A hét plébániája: CSÍKSZEREDA – SZENT KERESZT TEMPLOM

Csíkszereda Erdély keleti felében helyezkedik el, a Hargita-hegység vulkáni vonulata és a Csíki-havasok közé beékelődő Csíki-medence középső részén. Eredetileg több apró településből állt, melyek a hagyomány szerint a hét napjairól voltak elnevezve. 1891-ben hozzácsatolták Csütörtökfalvát és Marton falvát -a Mikó-vár környékével, 1939-ben Csíkzsögödöt, 1956-ban időlegesen különvált Kormos tanya, 1959-ben Csíksomlyó névvel Csobot falvát és Várdot falvát együtt és szintén 1959-ben Csíktaplocát.1968 óta tartozéktelepülései: Hargitafürdő, Csiba és Zsögödfürdő. Csíkszereda ismertségét többek közt a hozzá tartozó Csíksomlyó területén évenként sorra kerülő pünkösdi búcsú, jelentős jégkorongcsapata, valamint országszerte kedvelt sörének hírneve okozza.

A középkorban a csíkszeredai katolikusoknak nem volt önálló templomuk, a csobotfalvi Szent Péter anyaegyházhoz tartoztak. Valószínű, hogy a helybeliek a Mikó-vár kápolnáját használták imádságos helyként egészen 1751-ig, az önálló plébánia megalakulásig. Az itt létező kápolnáról biztos adat van . A város legrégibb egyházi épületét a Piactér nyugati szélén, a hajdani Hargita, Temető és Borvíz utcák találkozásánál építették fel, barokk stílusban. Csíkszereda legrégebbi római katolikus temploma a Szent Kereszt-templom, barokk stílusban épült 1751 és 1758 között. Az egyházközség költségén épült fel a templom, amelynek mérete megfelelt Csíkszék vásáros helyének. A Szent Kereszt felmagasztalása tiszteletére 1784-ben szentelték fel, gyűrű, védőfal vette körül a templomot. Búcsúsünnepén, szeptember 14-én még két történelmi eseményre emlékeznek, egyrészt Krisztus keresztjének megtalálására, másrészt visszaszerzésére. A szent keresztet Nagy Konstantin császár édesanyja, Szent Ilona találta meg Jeruzsálemben. A róla szóló legenda szerint a Golgota hegyén talált maradványokat egy beteghez érintették, és amikor Krisztus keresztjének darabját nyújtották neki, meggyógyult.

A templom keletkezéséről és állapotáról tájékoztat az 1866-ban írt “Descriptio Parochialis”, melynek csak egy töredéke élte túl az 1916-os tűzvészt, amelyben leégett a parókia és vele együtt a levéltár is. A 18. század második felében már katolikus anyaegyház volt. A 20. század elején a város lakossága kevés kivétellel római katolikus vallású volt, ekkor még csak katolikus temploma és egyháza volt. A város fejlődésének köszönhetően a 20. század elején már új templom tervét készítették el, sőt az építéshez szükséges anyagi alapot 1914-re össze is adták. A munkálatok elkezdése előtt azonban kitört az első világháború, és minden elveszett. Az 1916-os tűzvészben leégett a plébánia, a harangozói és kántori lak. A megcsonkult plébánia építésére csak 1928-ban kerülhetett sor. Gróf Majláth Gusztáv Károly püspök 100000 lejt adományozott a plébánia felépítésére. Ehhez különböző adományok társultak. A munkálatok 1928. június 19-én kezdődtek és november 18-án szentmise keretében bejelentették az épület birtokbavételét. Az 1933-as évben az Oltáregylet anyagi közreműködésével kifestették a templombelsőt. Az 1945-ös évi bejegyzések szerint a templom háta mögött lebontották a harangozói lakást. 1948-ban tovább újították a templomot, főként az Oltáregylet jóvoltából. 1949-ben megtörtént a háború utáni első bérmálás, Márton Áron püspök végezte a ceremóniát.

Említésre méltó két kegytárgy, a Mátyás Király idejében, 1470 körül készített talpas feszület. E feszületen az ú. n. áldó Krisztus látható. A feszület négy ágát a négy evangélista szimbóluma díszíti, a talp utólagos, 17. századi munka. És a Mária Kongregáció Könyve, mely a csíksomlyói ferences kolostorban 1731 előtt készült, fatáblája vörös bársony bevonatú, ezüstverettel, csatokkal, díszkötése aranyozott és poncolt. 2006–2008 között a Szent Kereszt-templomot felújították, restaurálták. Eredeti állapotába szeretnék visszaálítani a csíkszeredai Szent Kereszt-templom főoltárát, amit elemeire bontanak és Mihály Ferenc szovátai restaurátor műhelyében újítanak fel. A főoltáron, a központi fülképen a keresztre feszített Krisztust láthatjuk, kétoldalt Máriát és János apostolt, míg az oromzaton az Utolsó vacsora festett képét, angyalokkal övezve. Egyelőre egy kereszt áll a főoltár helyén a Szent Kereszt-templomban. A fenyőfa alapszerkezetű építményre hársfából készültek a szobrok, faragványok és profillécek, amelyeket a kor szokása szerint márványt imitáló enyves temperafestéssel díszítettek.

