Szent Márk, István és Menyhért kassai vértanúk

A vértanúságot szenvedett kassai vértanúkra emlékezünk ünnepükön, szeptember 7-én.

Márk 1588-ban született Križevacban. Családi neve valószínűleg Stjepinac volt. Középiskolai tanulmányait Grazban végezte, ugyanott hallgatott bölcsészetet is. Majd a zágrábi egyházmegye papnövendékeként került Rómába, ahonnan pappá szentelve tért haza négy év múlva. Hamarosan Pázmány Péter érsek fölfigyelt rá, és meghívta elöljárónaknagyszombati papnevelő intézetbe. 1618-ban már esztergomi kanonok, komáromi főesperes, valamint a káptalan Széplakon levő birtokának uradalmi igazgatója.

Menyhért, családi neve Grodziecki, a sziléziai Cieszynben születettvalószínűleg 1584-ben. Gimnáziumi tanulmányait Bécsben végezte, majd 1603-ban Brünnben belépett a jezsuita rendbe. Teológiai tanulmányait Prágában folytatta, ahol 1614-ben kinevezték a Szent Vencel-kollégium igazgatójává. 1618-ban beosztották tábori lelkésznek a kassai helyőrség német és különféle szláv anyanyelvű katonái mellé.

István 1582-ben született az erdélyi Alvincen. Középfokú tanulmányait Kolozsvárott végezte a jezsuiták kollégiumában. 1602-ben lépett be a brünni jezsuita noviciátusba.1615-ben került Homonnára a jezsuita kollégium tanárának és hitszónoknak. Kassára őt is 1618-ban küldték, hogy ott a helyőrség magyar ajkú katonái, valamint a csekély számú katolikus egyházközség lelkipásztora legyen.

Bethlen Gábor erdélyi fejedelem támadása 1619 augusztusában Sárosban találta Pongráczot, aki késedelem nélkül Kassára sietett. Ide menekült Bethlen vezérének, Rákóczi Györgynek hadai elől Körösi Márk és Grodziecki Menyhért is. Rákóczi hajdúi szeptember 3-án a város falai alá érkeztek, másnap létrejött a város átadásáról szóló szerződés, melynek az volt a kikötése, hogy senkinek, se a katolikus híveknek, se a papoknak nem esik bántódása. Szeptember 5-én bevonultak a hajdúk a városba, és tüstént fölrúgták a megállapodást. Rákóczi meghagyta, hogy a három papot tartsák szigorú házi őrizetben. Kétnapi éheztetés után megpróbálták hittagadásra bírni őket. Az első sikertelen kísérlet után szeptember 7-én, éjféltájban ismét rájuk törtek, és válogatott kínzások után Márkot és Menyhértet lefejezték, Istvánt pedig halottnak vélve egy közeli pöcegödörbe vetették, s mellédobták a másik két vértanú testét is. Elvonulásuk után Eperjessy István, a három pap házikápolnájának sekrestyése, István nyöszörgésére lett figyelmes. De nem tudott rajta segíteni, mert maga sem merte elhagyni a házat. Így 20 órás kínlódás után István atya is meghalt.

Forgách Zsigmond királyi nádor felesége, Pálffy Katalin kikérte a három pap holttestét. Ez megtörtént, és a hitéről meg nem feledkező asszony piros selyembe burkoltatta az ereklyéket, amelyeket előbb a birtokán levő sebesi templomba, majd a hertneki várba vitetett. 1635-ben szállíttatta őket innen a nagyszombati klarissza zárda templomába, e rendháznak ugyanis leánya, Forgách Mária volt a főnöknője. Miután II. József föloszlatta a klarisszákat, Batthyány prímás engedélyével 1784-ben a nagyszombati Szent Orsolya-rendi apácák templomába kerültek a holttestek és fejereklyék.

1905. január 15-én Szent X.1995. július 2-án avatta szentté a vértanúkat.

Kép és forrás: http://magyarkurir.hu

About the author

majoros gabriella

Leave a Comment