A hét plébániája: MEZŐPETRI

Nagykárolytól 11 km-re délnyugatra fekszik, Szatmár megyében. A falu a megye legnagyobb sváb központja. Mezőpetri nevét már 1306-ban Mezeu Petri-nek írták. 1399-ben Szent Péter tiszteletére szentelt temploma is fennállt, és 1419-ben pedig Petry alakban írták. A település a Kaplon nemzetségbeli családok ősi birtoka volt. 1468-ban Károlyi László elzálogosította itteni birtokát Endrédy Nagy Ferencnek. 1552-ben Szennyesi Lukács kapott benne részt. 1610 körül, a török világban csaknem elpusztult a település. A Károlyi családon kívül 1810-ben a gróf Teleki, Bagosi, Mészáros, Menszáros, Pogány és Irinyi családoknak volt itt birtokuk. Az 1900-as évek elején nagyobb birtokosai a gróf Károlyiak, gróf Dégenfeld József és Boér Endre. A Károlyi család által a Rákóczi-szabadságharc után a magyar lakosság pótlására telepített 23 sváb falu egyike, ahol sváb tájházat rendeztek be. 1910-ben, túlnyomórészt sváb lakosa volt. A sváb lakosság mára nagyrészt elmagyarosodott. A trianoni békeszerződésig Szatmár vármegye Nagykárolyi járásához tartozott. A község határában volt a hajdani Kigye falu. A helyét őrző kicsi kápolna egy Kunhalomnak nevezett magaslaton áll, melyről azt regélik, hogy kézzel összehordott domb, 1000 évvel ezelőtt egy hun vitézt temették ide lovastól. A mezőpetri kápolnát Szent Egyed tiszteletére szentelték fel és minden év szeptember első vasárnapján Szent Egyedre emlékezvén szentmisét tartanak, ahová szeretettel, imádságos lelkülettel gyűlnek össze a környék hívei.

Látnivalók Mezőpetriben a sváb múzeum valamint a Szent Erzsébet római katolikus templom (1786). Mezőpetri ősrégi plébánia, mely már az 1332-1333-ban a pápai tized kimutatásában meg van emlitve. I.Ferdinánd alatt 1550-ben kelt okiratban tiszta magyar nevű mezőpetri jobágyok soroltatnak fel, arra mutatva, hogy akkor még létezett és magyar nyelvű római katolikus község és plébánia volt. Az 1910. év körül részint a törökök, részint Báthory, Bethlen, Tököly hadai által elpusztult a nép, a megmaradt rész protestáns vallású lett, a katolikus templom is az új hit birtokába jutott. Gróf Károlyi Ferenc 1738-ban a Szent Erzsébet tiszteletére épült régi templomot visszaadta a katolikus hivőknek. E templom 1777-ben a ”Visitatio Canonica” szerint már a hivek számához képest kicsiny és siralmas állapotban is volt, azért annak helyén román stílusban nagyobb templomot épitettek. Az Árpád-házi Szent Erzsébet római katolikus templom alapkövét 1784-ben fektették le, mely teljesen 1786-ban készült el új barokk stílusban, Josef Bitthauser tervei szerint. Azon év július 30-án Hartman János egri c. kanonok, fényi pébános által ugyancsak Szent Erzsébet tiszteletére szenteltek föl. Az 1834-es országos földrengés e templom tornyát a fedélzetre döntvén, az egész templom hajóját romhalmazzá tette. A helyreállítás néhány év múlva történt meg, Ybl Miklós tervei alapján 1859-ben. 1839-ben a templomot helyreállitották, de csak a szentély boltozata maradt meg eredeti formájában. 1869-ben a templomot felújitották, de 1875 május 25-én egészen porrá égett és csak 1878-ban épitették föl. 1898-ban a kegyúr és templompénztár költségén kivülről igazítatott a templomon, a 20. században is több renováláson esett át. 1983-84-ben tatarozták, belül pedig Bódi Sándor szatmári iparmüvész festette újra 1985-86-ban. A templomtetőt 1995-ben javitották és festették. A 21. században Skurka Dezső plébános idejében ismét javitották és festették a templomtetőt. Szinovátz György plébános idején pedig telyesen kicserélték a tetőtzetet. Belülről a templomfal nedvessége miatt alul bevonták márványlapokkal, szellőztető nyilásokkal. A templomudvarból a nagy fákat, veszélyeségük miatt kivették és helyettük tulyákat ültettek és más kisebb fákat, kialakítván a mostani templomkertet. 1859-ben építették a tornyot, 1974-ben épült a lelkészi lakás, közben a toronyórát is müködésképessé tették. A falu középkori temploma Szent Péter tiszteletére volt szentelve, mivel 1399-ben Mezőszentpéteri néven említették a falut. A templom külső kialakítása mértéktartó, egyetlen hangsúlyos eleme a körbefutó párkány, érdekessége, hogy a tető magassága a hajó méreteihez képest alacsonynak tűnik. A templom festmény oltárképét Orlai Petrics Soma festőművész, Petőfi Sándor másod unokatestvére festette 1876-ban. A községháza előtti parkban az utódok emlékoszlopot állítottak tiszteletük jeléül.  Jelenleg az egyházi szolgálatot Barta Barnabás plébános, a kántori szolgálatot Speth József tölti be. A plébánia a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye, Nagykároly esperesi kerülethez tartozik. A templom búcsúját november 19-én tartják és örökös szentségimádási nap július negyedik vasárnapja.

Mezőpetri filiája PISKOLT: Szatmár megyében, Nagykárolytól délnyugatra, Érendréd és Mezőpetri között fekvő település. Nevét 1322-1323 között említették először az oklevelek Pyskolth néven. A piskolti kápolna Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére van felszentelve. A kápolna festmény oltárképe a megtestesülésről szól és még egy Szűzanya szobor is kapott méltó helyet a kápolnában. Urunk születésének hírüladása napján, március 25-én tartják a kápolna búcsuját. A piskolti kápolna a Nagykárolyi II.esperesi kerülethez tartozik.

Összeállította: Gábor Anna

About the author

majoros gabriella

Leave a Comment