A honlap jelenleg fejlesztés alatt áll.
Türelmüket kérjük.

A hét plébániája: GYIMESFELSŐLOK – ÁRPÁD-HÁZI SZENT ERZSÉBET GIMNÁZIUM

Csíkszereda írányából Gyimesfelsőlokot a Fűgés-tetői hágon érhetjük el, ahonnan csodálatos látvány fogadja a látogatókat. A Fűgés aljában már a Tatros vize völgyében folytatódik a mintegy 30 km hosszú vidék, ahol a völgyben települt falvakat a mellékvölgyekben azaz „patakokban” lakók éppen a „gödör”-nek mondják. A Gyimes völgyét, ezt a felső völgyszakaszt a Tatros vize forrás vidékét három nagyközség lakói népesítették be: Gyimesfelsőlok, Gyimesközéplok és Gyimesbükk, ez már Bákó megyében van.

Gyimesfelsőlok Csíkszeredától 30 km-re, észak-keletre a Tatros völgyében hosszan elnyúló szorványtelepülés. Részei: Récepataka, Sántatelek, Komját vagy Karácsony, Rajkók vagy Farkasokpataka, Bothavaspataka, Rána- vagy Ciherekpataka, Görbepataka, Ugrapataka, Szőcsökpataka, Gáborokpataka és Nyíresalja. Az itt élő magyarokat csángóknak nevezik. Ők a gyimesi csángók, megkülönböztetve ezáltal őket a moldvai csángoktól. A gyimesi csángók hagyomány tudatában úgy él, hogy őseik-akik elsőnek telepedtek le erre a világtól elzárt vidékre, vagy a katonai szolgálat elől, vagy valamilyen más okból a katonaságtól űldözve hagyták ott szülőföldjüket és húzódtak az őserdőktől borított havasok közé. Bujdosásukkal magyarázzák a moldvai csángókhoz hasonló öltözetüket is, amely egykoron megtévesztésül szolgált az őket üldöző hatósági emberekkel, katonákkal, határőrökkel szemben, nem tudván megállapítani, hogy a ruha viselője moldvai, vagy pedig körözött megszökött székely. Kik is lehetnek a gyimesi csángók, ezek a tiszta lelkű, meleg szívű emberek, akik öltözékükben moldvai csángók, nyelvhasználatukban csíki székelyek, lelkükben ízig-vérig magyarok? Csángó személy, aki „csáng”, ide s tova kereng, azaz csángál. Hogyan, mi módon kerülhettek ide, az ezer színű virágszőnyeg borította, hegycsúcsokkal koszorúzott-oltalmazott vidékre. Mióta élhetnek itt a vadregényes Gyimes völgyében, a Tatros fólyó által kijelölt harántvölgyek világában, ebben a titokzatos „Patakországban”? Hát ezek a lakosok székelyek, kik lassanként ide megtelepedtek, nagyobb részint a Csíki falukból vonták ide magukat, de részint Moldvából is jött székelyek vagy magyarok, akiket a Csíkiak csángóknak neveznek, ők vándorló emberek és a lakhelyeket gyakran elhagyták, az a szó ,hogy csángó olyan értelemben vétetik mind kóborló, vándorló. A gyimesi csángók a moldvai csángoktól, kialakulásuk idejében, eredetükben, nyelvjárásukban, szokásaikban különböznek egymástól. A település a 16-dik században jött létre Szépvíz és Csíkszentmihály határrészeiből, de teljesen csak 1850 körül önállósult. Lakói állattenyésztéssel, fakitermeléssel foglalkoznak. A trianoni békeszerződésig a Csíkvármegye Szépvízi járásához tartozott.

