A hét plébániája: NAGYKÁROLY – KALAZANCI SZENT JÓZSEF plébánia

Szatmárnémetitől 34 km-re nyugat-délnyugatra, 130 m tengerszint feletti magasságban fekszik Nagykároly, megyei jogú város Szatmár megyében. Neve az ótörök eredetű ómagyar karuly köznévből származik, valószínűleg személynévi áttétellel. 1264-ben már létezett és a Kaplon nemzetségbeli Károlyi család első birtokközpontja volt. Károlyi Lancz László 1482-ben kezdte építeni várkastélyát. 1526-ban a várból indult el a Károlyiak bandériuma a mohácsi csatába. 1725-ben gróf Károlyi Sándor gimnáziumot alapított, amelyet a piarista atyák vezetésére bízott. 1754-ben a gróf Károlyiak család védnökségével Szatmárnémeti Pap István nyomdát állított föl. A román hadsereg 1919. április 18-án vonult be. A város lakosságának valamivel több mint a fele magyar; a legnépesebb felekezetet a római katolikus egyház képviseli. Látnivalók a városban: – A Károlyi-kastély a 15-16. századi vár helyén, 1794-ben, késő barokk stílusban épült. – Az egykori piarista templom 1769 és 1779 között épült késő barokk stílusban, Franz Sebastian Rosenstingl bécsi építész tervei alapján. – A piarista rendház 1724-ben épült. – Az egykori piarista gimnázium, ma Kalazanci Szent József Római Katolikus Líceum, melyben Ady Endre is tanult.– A magyarajkú görög katolikus templom. – Az ortodox templom, korábban a román ajkú görög katolikusoké volt. – A volt vármegye háza eredetileg az 1830-as években épült. – Az egykori Arany Szarvas fogadó, ahol Petőfi Sándor először találkozott Szendrey Júliával; ma a város Polgármesteri Hivatalának ad otthont. Nagykárolyban három római katolikus plébánia van a Kalazanci Szent József, a Szentlélek és a Fatimai Szűz Mária plébánia.

A plébánia története: Az első írásos dokumentum a nagykárolyi katolikus templomról 1264-ből származik. 1333-ban a plébánia szerepel a pápai tizedjegyzékben. A középkori templom a török dúlások idején elpusztult; helyébe új templom épült „Mindenszentek” tiszteletére. A város ura, Károlyi Mihály rövid időre áttért a református vallásra, és a templomot is átadta. Miután Károlyi Mihály visszatért a katolikus egyházba, megkísérelte a templom visszavételét – sikertelenül –, ezért a várban rendezett be kápolnát. Itt függött később egy szimbólikus kép, amely báró Károlyi Lászlót ábrázolja, aki szentáldozáshoz járul egész családjával: nejével és 20 gyermekével. Ezzel a festménnyel fejezték ki, hogy miközben az egész vármegye református vallású lett, a Károlyi család hű maradt ősei hitéhez. Gróf Károlyi Sándor 1712-től kezdve sváb telepeseket költöztet Nagykárolyba és a környező falvakba, jelentősen megnövelve a város és a vidék katolikus lakosságát. A svábok betelepítésének elsősorban gazdasági okai voltak, de a grófot az a szándék is vezérelte, hogy birtokain a katolikus vallást megerősítse. A sváb betelepítés kezdetén így ír feleségének, Barkóczy Krisztinának: „Meglátod, szívem, mint inplantálom ezen praetextussal az religiót azon földre.” 1723-ban gróf Károlyi Sándor visszavette a „Mindenszentek” templomát református egyházközségtől, arra hivatkozva, hogy ősei e templom kriptájában nyugosznak. Cserébe új templomot, paplakot, iskolát, tanítói lakást épít a református hitközségnek. A „Mindenszentek” templomát a gróf a kaplonyi ferencesekre bízta. 1724-ben tették le a templom szomszédságában a piarista rendház alapkövét. Sándor gróf 1725-ben meghívta a piarista rendet Nagykárolyba és 1727-es megérkezésüktől 1983-ig vezették a plébániát, amikoris elhunyt az utolsó piarista plébános, Dr. Gyulai László. Ettől kezdődően egyházmegyés papok látják el a plébánia szolgálatát.

