A hét plébániája: MIKLÓSVÁR

Miklósvár, Erdővidék kis faluja, Székelyföld legrégebbi települése Erdélyben, Kovászna megyében. Az Erdővidék déli részét magában foglaló egykori Miklósvár fiúszék névadó települése és központja. Sepsiszentgyörgytől 23 km-re északnyugatra, a Baróti-hegység nyugati lábánál, az Olt jobb partján fekszik. Közigazgatásilag Baróthoz tartozik. Nevét onnan kapta, hogy itt 1211-ben egy Szent Miklós tiszteletére szentelt vártemplom állt. 1211-ben Castrum Sanct Nicolai néven említik először. A falutól északkeletre a Várpatak és a Szépvízpatak közötti hegycsúcson állt egykor Tortyogóvár, ma csak kevés nyoma van. A falu a tatárjárás előtt nem a mai helyen, hanem feljebb, patakjának bal partján a Székátalja nevű helyen települt. Régi temploma is a tatárjárás után épülhetett és 1771-ig állt fenn, ekkor rossz állaga miatt lebontották és 1771 és 1775 között a mai római katolikus templomot építették fel. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Miklósvári járásához tartozott. Erdővidék 21 falva közül az egyetlen, ahol a katolikusok többségben vannak.

Miklósvár grófi székhely volt. Jelenlétük nagyon meghatározta a falu életét és mentalitását. Ma is itt tartózkodik a Kálnoky család legfiatalabb grófja, Kálnoky Tibor. A reformáció idején a falu református lett. 1717-ben gróf Kálnoky Ádám hatására a falu lakossága visszatért a katolikus hitre, ezért van az, hogy a protestáns környezetben unikumként él. Az egyházközség leányegyházai, amelyekben a feltüntetett felekezetűek vannak többségben: Apáca (evangélikus), Bölön (unitárius), Ürmös (unitárius), Nagyajta (unitárius), Középajta (református), Szárazajta (református). A hívek számának alakulását tekintve Miklósváron csökkenés tapasztalható. Míg a 20. század elején 25–30 keresztelő volt a máterben és a filiákban, addig 100 évvel később alig van 9–10. A vártemplom feltehetően a mai templommal egy magasságban emelkedő kis dombháton állt, ahonnan lőréses fal és sáncok maradványai kerültek elő. A domus historia a következőket írja: „Az a templom, amely ma áll, a régi helyén épült 1907-ben, Császár Károly plébános idejében, a vallásalapból nyert segéllyel s kis részben a hitközség hozzájárulásával.” Nagyon szép, tágas világos épület, hagymakupolás katolikus templom. Román stílusban épült, boltozata deszkázott, fedele nem tökéletes. A templom méretei: a szentély 5,50 m hosszú és 7,50 m széles. A hajó 17,50 m hosszú, 8,77 m széles és 9,50 m magas. A templom titulusa szent Miklós püspök. Több alkalommal volt újra festve, javítva. A földrengések nemegyszer nagy kárt tettek. A templom építésének 100. évfordulóján , újra megáldását és a szentmisét Tamás József püspök úr végezte 20 pappal együtt. A templom „új köntösbe” öltözött. A Domus Historia egyszerűen, csak „belső felszerelésként” említi a berendezést. A következő tárgyak találhatók: főoltár, szószék, mellék oltár, miséző oltár, ambó, keresztelő kút, gyóntatószék orgona, keresztúti képek. A főoltárt és a szószéket a Réthay és Benedek cég készítette Budapesten. Érdekességként megemlítendő, hogy jól lehet Szent Miklós püspök a templom védőszentje, Jézus Szíve szobor van a főoltár központi helyén. Bal oldalon Szent Miklós püspök szobra és jobb felől Szent István király szobra látható. A mellékoltárt Peirano Richárdné, szül. Bálint Róza adományozta, aki Miklósvár szülötte volt. A keresztúti képeket gróf Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspök adományozta az egyházközségnek, azaz a templomnak. A keresztelő kutat Sipos Ferencné, a brassói egyházközség gondnokának a neje adományozta 1908-ban. A orgona 1867 pünkösdjére készült el Kolonics István műhelyében. Jelenleg is működik, viszont javításra szorul. A jelenlegi miséző oltár és az ambó a templom 100 éves évfordulójára készült.

