A honlap jelenleg fejlesztés alatt áll.
Türelmüket kérjük.

A hét plébániája: NAGYENYED

Gyulafehérvártól 30 km-re északra a Maros jobb partján fekszik. Legmagasabb pontja az Őrhegy. Neve a puszta Egyed személynévből származik. Erdély egyik legrégebbi városa Tordától délre, az Enyed-patak és a Maros találkozásánál. Az Őrhegynek nevezett magaslatra castrumot építettek. Enyed első okleveles említése csak 1239-ből maradt fent. Ekkor már zömében szászok lakták a várost, melynek Árpád-kori várában, ebben az esztendőben emelték a mai templom tornyát. Ehhez a hatvanegy méter magas, nyolc emeletre osztott toronyhoz épült Szent Aegidius tiszteletére 1333-34 között a mai gótikus vártemplom román stílusú őse. A templomot többször átépítették és bővítették. Végleges formáját 1480-ban kapta.

Nagyenyed a kitartás városa. Történelme során többször feldúlták, nemegyszer porig rombolták. 1242-ben tatárok törtek a városra. Alig kétévszázaddal később, 1437-ben rövid időre Budai Nagy Antal parasztjai szállták meg a várost, melynek falai közt 1544 októberében tartották az első országgyűlést. A koronával Ferdinándhoz igyekvő Izabella királyné 1551. július 19-én egy éjszakát töltött a városban. Vitéz Mihály vajda a miriszlói csata előtt, 1600. szeptemberében felégette Nagyenyedet. Alig heverte ki a város a tűz vészt, amikor 1658-ban a Bodza-szoroson betörő tatárok támadták meg. Csodával határos módon az enyediek életét egy hatalmas vihar mentette meg. A tatárdúlás után Apafi Mihály fejedelem Gyulafehérvárról Nagyenyedre költöztette a vármegyeközpontot. Tiege osztrák császári ezredes labancai törtek a városra és a martalócok kétszáz embert, köztük harminc diákot lemészároltak, feldúlták, majd felgyújtották a várost. Ekkor sérült meg a vártemplom gótikus boltozata, melyet 1720-ban átmenetileg deszkamennyezettel pótoltak, majd később barokk stílusban állították helyre. 1849. januárjában Axente Sever és Avram Iancu, egyes források szerint: Prodan Simion ortodox pap vezette, 16 ezer fős román sereg támadta meg Nagyenyedet. A feldühített románok három napig pusztítottak a városban. A lakóházakat lerombolták, a kollégium és a levéltár dokumentumainak nagyrészét elégették, közel ezer enyedi polgárt lemészároltak és nagyon sokan mezítláb a környező hegyekbe menekültek, megfagytak a huszonnégy fokos, dermesztő hidegben. A halottak egyrészét a vársáncba, másik felét az addig mészoltónak használt gödörbe temették, ahol ma egy emlék tábla áll. A borzalmas halálnemek kiagyalóinak nem büntetés járt, hanem ma is álló szobrok, és szülőhelyük nevébe illesztett, felvett nevük hirdetik “dicső tetteiket”.

A nagyenyedi kollégium számos diákja világhírnévre tett szert. Többek között Körösi Csoma Sándor, aki az enyedi Bethlen Gábor Kollégiumból indult Ázsiába, a Magyar ős haza felkutatására. A szatmári béke után Erdély kormányzója Korniss Zsigmond lett. A gyulafehérvári püspöki székbe pedig Antalffy János bárót nevezték ki. Kornis István gróf, Alsó-Fehér vármegye főispánja a minorita rend védnökségét vállalta. A rendfőnökség megbízta Jánosi Mór minoritát, hogy Nagyenyeden gyűjtse össze a híveket és újítsa fel a plébániát. Jánosi Mór 1727 –ben két házat is vett, az egyiket kápolnává alakíttatta át. 1745-ben Bíró Gáspár házfőnök, Boroszlai Mózes és Abos Lukács hozzákezdett a mai templomépítéséhez. A 41 m hosszú és 15 m széles, barokk stílusban épített templom 12 évig épült, 1757-ben szentelték fel Szent Erzsébet tiszteletére. 1761-ben Pál Pongrác házfőnöksége alatt pénzforrásaik kimerültek, és a tornyot csupán a templom magasságáig építették, amelyet a templommal együtt befedtek és a továbbiakban haranglábként szolgált. A főoltárt Billinger Ágoston és Stegner Farkas építette. A szobrász munkát azonban egy világi szobrász végezte Haller György gróf és neje, Csáky Borbála grófnő költségén. Ugyancsak ők adományozták a főoltár Bécsben vásárolt Szent Erzsébet-képét is, amely Franz Anton Maulbertsch osztrák festőművész alkotása. A Szent Antal-oltárt 1768-ban emeltette Kemény László gróf. A díszes és értékes szószék, az elpusztult alsóorbói templomból való. Ezt a gyulafehérvári káptalan adományozta. 1753-ban a templom udvarán felépült az elemi iskola, majd 1812-ben megkezdték a mai rendház építését is. 1846-ban új iskolát építettek Wiszkóczi házfőnök vezetésével. 1849-ben leégett a rendház fedele, az orgona tönkrement és a templom is majdnem elpusztult. 1853-ban Wiszkóczi házfőnök renováltatta és újra befedette a templomot, a rendházat és az iskolát. Ebben az évben orgonát is építettek, amely Kolonits István első erdélyi munkája. Néhány év múlva Schneider Katalin adományából elkészültek a padok is. 1896-ban Kowrig Tivadar nagyenyedi katolikus hívő anyagi támogatásának segítségével felépült a torony is. Később a főoltár fölé hatalmas Jézus Szíve szobrot állíttatott a Folyovich család. A háborúba vitt két harang helyébe Fonyó József hagyománya révén újakat öntöttek. A vitrál-ablakok híres olasz mesterek munkái, amelyek 1920-ban készültek Budapesten. A város katolikusainak lélekszáma kb. 296. A nagyenyedi Árpád-házi Szent Erzsébet plébánia a Gyulafehérvári Romai Katolikus Érsekség, Gyulafehérvári főesperesi kerülethez tartozik. Jelenleg szolgálatot teljesít a türi származású Ft. Szabó Dénes, plébános, címzetes esperes. A templom búcsuját a Szegények Világnapján november 19-én tartják, örökös szentségimádási nap: február 02.

Filiái: Tövis, Gyulafehérvártól 17 km-re északra fekvő település. Neve a Magyar tövis közszóból származik. A templomot Hunyadi János építtette 1449-ben a marosszentimrei és nagyszebeni csata emlékére. Ezért ma is kastélytemplomnak nevezik. Kisboldogasszony tiszteletére szentelték fel és búcsús ünnepét Szűz Mária Születése napján tartják, szeptember 9-én, örökös szentségimádási nap: szeptember 08. A katolikusok lélek száma 67.

A másik oldallagosan ellátott filia Torockószentgyörgy. Nagyenyedtől 20 km-re északnyugatra fekszik, először 1624-ben említik írott források. A katolikusok védnöke a faluban Thoroczkay György és neje Pekri Krisztina volt, 1727-ben felépíttették a templomot és a kolostort. A templomot 1849-ben felgyújtották, így 1867-ben új templomot építettek és a Szentháromság tiszteletére szentelték fel. A Gyulafehérvári főesperesi kerülethez tartozik. Templom búcsúját június hónapban Szentháromság vasárnapján tartják.

Összeálította: Gábor Anna

Forrás: https://hu.wikipedia.org

https://ersekseg.ro/

 

About the author

majoros gabriella

Leave a Comment