A honlap jelenleg fejlesztés alatt áll.
Türelmüket kérjük.

A hét plébániája: SZATMÁRNÉMETI – ZÁRDA TEMPLOM

Az Alföld északkeleti szélén, a Szatmári-síkságon, a Szamos két partján, Románia legészaknyugatibb megyeközpontjaként, Nagyváradtól 135 km-re északkeletre fekszik. Szatmárnémeti, köznapi nevén Szatmár város a termékeny rónaságon. Az egykori Szatmár vármegye és a mai Szatmár megye névadója, 1968 óta székhelye. Környéke nem tartozik a regényes tájakhoz, olyan egyszerű az mint minden róna vidék. Nem gyönyörködtetik itt a vándort sem a dúsnövényzetű hegyek változatossága, sem a szirtek égfelé nyuló kopár csúcsai. Egyhanguságát csak itt-ott szakítja meg egy-egy csoport fa vagy erdő, s csak a keleti láthatáron kéklenek a szomszéd Máramaros megye magasabb hegyláncai; de annál jobban gyönyörködteti a gazdát az aranykalászok dús hullámzata, melyek tenyésztésére földje igen alkalmas.

Neve az ősi magyar Zothmar személynévből ered, ennek előzménye pedig a török sat (elad) ige. Utótagja a német népnév birtoklást kifejező származéka. Román neve a magyarból való, hagyományosan Sătmar, majd 1925-ben románosították a satu mare (nagy falu) szóösszetételre. Szatmárt Németitől hajdan a Szamos választotta el, az elsőt már Árpád magyarjai mostani helyén találták, a mellette később épült Németit, a szent István hitvesével Gizellával idejött németek szállották meg. Amikor 1715-ben Szatmárt összekapcsolták Németivel egy szabad királyi várossá lett. Nevezetes épületei: a kéttornyú római katolikus székesegyház, egy pompás két emeletes apáczazárda, melynek közepén egy templom is van, van két görög egyesült és két reformatus temploma. Továbbá megemlitendők: a püspöki kastély és papnevelde, vármegyeház és városház, az irgalmas barátok zárdája kórházzal Németiben, a városi kórház, katolikus főgimnázium, református algimnázium, a püspöki convictus, hol évenként 15–20 szegény árva gyermek neveltetik, a gyönyörű új kálvária, egy pompás kápolnával, mely a hajdani szatmári vár helyén épült és még nagyon sok híresség vonza az erre járó túristát.

Szatmár városának újabb épülése körül nagy érdemeket szerzett magának e város lelkes és buzgó püspöke Hám János. Az Irgalmas Nővérek rendjének alapítása is neki köszönhető, hiszen külföldön ismerkedett meg az Irgalmas Nővérekkel. Bécsben látott először irgalmas rendi nővéreket, akik egy strassbourgi kongregációhoz tartoztak. Hozzájuk küldte ki szerzetesi kiképzésre azokat a magyar leányokat, akikkel aztán, visszatérésük után 1842-ben Szatmárnémetiben megalapította a Szatmári Irgalmas Nővérek kongregációját.
A Szatmári Irgalmas Nővérek a Páli Szent Vincéről nevezett Bécsi Irgalmas Nővérek rendjéből származnak és a Szent által kidolgozott rendszabályzatot használják. Ezen a néven érkeztek már Zamsba, Bécsbe és Szatmárra a Szent Vince lelkiségében élve és rendszabályzatát követve. Hivatásuk szerint beteg- és szegénygondozást vállalnak, árvaházi munkát, hitoktató-nevelő és lelkipásztori kisegítő munkát. A Szatmári Irgalmas Nővérek zárdatemploma Szatmárnémetiben, az egykori anyaház épületegyüttesében van. Az Irgalmas nővérek számára Hám János püspök kapta meg a várostól az egykori Szamos ág helyét, hogy a terület feltöltése után templomot és zárdát építhessen. Az 1836-ban megkezdett templom építése 1842-re fejeződött be. A zárdatemplom munkálataival Hám Gonzeczky Jánost bízta meg, akinek munkásságára egy márványtáblával is emlékezett az utókor. A klasszicista templom homlokzatát négy pilléren nyugvó timpanon, valamint a robosztus, különös arányú, lanternás sisakkal fedett torony uralja. A belső boltozott, az oldalfalakat szép arányú párkány és pilaszterek tagolják. A Szeplőtelen Szűzet ábrázoló főoltárképet Pesky József festette Pesten, 1845-ben. Az oltáron klasszicista tabernákulum áll, két oldalán adoráló angyalok szobrai. A szószék szintén fehér-arany színezésű, klasszicista akanthusz ornamentikával, rozettákkal díszítve. A falképeket az 1940-es években készítették budapesti művészek, a magyar szenteket, bibliai jelenteket ábrázolnak. Két mellékoltára van. 2017-ben méltó keretek között megáldhatták a külsőleg és részlegesen belsőleg is felújított templomot. Ugyan ennek az évnek májusában szentelték fel a templom melletti egykori zárdaépületet, amelyben rehabilitációs központ működik, majd a rossz állapotban levő Zárdatemplomot újították fel; a tetőzet, a homlokzat javítására, az ablakok, a külső ajtók, a lábazat, a lépcsőzet cseréjére került sor. Belül pedig a templom előtere, a termek, a folyosók, az ajtók, a boltozatok újultak meg, illetve a villanybiztosító rendszereket is korszerűsítették. Továbbá teljes körű udvarrendezésre került sor, illetve a templomkertet parkosították.

A szatmárnémeti Zárda templom titulussa Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatása, búcsús ünnepét december 8-án tartják, megelőző három nappal triduum, az az felkészítési szentmiséket végeznek. A Zárda templomot látogató hívek az Irgalmas Nővérek alázatosság, egyszerűség és a szeretet jelmondatuk hitében élhetik meg mindennapjaikat. A Zárda templomigazgatója Dr. Hankovszky Ferenc püspöki helynök. A templom a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye, Szatmári Esperesi Kerülethez tartozik.

Összeállította: Gábor Anna

About the author

majoros gabriella

Leave a Comment