A mai torony elődje az 1847-es földrengés következtében összeomlott. A torony újjáépítésére előkészületeket tettek, Grosz János építő mesterrel szerződést kötve. A torony építése elég gyors ütemben haladt, az ajtó csak 1851-ben kerül rá, amely jelenleg is szólgálatot teljesít. A torony ma is ugyanaz, amit akkor építettek. Kb. 25 méter magas. Kiválóan erős, vastag falakkal, mély fundamentummal van ellátva. Méretei aránytalanok a jelenlegi templomhoz mérten. Alig egy pár méterrel magasabb, mint a templom. Jelenleg két harang van a toronyban. Tanulmányozva a Domus Históriát, kiviláglik, hogy sok harang megfordult a toronyban. Több ízben „a rekviráló bizottság” hadi célokra elvitte a harangokat. A jelenlegi nagy harang az 1938-ban öntett 322 kg-os harangnak az utóda. Utóda, hiszen 1992-ben újra kellett öntetni mivel elrepedt. A munkálatokat Székelyudvarhelyen végezték. A kicsi harangról nem található semmi feljegyzés. Egy évszám olvasható rajta: 1941. A faluban volt egy harang láb, amelyet görög katolikusok építettek. Amikor az állam betiltotta a működésüket, a község emberei, hogy megmentsék a harangot, felhúzták a római katolikus templom tornyában, amely ma is ott van . Ez az az időszak, amikor a falu visszatért a római katolikus hitre. Az elmúlt 300 év alatt 40 lelkipásztor szolgálta Istent és az embereket ebben az egyházközségben.

A Szent Miklós püspök, plébánia a Gyulafehérvári Romai Katolikus Érsekség, Sepsi-barcasági főesperesi kerülethez tartozik. Az egyházi szolgálatot a parajdi származású Ft. Fülöp László plébános , Erdélyi Katolikus Karizmatikus Megújulás lelkipásztori felelőse végzi. Örökös szentségimádási nap: április 5. Búcsus ünnepét Szent Anna napján, július 26-án tartják de a Szent Miklós napján, december 6-án is tartanak búcsús ünnepi napot. Lélekszáma hozzávetőlegesen 331.

Miklósvár filiái: APÁCA filia, evangélikusok lakják. Brassó megyében, Sepsiszentgyörgytől 22 km-re északnyugatra, Brassótól 35 km-re északra, az Olt bal partján fekszik. Neve egykori kolostorának lakóiról, az apácákról származik. 1460-ban Apáczija néven említik.

BÖLÖN Alexandriai Szent Katalin filia Kovászna megyében, a kápolna búcsúját november 25-én tartják. Erdővidéken, a Nagy- és Kisbölön összeolvadásából, valamint a Korlát-patak völgyében fekvő Kircz falu csatlakozásából keletkezett. Bölönpatak tartozik hozzá. Sepsiszentgyörgytől 35 km-re északnyugatra a Baróti-hegység nyugati előterében az Oltba ömlő Bölön-patak mellett fekszik. A reformációig katolikus a falu, templomával együtt. A reformáció idején az unitárius vallásnál állapodik meg és örökli a régi templomot is. A reformátusok 1768-ban külön templomot építenek maguknak a várkastélytól keletre, a temetőkertben.

KÖZÉPAJTA filia, Kovászna megyében, Közigazgatásilag Nagyajtához tartozik. Brassótól 36 km-re északra, Sepsiszentgyörgytől 19 km-re északnyugatra, az Ajta patak partján, egy szűk völgyben fekszik, a Baróti-hegység lábánál. Jellegzetes miklósvárszéki falu.

NAGYAJTA, Magyarok Nagyasszonya filia, búcsúját okóber 8-án tartják. Sepsiszentgyörgytől 20 km-re északnyugatra az Ajta-patak völgyének torkolatánál, az Olt völgyének jobb parti teraszán fekszik, Középajta tartozik hozzá. 1332-ben plébániatemploma van, papja Jakab. A mai templom az ősinek közvetlen utóda. A középkori tiszta katolikus falu a reformáció korában református lesz, majd egy része később az unitárius vallást választja. Ez a kettősség a továbbiakban is megmarad.

SZÁRAZAJTA filia Kovászna megyében, Sepsiszentgyörgytől 22 km-re északnyugatra, a Baróti-hegység közé ékelődő völgyben fekszik. Közigazgatásilag Nagybaconhoz tartozik, melytől 7 km-re délre van. Nevét onnan kapta, hogy sekély vizű patakja, az Ajta alkalmatlan volt malom működtetésére. A régi templom a falu alsó végén állott. Ezt azonban 1783-ban lebontják és helyette a falu közepén újat építenek. Középkori tiszta katolikus lakói a reformáció korában reformátusok lesznek, a templommal együtt, és azóta is azok.

ÜRMÖS Szent András filia, búcsús ünnepét november 30-án tartják. Brassótól 40 km-re északra az Olt bal partján fekszik. Lakói többnyire unitáriusok. Miklósvár filiái a Sepsi-barcasági főesperesi kerülethez tartoznak.

Összeálította : Gábor Anna

About the author

majoros gabriella

Leave a Comment