A hét plébániája: CSÍKSZEREDAI – SZENT KERESZT FŐPLÉBÁNIA

Csíkszereda Erdély keleti felében helyezkedik el, a Hargita-hegység vulkáni vonulata és a Csíki-havasok közé beékelődő Csíki-medence középső részén. Eredetileg több apró településből állt, melyek a hagyomány szerint a hét napjairól voltak elnevezve. 1891-ben hozzácsatolták Csütörtökfalvát és Marton falvát a Mikó-vár környékével, 1939-ben Csíkzsögödöt, 1956-ban időlegesen különvált Kormos tanya, 1959-ben Csíksomlyó névvel Csobotfalvát és Várdotfalvát együtt és szintén 1959-ben Csíktaplocát. 1968 óta tartozéktelepülései: Hargitafürdő, Csiba és Zsögödfürdő. Csíkszereda ismertségét többek közt a hozzá tartozó Csíksomlyó területén évenként sorra kerülő pünkösdi búcsú, jelentős jégkorongcsapata, valamint országszerte kedvelt sörének hírneve okozza.
A középkorban a csíkszeredai katolikusoknak nem volt önálló plébániájuk, a csobotfalvi Szent Péter és Pál anyaegyházhoz tartoztak. A 14. század végén épült Sarlós Boldogasszony kápolnájuk 1758-ig állt, ahol minden szerdán szentmisét mutattak be. 1751 januárjában B. Sztoyka Zsigmond Antal püspök önálló plébániává szervezte és júniusban plébánost nevezett ki. A zárt-város patronátust vállalt, gondoskodott szolgálati lakásokról is. Ezek szomszédságában, a Piactér nyugati szélén, a hajdani Hargita, Temető és Fürdő utcák találkozásánál építették fel 1751 és 1758 között a Szent Kereszt barokk stílusú templomot, amely jelenben a város legrégibb egyházi épülete. A templom mérete akkor megfelelt Csíkszék vásáros helyének. A templomot Szent Kereszt felmagasztalása tiszteletére 1784-ben szentelték fel, gyűrű, védőfal vette körül. Búcsúsünnepén, szeptember 14-én két történelmi eseményre emlékeznek, egyrészt Krisztus keresztjének megtalálására, másrészt visszaszerzésére. A szent keresztet Nagy Konstantin császár édesanyja, Szent Ilona találta meg Jeruzsálemben. A róla szóló legenda szerint a Golgota hegyén talált maradványokat egy beteghez érintették, és amikor Krisztus keresztjének darabját nyújtották neki, meggyógyult.

A csíkszeredai Szent Kereszt templom építéséről és állapotáról tájékoztat az 1866-ban írt “Descriptio Parochialis”, melynek csak egy töredéke élte túl az 1916-os tűzvészt, amelyben elégett a plébánia levéltára is. A 20. század elején a város lakossága kevés kivétellel római katolikus vallású volt, ekkor még csak katolikus temploma és egyháza volt. A város fejlődésének köszönhetően a 20. század elején már új templom tervét készítették el, sőt az építéshez szükséges anyagi alapot 1914-re össze is adták. A munkálatok elkezdése előtt azonban kitört az első világháború, és minden elveszett. Az 1916-os betöréskor leégett a plébánia, a harangozói és kántori lak. A plébánia felépítésére csak 1928-ban kerülhetett sor, melyre Gróf Majláth Gusztáv Károly püspök 100000 lejt adományozott. Ehhez különböző adományok társultak. A munkálatok 1928. június 19-én kezdődtek és november 18-án szentmise keretében bejelentették az épület birtokbavételét. Az 1933-as évben az Oltáregylet anyagi közreműködésével kifestették a templombelsőt. 1948-ban tovább újították a templomot, főként az Oltáregylet jóvoltából. 1949-ben megtörtént a háború utáni első bérmálás, Márton Áron püspök végezte a ceremóniát. Említésre méltó két kegytárgy, a Mátyás Király idejében, 1470 körül készített talpas feszület. E feszületen az ún. áldó Krisztus látható. A feszület négy ágát a négy evangélista szimbóluma díszíti, a talp utólagos, 17. századi munka. És a Mária Kongregáció Könyve, mely a csíksomlyói ferences kolostorban 1731 előtt készült, fatáblája vörös bársony bevonatú, ezüstverettel, csatokkal, díszkötése aranyozott és poncolt. 2006–2008 között a Szent Kereszt-templomot felújították, restaurálták. Eredeti állapotába szeretnék visszaálítani a csíkszeredai Szent Kereszt-templom főoltárát, amit elemeire bontottak és Mihály Ferenc szovátai restaurátor műhelyében folyik a felújíása. A főoltáron, a központi fülképen a keresztre feszített Krisztust láthatjuk, kétoldalt Máriát és János apostolt, míg az oromzaton az Utolsó vacsora festett képét, angyalokkal övezve. Egyelőre a tartó keresztgerenda áll a helyén, amihez a főoltár volt rögzítve a Szent Kereszt-templomban. A fenyőfa alapszerkezetű építményre hársfából készültek a szobrok, faragványok és profillécek, amelyeket a kor szokása szerint márványt imitáló enyves temperafestéssel díszítettek.

