A honlap jelenleg fejlesztés alatt áll.
Türelmüket kérjük.

A hét plébániája: CSÍKDELNE és CSÍKPÁLFALVA

Csíkszeredától 8 km-re északkeletre, a Borzsova és a Delne patakok völgyében fekszik Hargita megyében, közigazgatásilag Csíkpálfalvához tartozik. Első írásos feljegyzés az egyházközségről az 1332-1333. évi pápai tizedjegyzékben található. Az akkori Dolnának István, mint a Keresztelő Szent János-templom papja szerepel. 1495-ben a falu neve már Delne formában fordul elő. 1591-ből is fennmaradt plébánosa neve: Árkosi Mihály. A jelenlegi, magányosan álló Keresztelő Szent János-templom a 15. század közepe és vége között épült. Mint Csíkcsicsó, Csíkpálfalva és Csíkdelne közös temploma szolgált egészen 1783-ig, amikor Csíkcsicsó különálló egyházközség lett Zöld Péter delnei plébános idejében. Ettől kezdve Csíkdelne és Csíkpálfalva alkot egy egyházközséget, amelynek közös papja, közös temploma van Delne székhellyel. A két egyházközség közti viszony nem plébánia és filia viszonya, hanem inkább társegyházközségi, megközelítőleg ugyanannyi lélekszámmal és egyforma lelkipásztori ellátással. A Torda völgyében található Szent János anyatemplom építésének előzményeit a legenda így meséli el: Csíkcsicsó és Delne falvak elhatározták, hogy közösen templomot építenek, azonban az építés helyét illetően nem jutottak egyezségre. Ekkor támadt az az ötletük, hogy mindegyik falu ad a másiknak egy kutyát. Majd egyszerre hazaengedik, és ahol a két kutya találkozik, oda építik a templomot. „A csicsóiak fösvények lévén a kutyának nem adtak enni, míg a delneiek kitűnően ellátták finomabbnál finomabb falatokkal. A kutya pedig teleette magát. Amikor szabadon engedték a kutyákat a Csicsóban levő delnei kutya a leggyorsabb iramban hazafele vette az útját, mert nagyon éhes volt. Ellenben a Delnén levő csicsói kutya tele hassal lassabban szaladt. Ezért van az, hogy a templom közelebb van Delnéhez, mint Csicsóhoz.”

A templom építési idejét az 1450–1500-as évekre teszik. A korábbi időkből a templom román kori elemeket is őriz. A templomot 2,50–3,00 m magas, egy méter vastag és cseréppel fedett, szabálytalan ovális alakú védőfal veszi körül, amelynek tetőzete befelé lejt. A falat kívülről 12 darab egy méter széles támpillér támasztja. A kerítés külső felén, a bejárattól kb. 6 m-re keletre, egy 100 x 70 cm. nagyságú vakablakszerű fülke hívja fel a figyelmet, amelynek falán tulipános virágdíszítmény között a következő felirat olvasható: „EZEN KERITÉS JOVITATOT 1865-BE.” A templom kőkerítésének nyugati és északi falán kívül van Delne község mai temetkező helye, a kő- és fakeresztekkel zsúfolt temető. Az ovális alakú templomkert közepe táján, kissé észak felé fekvő templom egy elég nagy méretű szentélyből, egy nála valamivel nagyobb hajóból, annak nyugati végéhez hozzáépített toronyból és a szentély északi oldalához alacsonyabb tetőzettel csatlakozó kis sekrestyéből áll. A hajó déli oldalán egy a XVIII. században barokk stílusban a déli főbejárat elé épített s a déli falhoz hozzátapasztott porticus nyílik, amely kicsi és különálló épület lévén, alacsonyabb kis tetővel van ellátva. Mivel az 1934–1935. évi restauráláskor a déli külső falon a tetőzet alatt falfestmény-maradványok bukkantak föl, a falképek teljes felderítése céljából a porticust lebontották. A templom és a torony hossza kívülről kb. 30 m, szélessége a szentély záródásánál kb. 8,00 m, a hajó nyugati részénél 9,00 m, tehát a szentély felé egyenletesen 100 cm-t keskenyedik. A fal vastagsága 80–90 cm, külső magassága 8,50 m. A falakat régi és újabb támpillérek támasztják. A szentély és a temp­lomhajó tetőzetének gerince ma egy szintben van, valamikor azonban a szentély tetőzete egy méterrel alacsonyabb volt, ez jól látható a padlástérben. A toronytest arányos felépítésű. Felfelé keskenyedik, alul különböző alakú keskeny világító- és lőrésekkel, fent pedig mind a négy oldalán egy-­egy nagy és szép ívelésű csúcsíves ablakkal van ellátva. 1916-ban, világháború idején rekviráltak 5 harangot, csupán egy maradt. Valószínű, hogy a három templomból (Szent János, pálfavi kápolna és a delnei Úrkápolna) vittek el összesen 5 harangot. A Szent János templomban csak egy harang maradt, ez a harang hívogatta a híveket az Isten házába. A mai Delne területén már a 15. században felépült egy kápolna Úrkápolna néven, melynek nincs külön patrónusa. Ez ma is úgy szolgál, mint a falu „temploma”. Ebben az egyházközségben született és az Úrkápolna templomban keresztelték meg 1929. július 21.-én az Erdélyi Főegyházmegye első érsekét Ft. Bálint Lajost, akinek 2011.-ben felszentelt mellszobra a templom kertjében található.

A Csíkdelnéhez tartozó Csíkpálfalva 1567-ben ezen a néven szerepel a regestrumban, nincs temploma, csak kápolnája. Jelenlegi temploma 1943-1949 között épült, és 1949. június 12-én szentelte fel Isten szolgája Márton Áron püspök. A búcsú ünnepet Delnén június 13-án tartják. Örökös szentségimádási nap: április 29. A pálfalvi templombúcsút pedig január 26-án ünneplik, kérve Szent Pált a népek apostolát, hogy járjon közbe a közösségért. Pálfalván az örökös szentségimádási nap május 18. Az egyházközség a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye, Felcsíki Főesperesi kerülethez tartozik. Jelenleg az egyházi szolgálatot a ditrói származású Csíki Szabolcs plébános, székelyföldi ifjúsági lelkész végzi. Előző szolgálati helyei: Csíkszereda Szent Kereszt plébánia, majd Medgyes és 2019-től Csíkdelne. A kántori szolgálatot Antal Ildikó kántor tölti be.

Összeállította: Gábor Anna

About the author

majoros gabriella

Leave a Comment