A hét plébániája: IMECSFALVA

Szentkatolna és Zabola között, a Feketeügy bal partján fekvő település, Kovászna megyében. Kézdivásárhelytől 6,5 km-re délre, a Gelence-patak hordalékkúpján fekszik. Nyugati határában a felsőháromszéki vasút kígyózik. Nevét az ősi székely Imecs családnévből származtatják. Benkő József szerint arról az Imets Antalról – székely telepesről – kapta a falu a nevét, aki elsőként telepedett a falu területére és a templom részére is az alapítványok tőle származtak. A település nevét először 1561-ben említették oklevelekben, ekkor Imeczfalva alakban szerepelt, 1854-ben említették először Imecsfalva formában. Közigazgatásilag Szentkatolnához tartozik. Imecsfalva valamikor írott tojásairól is híres volt, sajnos, ez a hagyomány az idők teltével kiveszett. A falu központi részében az öreg vadgesztenyefák árnyékában, áll a ma iskolának, óvodának, tanítói lakásnak és orvosi rendelőnek otthont adó 18. századi Cserey kúria. Délre néző főhomlokzatán emléktábla hirdeti, hogy ebben az udvarházban élt és hozta létre a Székely Nemzeti Múzeum alapját képező gyűjteményt Cserey Jánosné Zathureczky Emilia. Az alapító emléktábláját 1997-ben avatták fel. Kovászna irányából egy gyönyörű székelykapú alatt lehet bejutni Imecsfalvára.

Római katolikus temploma Dénes Dávid imecsfalvi plébános írása szerint 1424-re tehető. A faluban egy kápolna is létezett a XVI. században, a Feketeügy partján a Szentkatolna felé vezető út mellett, amelynek emlékét egy 1716-ból származó helynév, a Kápolna mezeje őrzi. Régi temploma 1583 előtt épült, nyoma nem maradt. 1730-ban Imets Tamás új szentélyt építtet a régi helyébe. A régi templomot lebontják és 1805–1808-ban újat építenek és Kisboldogasszony tiszteletére szentelik fel. Ez a templom valóságos turisztikai látnivaló. Oltárképén a védőszent alakja látható, harangja verselő: „Elődömet harcba vitték, Én a békét hirdetem, Az élőket élni hívom, A holtakat temetem.” Ez kivételesen egyedi rigmus, ugyanis az Arad-hegyaljai neves Biszák József mester szerezte, aki a híres aradi Hőnig-féle harangöntő cégnél tanulta a mesterséget, és még sok helyen szólnak szép szavú harangjai. Kuriózum itt a nagyobbik, kétszer újraöntött harang is, melyet a patrónus Imecs család öntetett 1670-ben. A földrengések során többször is megrongálodott a templomtorony. 2017-ben Papp Márton plébános idejében, Tamás József püspök újraszentelte a templomot Krisztus Király ünnepén, az egyházi esztendő jelképes végén, hiszen beltérileg teljesen megújult az imecsfalvi római katolikus templom, amelynek patrónusa Kisboldogasszony. A templombelső megújulásához többen is hozzájárultak, a községi (Szentkatolna) és a Kovászna megyei önkormányzat, Fejér László Ödön szenátor valamint a hívek is nagy anyagi áldozatot hoztak, hiszen az imecsfalvi egyházközség csupán 244 lelket számlál. A megújult szószék, a főoltár és a két mellékoltár Tódor Előd képzőművész áldozatos munkáját dicséri. 2018-ban a belsőleg nemrég felújított templom külsőleg is teljesen megújult. Az imecsfalvi plébánia a Gyulafehérvári Római Ktolikus Érsekség, Kézdi-orbai főesperesi kerülethez tartozik. Egyházi szolgálatot 2019-től a gyergyóditrói származású Hajlák Attila-István plébános tölti be. A római katolikusok temploma búcsúját Kisasszony napján szeptember 8-án tartják, örökös szentségimádási nap november 13.

Imecsfalva filiái: SZÖRCSE: Szent István király filia, Kovászna megyében, Kézdivásárhelytől 16 km-re délnyugatra a Feketeügy bal partján fekszik. Zabola községhez tartozik. Papp Márton imecsfalvi plébános kezdeményezésére 2017 májusban kezdődött a templomépítés. A hajlék, ahol még folytatódnak a munkálatok, a többségében református falu, 50 katolikus hívét szolgálja. A Szent Istvánnak ajánlott templomot 2018. május 17-én délután szentelték fel. A templomszentelési szertartást Tamás József segédpüspök végezte. A kis település Szent István korában már létezett. 1567-ben (Zoer) Zoerche 6 kapuval szerepel. A reformáció korában elhagyták vallásukat. 1975-ben Dénes Dávid katolikus imaházat szervezett, haranglábat állíttatott egy kis haranggal. A plébánia a Kézdi-orbai főesperesi kerülethez tartozik. Búcsús ünnepét augusztus 20-án tartják. Örökös szentségimádási nap április 9 .-

SZÉKELYPETŐFALVA: Assziszi Szent Ferenc filia, Kovászna megyében, Kézdivásárhelytől 10 km-re délre, a Feketeügy bal partján fekszik, Zabolához tartozik. Írott forrásban először 1567-ben említik Peteofalva néven. Egykori lakói a zabolai Mikes család jobbágyai voltak, akik 1848-ban szabadultak fel. Kápolnája 18. századi lehet, korábban temploma nem volt. A falu borvizeiről híres, borvizes fortyogóját régebben strandként is használták, 1889-ig pedig gyógyfürdő működött itt. Lélekszáma kb.70 fő. A falu búcsús ünnepét Assziszi Szent Ferenc napján, október 4-én tartják, örökös szentségimádási nap: november 05. Az Assziszi Szent Ferenc plébánia a Kézdi-orbai főesperesi kerülethez tartozik.

TAMÁSFALVA: Urunk mennybemenetele filiája, Kovászna megyében, Kézdivásárhelytől 15 km-re délnyugatra a Zabola-patak mellett, annak a Feketeügybe torkollása közelében fekszik. Zabola községhez tartozik. Közelében feküdt a tatárok által elpusztított Domonkosfalva. A falu híressége a Thúry-Bányai-kúria 1810 és 1820 között épült empire stílusban. A falu búcsús ünnepét húsvét utánni negyvenedik nap tartják. Örökös szentségimádási nap április 9.

Jelenlegi programok: Minden hétfőn este találkoznak a falu asszonyai közösen imádkozni. Szerda este 7 órától Mária Iskola találkozó, csütörtök este ifjúsági óra van. Minden szombat délelőtt hittanóra és angol óra van a gyermekeknek.

Összeállította: Gábor Anna

 

 

About the author

majoros gabriella

Leave a Comment