Boldog Gizella királyné

Gizella bajor hercegnő, II. Henrik bajor herceg és Gizella burgundiai hercegnő leánya, 980 körül született Passauban. A mélyen hívő Gizella kolostorba akart lépni, ám amikor Géza fejedelem 995-ben megkérte kezét fia számára, Szent Adalbert püspök biztatására beleegyezett a házasságba. A főpásztor megértette vele, hogy jobban tetszik Istennek, ha közreműködik egy nép megtérésében, mint ha kolostori elvonultságban él.

István és Gizella esküvőjét 996-ban tartották német földön, ezt követően Gizella követte urát Magyarországra. Gyermekeik közül csak Imre herceg érte meg a felnőttkort.

Korabeli források szerint kölcsönös tisztelet, megértés és tapintat jellemezte a királyi pár kapcsolatát. Gizella Veszprémben élt, itt székesegyházat és apácazárdát is alapított, de sokszor elkísérte férjét nehéz útjaira. Közreműködött az esztergomi és somlyóvásárhelyi zárdák alapításában is, a jótettek gyakorlásában fáradhatatlan volt, segítő kezet nyújtott a szükséget szenvedőknek.

A királyné István király halála után összetűzésbe került az új királlyal, Orseolo Péterrel annak kormányzati hibái miatt. Péter megfosztotta Gizellát hatalmától, elvette javait, és házi őrizetben tartotta, ahonnan végül sikerült megszöknie. Visszatért Bajorországba, és szerzetes, később apátnő lett a passaui bencés nővérek kolostorában. Itt hunyt el május 7-én, valószínűleg 1059-ben. A zárda templomában helyezték örök nyugalomra. Sírja búcsújáró hely.

Gizellát hivatalosan nem avatták boldoggá. A passaui püspökség 1975 áprilisában beadott kérésére a Szentszék engedélyezte emléknapján a saját könyörgés használatát. A Rítuskongregáció elnöke az engedélyt megadó okmányban „Sancta Gisela” néven említi királynénkat.

Forrás: http://www.magyarkurir.hu

Kép: http://ujember.hu

About the author

majoros gabriella

Leave a Comment