Kalazanci Szent József templom: 1767-ben a piarista rend alapítóját, Kalazanci Józsefet szentté avatták. Egy évvel később gróf Károlyi Antalnak tíz évi gyermektelen házasság után fia született, akit a szent nevéről Józsefnek neveztek el. A gróf a gyermek születését Kalazanci Szent József csodájának tulajdonította, ezért következő évben elhelyezi a fogadalmi templom alapkövét. A templomot 1779. augusztus 2-án gróf Eszterházy Károly egri püspök szentelte fel. A nagykárolyi piarista templom első jelentős felújítására az 1834-es érmelléki földrengést követően került sor. A felújítás 1857-1860 között történt, Ybl Miklós tervei alapján. Legutóbb 2013-16-ban történt a templom külső felújítása. A felújított templom megáldását 2016. augusztus 25-én Schönberger Jenő szatmári püspök végezte. A templom méretei monumentálisak: hosszúsága 46, szélessége 18, külső magassága 25 méter. – A templom oltárképei Bécsből származnak, Johann Ignaz Cimbal festőművész alkotásai. Külön figyelmet érdemel a főoltárkép, amely a piarista rend alapítóját ábrázolja. Kalazanci Szent József jobb karjával a felhők között megjelenő Istenanyára mutat, míg balját a mellette álló, kezeit imára kulcsoló kisfiú vállán pihenteti, akiben az oltárkép készítésekor körülbelül tízéves gróf Károlyi Józsefet azonosíthatjuk. Mögötte gróf Károlyi Antal, a templom építtetője. A szentélyhez legközelebb eső, déli kápolnafülkében Nepomuki Szent János oltára foglal helyet, mellette található a Szentháromság-oltár és festmény. A Szentháromság-oltár bal oldalán a Magyar Szent Királyok-oltár kapott helyet. Az Avellinói Szent András-oltár, következő oltár képe Szent Józsefet ábrázolja ölében az áldást osztó kis Jézussal és a Padovai Szent Antal oltárkép, Assisi Szent Ferenc stigmatizációjának jelenete a festmény bal felső részében látható. Az Immaculata festmény Pesky József alkotása 1857-ből. A festmények jelentős részét az utóbbi 2 évben Szatmárnémetiben, ill. Marosvásárhelyen restaurálták. A templomban a szembe miséző márványoltárt Gui Demeter készítette 1988-ban a nagykárolyi Lukácsovics Magda tervei alapján. A templomtornyot nyolc szobor díszíti. Közülük négy a főpárkány fölötti voluták tetején található, négy pedig a torony első emeletének párkányán.

A templom titulusa: Kalazanci Szent József, a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye, Nagykárolyi Főesperesség, Nagykárolyi I. Esperesi kerülethez tartozik. Jelenleg az egyházi szolgálatot Ilyés Csaba főesperes-plébános és Magász Jenő a Kalazanci Szent József Római Katolikus Líceum spirituális végzik. A plébánia búcsús ünnepét – a kirbályt – augusztus 25-én tartják. Örökös szentségimádási nap augusztus második vasárnapja. Nagykárolyban telepedtek le a Piarista Nővérek, akik hátrányos helyzetű gyermekeket karolnak fel és nevelnek. Jelenlétükkel a piarista jelenlét tovább él a városban.

Filiája: GENCS: Erdély északnyugati felében, Szatmár megye délnyugati részén, Nagykároly közelében helyezkedik el. Közigazgatását tekintve a szomszédos Érkáváshoz tartozik az 1968-as területi-közigazgatási átrendezésnek köszönhetően. Addig önálló önkormányzattal, községi tanáccsal rendelkezett. A falu neve a Gencsy nemzetség nevéhez fűződik, akik a 15. század elején birtokolták.Az 1989-es rendszerváltás előtt a szentmise magánházban volt. Ezt követően Hevele Imre esperes, a nagykárolyi Szentlélek templom plébánosa új kápolnát építtetett Szent László király tiszteletére. A kápolna búcsúünnepét minden évben június 25-én ünneplik. Szentmisét minden hónap harmadik vasárnapján tartanak. Az egyházközség lelkipásztori ellátását 2018-tól a Kalazanci Szent József plébánia látja el. A hívek létszáma 50.

Összeállította: Gábor Anna.

About the author

majoros gabriella

Leave a Comment