Krisztus Testének és Vérének főünnepe

Úrnapját, Krisztus Testének és Vérének főünnepét 1264-ben terjesztette ki az egyházra IV. Orbán pápa.

Úrnapja gyökerei a 13. századig nyúlnak vissza. Az augustinánus rendi apáca, Liége-i Juliana isteni sugallatra hivatkozva fordult az eucharisztia-ünnep létrehozása érdekében a dominikánus St-Cheri Hugóhoz, Jacques Pantaléonhoz – a későbbi IV. Orbán pápához –, és Robert de Thoret liège-i püspökhöz. 1246-ban Robert püspök zsinatot hívott össze és elrendelte a Corpus Christi ünnep évente történő megtartását. Csak később terjedt el az ünnep általánosan mindenhol.

1263-ban egy zarándok cseh pap szentmisét mutatott be a bolsenai Szent Krisztina templomban. Az átváltoztatás pillanatában kétség szállta meg – valóban Krisztus testévé és vérévé válik-e a kenyér és a bor –, amikor a megtört ostyából vércseppek hulltak az ostyaabroszra. A véres ostyaabroszt 1264. június 14-én Orvietóba vitték, ahol épp ott tartózkodott IV. Orbán pápa. A pápa 1264. szeptember 8-án kelt bullájában hirdette ki, hogy minden évben a pünkösd nyolcadát követő első csütörtökön tartsák meg Úrnapja ünnepét.

Kép és forrás: http://romkat.ro

About the author

majoros gabriella

Leave a Comment