A honlap jelenleg fejlesztés alatt áll.
Türelmüket kérjük.

A hét plébániája: MICSKE

Micske Bihar megyében, a Berettyó mentén, a Réz-hegység nyúlványa alatt, a községközponttól Vámosláztól keletre fekvő település. Micske már az Árpád-korban is lakott hely volt. Az oklevelekben már a XIII. században is előfordult neve. 1452-ben egy oklevél adatai Micskét városnak írták. Nevét hol Micske, hol pedig Miske néven említették. 1606-ban Bocskai István fejedelem Báthory Gábornak adományozta, aztán Zólyomi Dávid és Bethlen Katalin lett birtokosa. A XVII. század közepén már a Baranyi család kezén volt található. A XX. század elején Baranyi Ödönnek és Strasser Alfrédnak van itt nagyobb birtoka. Micske régi helynevei közül több érdekes, említésre méltó helynevet is feljegyeztek: Szászkuta, Szódob, Iruszló, Gardo és Zsádonta nevű dűlők nevei maradtak fenn. A településhez tartozott Sánczi-puszta, mely egykor község volt. A 13. század első felében már a püspöki tizedjegyzékben is előfordult neve.

Nevezetességek a faluban a református templom – a 18. században épült, az ősi templom helyén és Római katolikus temploma – 1754 és 57 között épült. Legkorábban visszaállított misézőhelyeik egyike, 1713-tól mint lelkészség, 1740-től mint plébánia működött. Jelentős művészeti értéket képviselő temploma az itt is birtokos Baranyi család jóvoltából épült fel, gazdag rokokó berendezéssel. A templomot Jézus Szíve tiszteletére szentelték fel, jelenleg ezt ábrázolja a főoltáron látható festmény is, a Jézus Szíve három angyallal. Két alkalommal is, 1795-ben és 1892-ben is tűzvész pusztította. A háború alatt elvitték a templom harangjait, csupán a legkisebb maradt meg, azzal hívták imádkozásra a híveket vagy jeleztek más eseményeket. Huszonegy évvel ezelőtt egy újabb harang került a toronyba. 2018-ban egy 215 kg-os új harangot szenteltek a micskei római katolikus közösségben, így mostantól újra hárman vannak. Az új harang öntésére Gombos Miklós és fia vállalkozott. A magyar címerrel díszített oldalán ez áll: „Isten dicsőségére, Szent László évében, szüleinek emlékére öntette, Lakatos Gyula és Sándor”. A református templom előtt szabadon álló, egyhajós, latin kereszt alaprajzú, nyugati homlokzati tornyos templomot a szentély fölött faros nyeregtetővel látták el. A torony kissé kiugrik a homlokzatból, amellyel homorú szárny köti össze. A bejárat egyenes lezárású, fölötte téglalap alakú világítóablak látható. A hajó koronázópárkánya ráfut a nyugati homlokzatra és a toronyra, ez utóbbit egy ugyanolyan párkány két szintre osztja. Az első szinten félköríves mélyedésben kisebb világítóablak, a második szint négy oldalán szegmensíves, zsalugáteres ablak látható. Sokoldalú toronysisakja alatt barokk óraíves párkányt képeztek ki. A torony két oldalán, a homlokzat fölött, volutás vonalú, lépcsős, pilaszterben végződő falazat látható, végein és a felső lépcsőn egy-egy urnával. A hajó és a félköríves záródású szentély lizénás-tükrös díszítésű. Ablakai virágváza alakúak, csak a kereszthajó ablakai szegmensívesek. A hajó hevederívekkel tagolt, dongaboltozatos, a szentély pedig fiókboltozatos. A hevederívek pilaszterekre támaszkodnak, amelyek felső végeit egy kettős, körbefutó, szépen profilált párkány köti össze. Fából faragott barokk oltára művészi értékű remekmű. Szintén fából faragott szószéke bibliai jelenetekkel díszített. Orgonakarzatát szegmensíves boltív tartja. Kriptájában a Baranyi család hamvai vannak, a templom előtt feszület áll.

A micskei plébánia a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye, Székesegyházi Főesperesség, Margittai esperesi kerülethez tartozik. Jelenleg az egyházi szolgálatot Mihály Balázs plébános és a kántori szolgálatot is ugyancsak a plébános végzi, ebben nagy segítségére szolgál még Kosztándi Mihály polgármester-gondnok is. A falu búcsús ünnepét Jézus Szíve ünnepét követő vasárnap tartják, örökös szentségimádási nap október második vasárnapja.

Filiája: Tóti –  Nagyváradtól 68 km-re, Margittától 10 km-re, a Berettyó baloldali mellék folyója a Bisztra-patak völgyében terül el. Egy óriás agyagedényt talált a Bisztra völgyében a helybeli amatőr kutató, Erdélyi Márton, amelyet Váradon restauráltak. Nevének eredete: Toty, a tót népnévnek a birtoklást kifejező képzős származéka, az egész középkorban megmaradt magyar községnek. Több mint 100 éve a micskei parókia filiája, a beszolgáló lelkész a mindenkori micskei lelkész. 1992-1994 között új templom épült, melynek védőszentje Lisieux-i Kis Szent Teréz. Tempfli József megyés püspök szentelte fel 1994-ben. A templom németországi segítséggel és saját forrásból épült fel. A tűzzománc szárnyas oltárképet és a 14 keresztúti stáció képét Morvay László művész készítette. Most az egyháznak kb. 70 tagja van, ebből 4 iskolás, de folyamatosan csökken. A katolikus egyház október 1-jén emlékezik meg Terézről , ezen a napon tartják a Tóti falu búcsúját és örökös szentségimádási nap november második vasárnapja. Tóti faluhoz tartozik a Sváb tanya is ahol évente egyszer tartanak szentmisét, Szent Péter és Pál napján.

Összeállította: Gábor Anna

About the author

majoros gabriella

Leave a Comment