A hét plébániája: SZAMOSDARA

Szatmárnémetitől keletre, a Szamos jobb partján, a román-magyar határ mellett található Szamosdara. Pusztadaróc községköz ponthoz tartozik Szatmármegyében 118 m tengerszint feletti magasságban. A település neve már az 1300-as években előfordult, azokban a levelekben, Darah alakban, mint a Darahy család birtoka jelenik meg. 1373-ban a Piliskey család szerez itt magának rész birtokot. 1433-ban a Csáky család, 1483-ban a Szokoly család volt a település birtokosa, ugyanakkor a Daray család a velük rokon Irinyi család tagjainak adtak zálogba részeket. 1633-ban az Ujlaky család kap benne részt az egyik Pethő leány révén. 1635-ben Sóvágó Gergely és Sóvágó János az egész helységre nyer nádori adományt, de beiktatásuknak Pethő István özvegye, Melith Péter és Vetési Kökényesdi Péter ellent mondanak. A 18. század elején a báró Thoroczkay, a Bölcskey, Buday, Kisdobronyi Isaák családok birtoka volt, majd a századvégén, és a 19. századelején az Eötvös, báró Jósika, Kállay, Buday családoké lett. A 20. század elején legnagyobb birtoka Csengery Mayer Samunak volt itt. A település határába olvadt Vizsoly középkori falu is, amelyet a  korabeli oklevelek 1483-ban még népes településnek írták le. Ekkor abban a záloglevélbe nem említik, melyben a Daray család a vele rokon Irinyi család tagjainak zálogosítja el, s ugyancsak ekkor, 1483-ban iktatják be a Szokoliakat és a Darayakat más részekbe. 1608-ban már pusztaként említették, ekkor Pethő István birtoka volt. 1633-ban Sóvágó Gergely és János kapnak rá királyi adományt.

Nevezetességek a faluban : – a   Református templom -1948-ban építették újjá, valamint a római katolikus templom. Régi plébánia, amely a hitújításkor megszűnt. 1739-ben ismét plébánia. Templomát 1739-ben Báró Thoroczkay Boldizsárné, Serédy Klára adta vissza a katolikusoknak. Szamosdara  1332- ben már létezett. Templomát Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték fel, amit 1769-ben  építettek. Lakói 1552 után reformátusok lettek. A plébániát 1739-ben  alapították újra. Szamosdarát tiszta magyarajkú hívek lakják. Filiái 1901-től Óvárés Pete, 2003-tól Atya, Óvári, Pete, Pusztadaróc. 1916-ban épült a középkori templom rossz állapota miatt a mai római katolikus templom. A nyár egyik legnagyobb katolikus ünnepe Nagyboldogasszony napja Szamosdarán, amikor a templom udvar megtelik a helyi és zarándok hívekkel. A Szamosdara-i Nagyboldogasszony plébánia a Szatmári Főesperesség, Szatmári esperesi kerülethez tartozik. Jelenleg az egyházi szolgálatot a Sárközújlak-i származású Istvánfi Szilárd plébános végzi. A templom búcsújakor minden évben sokan elmennek köszönteni a Szűzanyát, az Istenszülőt, aki élete végén elszenderedett és testével együtt a mennybevétetett. Erről a momentumról emlékezik meg minden évaugusztus 15-én a katolikus világ és a szamosdarai hívek is, lelkesen tekintenek újból Máriára, akiből meríteni kívánnak, aki tpéldaként mutatnak fel.

Filiák: Pusztadaróc és Atya. Pusztadaróc község Szatmár megye északi részén található, 9 km-re Szatmárnémeti municípiumtól. A község északon és nyugaton Magyarországgal, délen Vetésközséggel, keleten Szatmárnémetivel és észak – keleten Lázári községgel határos. A községhez tartozó falvak a következők: Atya, Dara, Pusztadaróc és Pete. Pete faluban található a Románia és Magyarország közötti határátkelő.  Pusztadaróc község teljes egészében a Szamos síkságon terül el. Az egyetlen folyóvíz, ami  átszeli a községet, a Szamos, amely egyben a település déli határát is jelenti. Pusztadaróc római katolikus temploma a Szent József, a munkás tiszteletére van felszentelve, búcsús ünnepét május elsején tartják.

A másikfilia Atya. A község legrégebbi települése, ahol egy XIV. században a  Hunyadiak uralkodása előtt épült gótikus református templom található. Petén, a vám területén végzett ásatások igazolták, hogy a település nagyon régen is lakott volt. Atya Újlaktól nyugatra, a Duna jobb partja fölötti hegyen állt Atyavára, a 14-ik században az Aynard nemzetség birtoka. 1398-1404 között Zsigmond király a török elleni küzdelemben kitűnt Maróti János macsói bánnak adta, aki 1404-ben  a vár közelében a Szentlélek tiszteletére a bosnyák szigorú (obszerváns) ferenceseknek templomot és klastromot kezdett építtetni, ahova 1414-ben beköltözhettek. A templom szentélyének déli oldalán épült tornyot, amely ma is áll, épségben találták, a többi épület részt a régi falak fölhasználásával a 18. és 19. században barokk stílusban Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére újjá építették. 1988: a ferencesek átadták a klastromot a Klostar Ivanic-i kármelita apácáknak. – Szentlélek-templomuk búcsú kiváltsággal rendelkezett, abban az évben, amikor Olajba főtt Szent János napja péntekre esett, 3 pátert jelölhettek ki, akik a fenntartott esetek alól is feloldozhattak. Atya, katolikus templomának titulusa, Szentlélek eljövetele. Pünkösd vasárnapján ünnepli búcsúját.

Összeállította: Gábor Anna

About the author

majoros gabriella

Leave a Comment