Templomépítésről a kommunizmus alatt szó sem lehetett. 1981-ben a templom melletti kertet is el akarták venni, de mivel Antal József és Borbély Gábor azon fáradoztak, hogy az állam által felduzzasztott lakosság körében a hit megmaradjon. 1981-ben építették fel a deszkatemplomot, amely 2003 júliusáig állt, hogy a harmincezer lelket számláló hívő közösségnek legyen ahol misézni. A deszkatemplomot, amely a diktatúra éveiben a hitélet ápolásának helyszíne volt, 2003-ban az új templom felépítése után az átrendezés miatt tovább költöztették a Szécseny nevű dűlőbe, a Hargita lábához. Szeptember 6-án, Árpád-házi Szent Kinga tiszteletére szentelte fel Tamás József püspök, ez a templom a mai nap is miséző hely. A templom búcsúját július 24-én tartják.

A Millenniumi-templom megálmodója Darvas-Kozma József plébános. 2001 januárjában kérte fel Makovecz Imre világhírű műépítészt a templom megtervezésére és Bogos Ernő csíkszeredai építészre bízta a részletes terv kidolgozását. A Szent Kereszt templom szomszédságában 2001 és 2003 közt felépítették a Millenniumi templomot, amelyet 2003. október 18-án, Nagyboldogasszony és a magyar szentek tiszteletére szenteltek fel Dr. Jakubinyi György érsek és Tamás József püspök. A kéttornyú centrális templom a magyarság múltját és jövőjét ötvözi. A tornyok előtti kapubejáratok fölött öt-öt kereszt jelképezi a keresztény magyarság tíz évszázadát. A kapuk a székely porták jellegzetességei, illetve díszítőmintái a műemlék templomról valók és Székelyföld sajátos, keresztény motívumai. A templombelső egy mindent átfogó teret ábrázol, ez a belső tér a jelenlévőkben a végtelenség és a határtalan nyugalom érzését kelti. A belső tér kúpos, jurta alakú kiképzése, a sátorház bibliai és magyar örökség is egyben, mely egész Eurázsiában fellelhető. A sátortető közepét 5×5 méteres üvegkupola fedi. A napfény onnan világítja meg a templombelsőt. A templom tengelyében álló oltár Krisztust jelképezi, a magasból az üvegkupolán át érkező fény ráesik. A középről szétsugárzó fény világítja meg az oltár körül összegyűlő hívek közösségét, így minden a központra irányul, az oltáron és az oltár körül történik. A szárnyasoltár formájával méhkaptárra emlékeztet, az őskeresztényforma az áldozatos Szeretet szentségi jelenlétére utal. Mögötte bimbós oszlopon a Feltámadási szobor áll, 2.40 m magas, moldvai csángó-magyar faluból hozott vadcseresznyefából készült, Nagy Ödön csíkszeredai szobrász alkotása. Az átlátszó kupola négy sarkán négy őrálló angyal néz le az oltárra. A vörösrézből készült 5.7 m magas angyalszobrok Szent Mihály, Gábor, Rafael és Uriel főangyalokat ábrázolják, a négy sarkalatos erényt jelképezik. Az angyalok keze védőn tárul ki a templom fölé, jelezve, Isten minden kegyelmet megadott nekünk. Az angyalszobrokat ugyancsak Nagy Ödön helyi szobrász készítette. A templom fontos része a galéria és az alagsor. Az alagsor közepén a Fatimában készült Magyarok Nagyasszonya szobor áll. Az alagsorban található a Boldog P. Rupert Mayer kápolna. Ennek szentélyét, Márton Árpád helyi festőművész három freskója díszíti. A bal oldali freskón Szent István és Gizella látható, 996-ban kötött házasságukkal a magyar nép sorsa már a nyugati kereszténységhez kapcsolódott. E nyugati kapcsolatra utal a Boldog Rupert Mayer (1876 – 1945) kompozíció. A harmadik képen Márton Áron püspök, az erdélyi magyarság kimagasló alakja látható. A templomhajó falán két 18. századi szobortorzót helyeztek el. Mindkettő 1944. szeptemberében „sebesült” meg. Baloldalt a félig elégett Ajnád-i Krisztus, jobboldalt Nepomuki Szent János szobor látható, amely a Szent Kereszt-templomból való. Az alagsorban található termek rendeltetése, hogy a közösségépítés mellett a széles körű oktatást is szolgálja, az elemitől a népfőiskolai szintig. A Millenniumi-templom felszentelésével valóra vált a csíkszeredai katolikus közösség régi vágya, a műemlék templom az új templommal nem veszíti el liturgikus szerepét, egységet alkotva kiegészítik egymást. A templomépítéssel valóra vált egy évszázados álom, és testet öltött egy szent törekvés. E templom minden részében székely népünk sok szenvedése, küzdelme és összefogása békés életté, jövőbe mutató eszmévé magasztosult. A Csíkszeredai Szent Kereszt főplébánia, Millenniumi temploma a Gyualfehérvári Római Katolikus Érsekség, Felcsíki fő esperesi kerülethez tartozik. Szolgálatot teljesít: Ft. Msgr. dr. Darvas-Kozma József, plébános, gazdasági tanácselnök, pápai káplán, címzetes esperes.
A kántori szolgálatot Bakos Mihály Károly és Tankó Nándor töltik be. A templom búcsús ünnepe október 18, örökös szentségimádási nap: szeptember 14.

Összeállította: Gábor Anna

About the author

majoros gabriella

Leave a Comment