A hét plébániája: GYIMESKÖZÉPLOK

A keleti Kárpátokban elterülő Gyimest nyugatról a Csíki-medence, keletről a Tarkő-hegység vonulatai határolják. A Gyimes völgye sajátos „Patakország” az egykori csíkszék keleti határán, a Tatros felső folyásánál. A Gyimes helynév első okleveles adata a „Ghemes”, 1626-ban Bethlen Gábor várat, nagyobb vámházat emelt Moldva és Erdély határánál, romjai ma is láthatók. Az itt élő magyarokat csángóknak nevezik. Ők a gyimesi csángók, megkülömböztetve ezáltal a moldvai csángóktól.
Gyimes a magyar nyelvű vallásgyakorlás legkeletibb területe. A völgy az 1700-as évektől kezdett benépesedni. A telepesek nagy része Csíkból, Gyergyóból és Háromszékről csángált Gyimesbe, de a szintén római katolikus moldvai csángók közül is vándoroltak a tömbmagyarság irányába. A Gyimesvölgye a csíki községek közbirtokosságainak a tulajdona volt, a telepesek zsellérként dolgoztak, majd lassan megvásárolták a lakóhelyeket, kaszálókat és később az erdőket is. Az első gyimesi templomot a magyar királyi kincstár építette 1782-ben a határállomás katonai, vámtisztjei és más alkalmazottak számára. A Gyimes völgyét, ezt a felső völgyszakaszt, a Tatros vize forrásvidékét három nagyközség lakói népesítik be: Gyimesfelsőlok, Gyimesközéplok és Gyimesbükk, ami már Bákó megyében van. Tengerszint feletti magasság 930 m, a község területe közel 60 négyzetkilométer. Gyimes völgye mintegy 25-30 kilométer hosszúságban fekszik a Tatros forrásától egészen a szorosig, ahol Moldva kezdődik. A völgy legnyugatibb pontja Pogányhavasnál, legkeletibb pedig Tarhavasnál van. A legdélebbi pontja a Szellő hegynél van, a legészakibb pontja Hosszúhavas. Legmagasabb pontja Tarhavas, legalacsonyabb pontja a Tatros völgytalpán az egykori országhatárnál van.

Gyimesközéplok, amint a neve is mutatja, a Tatros völgynek a középső részén terül el. Mivel kevés a szántóföld e hegyes vidéken, a gazdasági élet alapját az állattenyésztés, a pásztorkodás, a fafeldolgozás, fakereskedelem és háziipar képezi. Mind a Tatros völgyében, mind a „patakokban” nagykiterjedésű természetes kaszállók elsősorban a szarvasmarha tenyésztésnek, míg a havasi legelők a juhtenyésztésnek kedveznek. Gyimesközéplok jelenleg 2400 lakost számlál, ebből kb. 98% magyar anyanyelvű. Ugyanilyen arányban római katolikus vallásúak. 1900. július 22-én Gróf Majláth Gusztáv Károly püspök kiszállt Gyimesközéplokra és a 7000. forint költséggel felépített iskolaházat felszentelte, ez volt a település első iskolája. Középlok iskolái: Boros patakán, óvoda és I-IV. osztály; Állomási iskola, óvoda és I-IV. oszály valamint a Megálló iskolában , óvoda és I-VIII osztály müködik.  A gyimesközéploki egyházközség lakosságát: Boros patak, Sötét patak, Antalok pataka, Kápolna pataka, Megállói rész. A főút Gyimesbükk irányába, Csikik pataka, Nagypatak, Hosszúk utca, Bodor utca teszi ki, és néhány tömbházlakás is van. A gyímesközéploki plébániát az erdélyi egyházmegye felcsíki főesperesi kerületébenében 1853-ban alapították, templomát Bünbánó Mária Magdolna tiszteletére szentelték fel. A színes csempéből, mozaiktechnikával létrehozott keresztúti ábrázolásokat 2015-ben avatták fel. Egy háromtagú csoport készítette: Puskás Lenke Rózália, és Andrea Szentkirályi képzőművészek, valamint Tudor Astiu öntő. Az ábrázolások kiindulópontjaként egy imakönyv keresztútképeit használták és a megjelenítés különlegessége, hogy minden fehér és fekete csak Jézus alakja színes, a kereszt pedig lobogó- vörös. A stációk a templomhoz vezető lépcsők, illetve a templom mellett kaptak helyet az utólsó állomások pedig a parkban vannak, így voltaképpen az ájtatosságra vágyók számára a templom és környéke imádkozva bejárható.

A templom főoltárán látható Bünbánó Mária Magdolna, mellékoltárai: Szűzanya és Jézus Szíve,valamint a bejáratnál láthatjuk a Medjugorjei Szűzanya szobrát. 2013-ban csak a templom belső munkálatait végezték el, ünnepélyes, magasztos hangulatáért előszeretettel cserélték ki a templom ablakait ólomüveg ablakokra – vitráliákra, melyek különböző egyházi motivumokat ábrázolnak: a magyar koronát, Jézus Szíve koszorút, liliomot, valamint Mária szeplőtelen szívét. A színes ablakokon átszűrődő fény csodás árnyékai, az egyedi minták és formák fényjátékai gyönyörködtetik a szemet. Csodálatos látvány, amikor a fény beáramlik rajtuk, és a padlózaton, vagy falakon a különleges mintázatok, motívumok a szivárvány minden színében pompáznak. A templom dísze még a két nagy csillár közel 60 kg súlyú és 2 kisebb, ugyancsak a felújítás alkalmával vásárolták a hívek lelkes adományából. Hargita Megye Tanácsa támogatásával és a hívek önzetlen adományából sikerült a templom külső részét teljes egészében felújítani mindez 2019 húsvétjára valósult meg.

Megemlítendő, hogy a Csíksomlyói Pünkösdi búcsújáróhely után Gyímesközéplok következik, nagy lélekszámban zarándokolnak ide a Bünbánó Mária Magdolnát tisztelő zarándok testvérek. Gyimesközéplok községhez tartozott a hidegségi római katolikus Szent István templom és plébánia is, amely aztán 2006 augusztus 1-vel vált le az egyházközségtől, plébánosa Szilveszter Imre.
A gyimesközéploki Bünbánó Mária-Magdolna templom a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye, Felcsíkí főesperesi kerületéhez tartozik, jelenlegi plébánosa Málnási Demeter. A kántori szolgálatot Balla László kántor végzi. Búcsús ünnepét július 22-én tartják, örökös szentségimádási nap: május 22.

Összeállította: Gábor Anna

About the author

majoros gabriella

Leave a Comment