A falu látványosságai: a Görbepataki Bagolyvár romjai, valamint a kápolnája, a Szép-havasi Szentlélek kápolna, a Hősök temetője és az 1994-ben épült Árpád-házi Szent Erzsébet római katolikus gimnázium és kápolnája. A vidék gazdag népi tánchagyományokban, mondavilágban és dallamkincsben. Kiemelkedően gazdag ősi népköltészettel és párját ritkítóan széles skálájú néptánc-hagyománnyal rendelkezik. A paraszt zenészek egyik sajátos népi eszköze a gardon, teknő alakú, húros, ütőhangszer, puhafából készül. A gyimesi csángó magyarok legfőbb szórakozási alkalma a tánc volt. A szakemberek közel 35 féle táncalkalmat és mintegy 30 táncfajtát tartanak számon. A táncrendből napjainkban a fiatalok is ismerik a magyarost, csárdást, németest és a héjszát. A zenész dinasztiák közül sokan ismerték Pulika Jánost és Mihályt, Halmágyi Mihály gardonyost és társát Gizi nénit, Zerkula Jánost és nejét Regina nénit a gyímesi népzenészt, a népművészet mestereként ismerték. A nagy zene dinasztiák sajnos kihalóban vannak.

A falu általános iskolája a Domokos Pál Péter nevét viseli, aki Széchenyi díjas magyar tanár, történész, néprajzkutató, a csángók történetének, kulturájának kutatója. 1992-ben a debreceni Keresztény Értelmiségiek Szövetsége kezdeményezésére az akkori plébánossal, Berszán Lajos atyával elkezdték a Sziklára épített Ház építését, közösségi ház, kápolna és plébánia céllal. 1993. május 28-án jött el Bálint Lajos, Erdély első érseke, hogy megáldja az iskola első alapkövét. Prédikációjában Árpád-házi Szent Erzsébetről prédikált. Viszont már 1994-től elkezdődött a tanítás.  felépült ház mellett 2001-ben kezdték meg az Árpád-házi Szent Erzsébet líceum építését, amely ma modern tornateremmel kibővítve római katolikus szellemiségű iskolája a létszámban közel 400 csángó és székely gyereknek egyaránt. Közben az építést kellett elősegíteni, pályázatokat írni, előszőr csak zarándokháznak indult, de mivel télen nem lett volna kihasználva így újabb döntés született, hogy a csíkszeredai gimnázium kihelyezett osztálya működjön benne, de ez így nem működhetett volna. Újabb kérésre önálló iskola jött létre, ami az Árpád-házi Szent Erzsébet római katolikus gimnázium nevet kapta.

Így a falu 8 osztályt végzett gyermekei valamint a nagy körzetből jöttek is megkaphatják a lehetőséget a tovább tanuláshoz . A moldvai csángó gyermekek tanulják a magyar írást és olvasást, imákat és a szent énekeket. A római katolikus gimnáziumban kialakított kápolnában gyakran végeznek szentmisét. Árpád-házi Szent Erzsébet vagy magyarországi Szent Erzsébet II. András magyar király és Merániai Gertrúd lánya és IV. Béla király húga volt. Mindössze 24 évet élt és mégis rövid élete alatt a világ egyik legismertebb karitatív adakozó szentje lett. Szent Erzsébet hivatásának tekintette a szegények megsegítését és a gyermekek nevelését. Példaértékű az iskola számára, mivel azonos célokat tűzött ki: a szegény sorsból származó, tovább tanulni vágyó gyermekek megsegítése . A gyímesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet líceum búcsús ünnepe: november 19. Örökös szentségimádási nap: május 10. A líceum lelkiigazgatója Berszán Lajos kanonok. Idén 2019 november 19-én a korábbiaknál is különlegesebb volt az ünnep: a Szentlélek művének bontakozását ünnepelték, hiszen az iskola 25 éves évfordulója volt. Erdély legkeletibb részében ez a kicsi intézmény egy csoda. Negyed évszázad alatt felépült egy kápolna, egy iskola, elkészült egy tornaterem, egy ebédlő és az udvar is folyamatosan szépül. Berszán Lajos atya fáradhatatlan munkájának gyümölcse.

Szerkesztette: Gábor Anna

About the author

majoros gabriella

Leave a Comment