta meg, ezért 1782 és 1785 között teljesen átépítették. Ekkor kazettás mennyezetet is kapott. Az 1800-as és 1900-as években újabb földrengés érte, ezért harangtornyát újjá kellett építeni. 1940-ben a délkeleti, 1977-ben a délnyugati saroktorony omlott le, falai súlyosan megrongálódtak, csak kevés maradt meg belőlük. 1910-ben 1354 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Sepsi járásához tartozott.

A reformáció idején megszűnt a katolikus vallás gyakorlása a településen. A katolikus hitélet római Nagy Mózes esztelneki plébános kezdeményezésére indult újra, aki 1701-ben Remete Szent Antal tiszteletére fakápolnát építtetett az általa vásárolt telken saját költségén. Az újjonnan létrehozott plébánia vezetését a pálos szerzetesekre bízta, akik a rend 1782-ben történt feloszlatásáig vezették az egyházközséget. Az első szerzetesek Radován Özséb és Székely András pálos szerzetes voltak, akik a faluba mint misszionáriusok érkeztek. Ők látták el a szomszéd települések, így Sepsiszentgyörgy katolikus híveit és a székely határőrség tisztjeit is. Az utolsó páter, Burján Lőrinc, 1786-tól egyházmegyés papként maradt plébánosnak. A második kápolnát vagy kistemplomot Étfalvi Deák Gidófalvi Gábor építtette kőből 1723-ban a Szentháromság tiszteletére. A harmadik kápolna-kistemplom 1754-ben szintén kőből épült a mai plébániaépület mögötti dombtetőn, most szántóföld van a helyén, de 1802. október 26-án földrengés következtében összeomlott. A pálosok fából készült kicsiny rendházuk elpusztult ugyan, de jelenlétük nyomait őrzi a megmaradt könyvtáruk, amelynek értékes köteteit a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár Sepsiszentgyürgyi Gyűjtőlevéltárában őrzik. A negyedik templom 1832-ben épült torony nélkül, amelyet 1844-ben Ferencz Antal plébános javíttatott ki, de 1867. július 8. után lebontották. 1867–68-ban épült a mostani templom, amelyet 1869. június 22-én Fogarasy Mihály főpásztor szentelt fel. Az 1977-es földrengéskor a templom és plébánia súlyosan megrongálódott. Többszöri javítást követően 1995. szeptember 15-én Jakubinyi György érsek újra megáldotta a templomot.

A templom főoltárán a Szűzanya szenvedésének festménye és még egy Szűzanya mellékoltár látható. Az illyefalvi hívek mindig szeretettel és tisztelettel szemlélik a Szűzanya szenvedését,– köztük a legnagyobbat, a keresztfa alatt érzett fájdalmát, amikor is a plébániájuk búcsús ünnepét űlik, szeptember 15-én.
Az egyházközség újjáalakulásától kezdődően felekezeti iskolával is rendelkezett, amelynek romos épülete helyet 1924-ben újat építettek.
A templom örökös szentségimádási napja április 03. Lélekszám: 330. Az Illyefalvi plébánia a Gyulafehérvári Romai Katolikus Érsekség, Sepsi-barcasági főesperesi kerülethez tartozik. Szolgálatot teljesít Ft. Sánta Pál, plébános, szentszéki tanácsos, aki októbertől havonta megismtlődő Mária köszöntökkel ígyekszik a hívek között Szűz Mária tiszteletét elmélyíteni.

Említésre méltó: A Szármány-tetőn egy várat említenek, ahol trapéz alakú sáncrendszer nyomai láthatók. Illyefalvi Judit várát, az 1799-ben megjelent regényes krónika is említi. A 18. századi Bornemissza-kúria ma iskola. Az 1811-ben épített Séra-kúriában 1997-ben Mikszáth emlékszoba nyílt. Megtekínthető még a Bakó ház, 1794-ben épült, rokokó oromfalas épülete. A faluban Mikszáth és Jókai szobor is van, mindketten a település országgyűlési képviselői voltak. Szabó Dezső szobor is található a faluban, az író bátyja, Szabó Jenő itt volt református lelkész. Itt született 1811-ben Illyefalvi Gál Dániel, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik hős katonája, földi maradványait itt helyezték örök nyugalomra 1861-ben.

Filiái: Szotyor Szent Imre filia. Az 1960–70-es években vásároltak egy magánházat, amelyet 1989-ben a hívekkel újraépítettek. Később, Egyed Gábor plébános idejében emeltek tornyot, és harangot szereltek. Lélekszám 50 fő. A Sepsi-barcasági főesperesi kerülethez tartozik. A falu búcsús ünnepét november 5-én tartják.
Sepsiszentkirály Szent István filiája Illyefalvának, 1990-ben vásároltak a püspökség és a hívek támogatásával egy régi faházat, amelyet átalakítottak kápolnává. 1999-ben haranglábat építettek melléje. 2004-ben az épületet teljesen tatarozták. 2004. október 3-án Tamás József püspök áldotta meg és szentelte fel. A Sepsi-barcasági főesperesi kerülethez tartozik. Búcsús ünnepe augusztus 20. Lélekszám megközelítőleg 60 fő.
Aldoboly filia lélekszáma 30 fő. A Sepsi-barcasági főesperesi kerülethez tartozik.

Összeálította: Gábor Anna

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki

https://ersekseg.ro/

Lestyán Ferenc : A megszentelt kövek c. könyve

About the author

majoros gabriella

Leave a Comment