Erdélyben a Sóvidéken, Székelyudvarhelytől 33 km-re északnyugatra, Korondtól 7 km-re északra, a Miklós patak mentén, 900-1000 méterközötti tengerszintfeletti magasságban fekvő szétszórt település. A közelben húzódnak a Görgényi-havasok, amelyek a faluból is jól látszanak. Első említése 1550-ből való. Eredetileg Korond tizenegyedik tízese volt, majd a 20. század elején önálló község lett. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Parajdi járásához tartozott. Nevét egy Pál nevű földesúrról kapta, aki a Leshegynek nevezett fennsíkot uralta, ennek szélén folyik el egy patak, a patakot Pál patakának nevezték. Innen kapta a település a Pálpataka nevet. A faluban már Mária Terézia előtt voltak telepesek, akik Buccow generális elől menekültek a hegyekbe, mert nem akartak a székely határőrségbe beállni. 1948 és 1952 között mint önálló község működött, azóta közigazgatásilag Korondhoz tartozik.
Látnivalók a faluban: -Szépen berendezett modern iskola épülete van. - 2001 óta június 29. körül rendezik a pálpataki falunapokat a Szent Péter és Pál napi templom búcsúval együtt. A falu napokon mindenkit szeretettel várnak külömböző programokkal a szórakozni vágyókat. A falu turizmusa kiépülőben van, akik elszeretnének szakadni a kényelemtől és közel szeretnének lenni a természethez, megszeretnének ismerkedni az itteni kultúrával, hagyományos bioételekkel, barangolni a természetben, vagy éppen helyi gyógynövényeket szeretnének szedni, ajánlatos, hogy erre látogassanak. - Túrákat szerveznek a távollévő 13. századi várromokhoz. - Modern fatemploma fából faragott berendezése látható, valamint a templomon kívül több mint százéves fából faragott harangláb is található még a faluban. A plébánia 1948-ban alakult. Korábban Korondról látták el a hívek lelkigondozását. Első plébánosa Juhász Antal, aki plébánialakot építtetett.
A katolikus templom 1992 és 1994 között épült, Bordi János lelkész vezetésével. Korábban a papi lakkal egybeépült kápolna szolgált a szentmisék helyszínéül. Szép történet fűződik hozzá, 1947 majus 10-én a Sóvídéken bérmálás volt, a boldogemlékű Márton Áron püspök Úr bérmált, és Korondon megemlítette az akkori plébánosnak, hogy szeretné megismerni a hegyi híveit is. Megszervezve lovas híntóval vitték a püspök úrat , a csorgónál várták a hívek és az akkori falufelelős köszöntötte, többek között említette a köszöntőbe, hogy ők itt fent a hegyen, közel a jó Istenhez, szeretnék megkérni, hogy adjon nekikegy papot, és valóban egy éven belűl úgy is történt. 1948-ban Juhász Antal plébánost kihelyezte. Udvarhely-i tervezőmérnök tervezésével indult a templom építése. A hegyiek saját erejükből, a jólelkek adományából építették ezt a fatemplomot, erre büszkék is, Bordi János lelkész, szentszék itanácsos vezetésével aki büszkén használja a „hegyi pap” ragadványnevet. 1994 július 24-én szentelték fel af enyők övezte kerítésben levő templomot, Szent Péter és Szent Pál apostolok tiszteletére, egy nagy ünnepség keretében. A templom belső tere, a székely népi faragászat remekműve. Fából készűltek a padok, majd újították faragászatokkal, faragottd omborműves stációk a templom falán, a szobrokat meg a keresztet a feszülettel a farkaslaki Pakott Áron fafaragó készítette ugyancsak fából. Az oltár fából faragott Mária szobra a bal oldalon. A Jézus Szíve oltár fából faragott szobra, vázákkal és gyertyatartókkal pedig jobb oldalon, a harmadik szobor a Szent Antal szobra látható még a templomban. Fábián Árpád faragó készítette a szentélyben a szediliát,a székeket, az ambót, a csillárokat szintén fából. Elektromos orgona van de a harmoniát is felújították, értékes a harmónia, hiszen Erdélyben három ilyen harmónia van. Két harangja van, az egyiket a Békástanyáról ajándékban kapták, és a haranglábból hozták be a templomba. A kis harang amely értékesebb, 1792-ben volt öntve, ez a Sóvídéken a legrégebbi harang és megmenekítették a háború alatt a beöntéstől. A szentélyben található oltárképen Szent Péter és Szent Pál apostolok láthatók. A kép alján Szent István, ahogyan felajánlja Magyarországot a Szűzanyának, jobb felől pedig Árpád-házi Szent Erzsébet, az egyik nemzeti szent foglal helyet.
A pálpataki plébánia a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, Székelyudvarhelyi főesperesi kerülethez tartozik. Jelenleg az egyházi szolgálatot a Mikefalva-i születésű Ft. Bordi János lelkész, szentszéki tanácsos végzi. Előző szolgálati helyek: Segesvár és Mezőszengyel voltak, 1986-tól szolgálja a Pálpatak-i és a környéki tanyák híveit. A kántori szolgálatot Imre Imre kántor tölti be. A templom búcsús ünnepét június 29-én tartják. Örökös szentségimádási nap: június 14.
Hegyitanyák sokasága borítja a Korondi hegyet, amely Pálpatakára Fenyőkútra és Békástanyára tagolódik.
FENYŐKÚT filia Mária Terézia idejéből származik az 1780 -as évekből, ugyancsak Pálpatakkal együtt. A települést nem csak katolikusok hanem unitáriusok gyülekezete is lakja. 1948-ig Korondhoz tartozott. Minden vasárnap szentmisét tart a Pálpatak-i plébános. A templom 1949-ben fából épült, ez nagyon gyakori volt a középkorban, Szent Bertalan apostolnak a tiszteletére szentelték fel. A templom egy hosszanti beosztású és a nyugati homlokzaton van egy torony két haranggal. Az oltárképen Szent Bertalan apostolt lehet látni kezében egy késsel, a kés az Ő atributuma. A templom berendezése méltó módon az eredetéhez, fából van, a mennyezet, a szentély bútordarabjai, beleértve az oltárt is és az egyedülálló fatörzs, amelyen az oltárasztal áll. Orgonája a régi korondi templomból van, külseje alapján a XIX. század első feléből való, a falon lévő stációk olajnyomatok ugyancsak a XIX. századból, és még két mellékoltára is van. Frissen van megoldva a fűtés, fával történik. A templom búcsúját augusztus 4-én tartják. Örökös szentségimádási nap: június 15.
Egy másik oldallagosan ellátott plébánia SZENCSED, Márianeve filia. A Székelyudvarhelyi főesperesi kerülethez tartozik.Búcsús ünnepe szeptember 12 -én van. Farkaslaka része, 1956-ig az adatai a község adataihoz voltak számítva. 2002-ben 15 lakosa volt, mindenki magyar és lakói római katolikusok.
Összeállította: Gábor Anna
Leave a Comment