A honlap jelenleg fejlesztés alatt áll.
Türelmüket kérjük.

A hét plébániája: NAGYVÁRAD SZENT JÓZSEF TELEPI TEMPLOM

Nagyvárad Bihar megye székhelye, Románia nyugati részén, a Sebes-Körös mindkét partján, a magyar határtól 8 km-re fekszik. Itt halad át az Erdély felé vezető legfontosabb nemzetközi út, amely összeköti Közép-Európát Délkelet-Európával, valamint az északról dél felé haladó út is. Nagyvárad a földrajzi elhelyezésének köszönheti, hogy a regionális és a nemzetközi turizmusban egy nagyon fontos csomópontot jelképez. A város csupán 12 km. távolságra van Felix Fürdőtől, ami Románia legnagyobb állandó balneo-klimatikus üdülőhelye. Nagyvárad turisztikai kínálatát nem csak általános elhelyezkedése, hanem története és építészete, valamint a város tervében elhelyezkedő műemlékek határozzák meg. Az európai kisvárosokkal versenybe szálló, a századfordulon Pece-parti Párizsnak nevezett város építészete ma is őrzi a kor különböző stílusainak, eklektikus, neoroman, neokalsszikus, barokk, keverékéből áradó varázsát. Az épületek nem méretükkel imponálnak, hanem ápoltságot, ízlésességet és tartósságot idéző arculatukkal, ami a hagyományos kávézókban és éttermekben is tetten érhető. A Körös-parti város helyén már a 11. században megjelentek az első, településre utaló nyomok. A történelem viharaiban sokat szenvedett Nagyváradnak a régmúltból csak vára maradt meg, ami Bethlen Gábor építőmunkájának eredménye. A város központi része a 19. század második felére alakul ki. A gazdasági életre komoly befolyást gyakorolt a zsidóság betelepedésének engedélyezése 1783-tól. A 19. században ezek a családok jelentős ipari potenciállal növelték a város életerejét gép-, könnyű- és vegyipari cégek létrehozásával. Főbb látnivalók a városban az arra járó turisták számára a következők: a Sas-palota, a Szent László templom, a városháza ,a Holdas-templom, Neológ zsinagóga, Király-hágó melléki református püspökség, Újvárosi református templom, a Szigligeti Színház, Ady Endre Gimnázium, az Ady kedvenc kávéháza, az EMKE valamint a Püspöki palota.

Nagyváradon kilenc területi jellegű és két személyi jellegű plébánia van. A személyi jellegű plébániáknak számítanak Nagyvárad-Kapucinus templom a román és német anyanyelvű hívek számára és Nagyvárad-Vártemplom a szlovák anyanyelvű hívek számára, nem kizárva a más nemzetiségű hívek lelkipásztori ellátását sem. A területi jellegű plébániák a következők: Nagyvárad-Székesegyház, Nagyvárad-Újváros, Nagyvárad-Olaszi, Nagyvárad-Velence, Nagyvárad-Szőllős, Nagyvárad-Őssi, Nagyvárad-Katalin telep, Biharpüspöki és a Nagyvárad-Szent József telep, amelynek a jelenlegi plébániahatárok nagyrészben követik a történelmi határokat. Az eddigiekhez képest nem történt lényeges módosítás, csak pontosításokat végeztek ott, ahol az elmúlt időkben a város fejlődése folytán új helyzetek álltak elő.

A Szent József Római Katolikus Plébánia Nagyváradon a Váradolaszi frissen beépített peremterületén 1928-ban épített kultúrház-kápolna. Vezetését lazarista atyák, majd Szociális Testvérek vették át. A városrész lakósságának növekedése érdekében Mayer Antal kanonok, apostoli kormányzó vásárolt egy telket és Zitzmann Ferenc (1901-1979) akkori püspöki titkár vezetésével felépíttette az épületet, mint kultúrház-kápolnát, amelyet Dr. Molnár Kálmán Dezső pápai prelátus áldott meg 1931. május 1-jén Szent József a Szent Család feje, az Egyház védőszentje tiszteletére és abban az évben augusztus 30-án, Fiedler István püspök is megáldotta az elkészült Szent József-telepi épületet. A kultúrházból és a melléképületekből kialakították a mai templomot és a plébánialakot, 1962-ben a bejárat felett tornyot építettek.
A szentélyben lévő főoltárképet, Szent József karján a kis Jézussal, Berkovits József festette 1989-ben. A szentély két oldalán lévő mellékoltárokon, bal oldalon Immaculata, jobb oldalon Jézus Szíve szobor áll. A templom belsejét négy nagy négyzetes ablak világítja meg. A szentély diadalíve felett szoborfülke van kialakítva és itt található a templom védőszentje, Szent József szobrával. A templomhajó jobb oldalán Szent Rita és Páduai Szent Antal szobrai állnak, a bal oldalon a karzat előtt, ifj. Bittenbinder János festménye: Jézus, a jó pásztor. Megemelték az épület mennyezetét, karzatot építettek, megmagasították a tornyot, valamint bevezették a központi fűtést 1986-87-ben Matos Ferenc Lajos pápai prelátus az akkori székesegyházi plébános idejében. A templom tőszomszédságában kapott helyet a „Szent József gyermek játszóház és az óvoda, valamint 2005-ben az erdélyi Mária Rádió székhelye és stúdiója látott napvilágot. A templom udvarán láthatjuk a Lourdes-i barlangot. Az államosítást követően a székesegyházi plébániához tartozott, 1989-től önálló plébánia lett.
1989. október 1-től megalapítja Nagyvárad 10-ik plébániáját a Szent József-telepi plébániát Dr. Dászkál István nagyváradi ordinárius, melynek első plébánosa Fodor József, pápai prelátus volt 10 évig, majd Kóhr Balázs kanonok, Bogdán István kanonok és Gyenge Béla János plébános követték. A nagyváradi Szent József-telepi plébánia 2019-ben a Szent József ünnepén megalakulásának 30-ik évfordulojára Exc. Böcskei László főpásztor új oltárképet adományozott a közösségnek, amelyet meg is áldott. Bărbuț Péter plébános örömmel fogadta a személyes adományt, amely Szent Józsefet a kisgyermek Jézussal ábrázolja.A főoltár Németországból egy felszámolt kolostór kápolnájából származik. A régi főoltárkép a plébánia épületében kap majd helyet. Jelenleg az egyházi szolgálatot a forrófalvi származású Bărbuț Petrică plébános végzi. A kántori szolgálatot Bencze Béla tölti be.A plébánia a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye, Székesegyházi Főesperesség, Váradi Esperesi kerületéhez tartozik. A búcsúját március 19-én ünneplik, örökös szentségimádási nap február II. vasárnapja.

Összeállította: Gábor Anna

About the author

majoros gabriella

Leave a Comment