A hét plébániája: NYÁRÁDSELYE

Nyárádselye Erdélyben, Marosszék szélső faluja, a hagyomány szerint onnan származik a neve is. A Kisnyárád vidékének legmagasabban fekvő települése Marosvásárhelytől 27 km-re északkeletre, a Bekecs-tető alatt fekszik kb. 550 méteres tengerszint feletti magasságban. A Nyárádmagyarós-i községközponthoz tartozik. 1487-ben Syle néven említik először. Határában a Bekecs-tetőn egykor Szent Antal kápolna állott, melynek romjai ma is láthatók, a 18. században dőlt romba. A hagyomány szerint a szomszédos Körtvélyes-tetőn régen vár is állott, melynek azonban nyoma sem maradt. A Súgó-patak bal partján egy Palota nevű dombon egykor kolostor állott, melyet a tatárok pusztítottak el. A környék lakosságát a Bekecs keleti aljában fekvő Veszely mezején mészárolták le. 1719-ben a lakosság fele pestisben pusztult el. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Nyárádszeredai járásához tartozott. Az 1567. évi regestrum 33 kapuval jegyzi tehát a népesebb faluk közé tartozik. A reformáció előtt Berekeresztúr filiája volt. A hagyomány most is számon tartja, hol jártak át rövidített úton a berekeresztúri templomhoz. A selyei határban a Bekecs-hegy tisztásán 1570 körül, a mai katolikus egyház telkén állt a kápolnája, melynek emlékét a selyei sekrestyének falában elhelyezett kőkereszt őrzi, ezzel a felirattal: „1600. A bekecsi kápolna köve I.H.S.” Úgy látszik, a kápolna a szent kereszt tiszteletére volt szentelve, mert évenként kétszer: szent kereszt hetében és szeptember elején „búcsúra ide sereglett a Szentföld áhítatos lakossága”, ahogyan Orbán Balázs írja. A kápolna a XVIII. század közepén dőlt romba. Kőkeresztje Selyére, harangja Búzaházára került. 1637-ben sövényből épült kápolna volt, melyet Szeszermai Imre licenciátus emelt. 1638-ból adományról van adat „az selyei harangláb csinálására”. A reformáció következtében vegyesen maradtak, de 1643-ban a többség katolikus volt, és papot tartott magának. 1657-ben a katolikus egyházat is úgy jegyzik, mint plébániát. A falu szülöttei közül említésre méltóak az itt született Bod Károly író, aki 1848-ban született és az 1910-ben született Péterfy László egyházi író. A faluban egy református templom van, amelyet 1778 és 1800 között építettek majd 1925-ben átépítették. Az első világháború itteni véres harcaira emlékmű emlékeztet.

A római katolikus temploma 1722 és 1787 között épült Dósa Mihály vicekirálybíró költségén. Batthyány Ignác vizitációja alkalmával azt ígérték, hogy tűzifáról gondoskodnak a mikházi ferencesek javára, hogy vasárnaponként Selyén misézhessenek. Haynald Lajos püspök idején helyi papról intézkedtek. 1909-ben bővítették a templomot, és tornyot építettek hozzá. A templom különlegessége, hogy a külső falán egy festmény van, amelyen a Szűz Mária Magdolna találkozása az Úr Jézussal jelenet látható. A főoltárát ugyancsak Mária Magdolna festmény diszítti, különlegessége a keresztelőkút és a két szobor, Szűzanya és Szent Antal szobrok foglalnak helyet a templomban. 1779-től katolikus iskolája volt. Nyárádselye-i plébánia a Szent Mária Magdolna tiszteletére van felszentelve, búcsús ünnepét július 22-én tartják, örökös szentségimádási nap január 19. A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, Marosi főesperesi kerülethez tartozik. Jelenleg egyházi szolgálatot a Szovátáról származó Ft. Lukács János ifj., plébános végzi, előző szolgálati helyek a következők voltak: Szászrégen, Kézdivásárhely I. ,Csíkszentdomokos, Barót és 2019—től Nyárádselye.

Filiái: Nyárádmogyorós, Páduai Szent Antal, filia Nyárádszeredától keletre 10 km-re a Kis-Nyárád partján, a Súgó és Cigány-patakok egyesülésénél a Bekecsalján fekszik. 1590-ben kápolnája volt, a reformáció idején a reformátusoké lett. Római katolikus kápolnája a 20. század közepén épült a Vass család adományából. 2011 novemberétől egy új kápolnaméretű templomban imádkozhatnak, a hajlék az egykori református templom helyére épült. A nyárádmagyarósi leányegyház a „magyar ifjúság első virágszálát” és védelmezőjét, Szent Imre herceget fogadta védőszentül, Dr. Jakubinyi György érsek szentelte fel a templomot. Kozma Imre atya konkrét tettei és lelkes adományaiból épülhetett fel a kis templom. Az atya háláját fejezte ki Moldován Tibor tervezőnek, Palotás Eszter építésznek, valamint a kétéves munkában résztvevő munkásoknak és híveknek, Ocskay doktor és neje adományáért, akik Páter Pap Asztrik arcképét adományozták a templom számára. Szentmisét két hetente tartanak és a falu búcsúját november 5-én ünnepelik. Örökös szentségimádási nap: július 19.

További filiái: Berekkeresztúr, a falu Marosvásárhelytől 28 km-re keletre, Székelyberétől északra 2 km-re fekszik a Kendői-patak völgyében.  Nyárádszentimre, Marosvásárhelytől 24 km-re keletre a Kis-Nyárád bal oldali mellékvölgyében, az Amé és a Barót-patakok összefolyásánál fekszik. Seprőd Marosvásárhelytől 22 km-re keletre a Kis-Nyárád völgyében fekszik, itt havonta kétszer tartanak szetmisét. Kendő, Marosvásárhelytől 26 km-re északkeletre a Bekecs-hegy nyugati előterében fekszik és Torboszló, település a Bekecsalján ugyancsak Maros megyében. Ezeken a kis településeken évente elvégzik a házszentelést a hívek ígénye szerint. Nyárádselye filiái is egyházilag a Marosi Főesperesi Kerülethez tartoznak.

Összeállította: Gábor Anna

Kép: https://ro.wikipedia.org

About the author

majoros gabriella

Leave a Comment