Templomépítésről Csíkszeredában a kommunizmus alatt szó sem lehetett. Antal József azon fáradozott, hogy a templomot bővítsék a hívek jobb kiszolgálása végett. A templomot 1979 június 6.-a hajnalán vallási gyűlöletből felgyújtották. A tettes három nap múlva előkerült, de a hatóság nem indított ellene eljárást. Rövidzárlat címen lezárták az ügyet. A párttitkár 1981-ben a templom melletti kertből utcát akart csinálni, hogy a templomot utak vegyék körbe, mert akkor a hívek nem tudnak menni a templomba. Erről Fülöp Ferenc technikus tájékoztatta Borbély Gábor plébánost, és az egyháztanáccsal ezt megakadályozandó, valamint a lakosság hitének ápolása végett 1981 tavaszán felállították az ún. Deszkatemplom vázát, amelyet később körbedeszkáztak és 2003 júliusáig állt, hogy a harmincezer lelket számláló hívő közösségnek legyen ahol misézni. A deszkatemplomot, amely a diktatúra éveiben a hitélet ápolásának helyszíne volt, 2003-ban az új templom felépítése után, az átrendezés miatt tovább költöztették a Szécseny nevű dűlőbe, a Hargita lábához. Szeptember 6-án, Árpád-házi Szent Kinga tiszteletére szentelte fel Tamás József püspök, ez a templom a mai nap is miséző hely. A templom búcsúját julius 24-én tartják.

A Millenniumi-templom megálmodója Darvas-Kozma József plébános. 2001 januárjában kérte fel Makovecz Imre világhírű műépítészt a templom megtervezésére és Bogos Ernő csíkszeredai építészre bízta a részletes terv kidolgozását. A Szent Kereszt templom szomszédságában 2001 és 2003 közt felépítették a Millenniumi templomot, amelyet 2003. október 18-án, Nagyboldogasszony és a magyar szentek tiszteletére szentelte fel Dr. Jakubinyi György érsek és Tamás József püspök. A kéttornyú centrális templom a magyarság múltját és jövőjét ötvözi. A tornyok előtti kapubejáratok fölött öt-öt kereszt jelképezi a keresztény magyarság tíz évszázadát, amely nem volt áldozatvállalás nélküli. A kapuk a székely porták jellegzetességei, illetve díszítőmintái a műemlék templomról valók és Székelyföld sajátos, keresztény motívumai. A templombelső egy mindent átfogó teret ábrázol, ez a belső tér a jelenlévőkben a végtelenség és a határtalan nyugalom érzését kelti. A belső tér kúpos, jurta alakú kiképzése, a sátorház bibliai és magyar örökség is egyben, mely egész Eurázsiában fellelhető. A sátortető közepét 5X5 méteres üvegkupola fedi. A napfény onnan világítja meg a templom belsőterét. A templom tengelyében álló oltár Krisztust jelképezi, a magasból az üvegkupolán át érkező fény ráesik. Kifejezi, hogy az Ige testé lett és közöttünk lakott. Krisztusból, a középről szétsugárzó fény világítja meg az oltár körül összegyűlő hívek közösségét, így minden a központra irányul, az oltáron és az oltár körül történik. Így lesz a hívő közösség családegyház. A szárnyas tabernákulum vagy szentségház formájával méhkaptárra emlékeztet, az őskeresztényforma az áldozatos Szeretet szentségi jelenlétére utal. A méhek sem maguknak gyűjtenek, hanem a gazdájuknak, így Krisztus is az Atyához akar vezetni a Szentlélek által. A szentségház mögött bimbós oszlopon a Feltámadási szobor áll, 2,40 m magas, moldvai csángó-magyar faluból hozott vadcseresznyefából készült, Nagy Ödön csíkszeredai szobrász alkotása. Ezt sugallja: Ne féljetek! Veletek vagyok, én legyőztem a világot. Az átlátszó kupola négy sarkán négy őrálló angyal néz le az oltárra. A vörösrézből készült 5,7 m magas angyalszobrok Szent Mihály, Gábor, Rafael és Uriel főangyalokat ábrázolják, a négy sarkalatos erényt jelképezik. Az angyalok keze védőn tárul ki a templom fölé, jelezve, Isten minden kegyelmet megadott nekünk. Az angyalszobrokat ugyancsak Nagy Ödön helyi szobrász készítette. A templom fontos része a galéria és az alagsor. Az alagsor közepén a Fatimában készült Magyarok Nagyasszonya szobor áll. Az alagsorban található a Boldog P. Rupert Mayer kápolna. Ennek szentélyét, Márton Árpád helyi festőművész három freskója díszíti. A bal oldali freskón a magyar szentcsalád látható. Szent István és Boldog Gizella 996-ban kötött házasságával a magyar nép sorsa már a nyugati kereszténységhez kapcsolódott. E nyugati kapcsolatra utal a Boldog Rupert Mayer (1876 – 1945) kompozíció. A harmadik képen Márton Áron püspök, az erdélyi magyarság kimagasló alakja, az „emberkatedrális” látható. A kápolna falán két 18. századi szobortorzót helyeztek el. Mindkettő 1944. szeptemberében „sebesült” meg. Bal oldalt a félig elégett Ajnád-i Krisztus, jobboldalt Nepomuki Szent János szobortorzó látható, amely a Szent Kereszt-templomból való. Az alagsorban található termek rendeltetése, hogy a közösségépítés mellett a széles körű oktatást is szolgálja, az elemitől a népfőiskolai szintig. A Millenniumi-templom felszentelésével valóra vált a csíkszeredai katolikus közösség régi vágya. A műemlék templom az új templommal nem veszíti el liturgikus szerepét, egységet alkotva kiegészítik egymást. A templomépítéssel valóra vált egy évszázados álom, és testet öltött egy szent törekvés. E templom minden részében székely népünk sok szenvedése, küzdelme és összefogása békés életté, jövőbe mutató eszmévé magasztosult. 2016-ban a két világháborúban elesett hősöknek állítottak emléket a templomok udvarán. A Csíkszeredai Szent Kereszt főplébánia, Millenniumi temploma a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, Felcsíki főesperesi kerülethez tartozik. Ebből a plébániából lett önálló 1990-ben a zsögödi, 1995-ben a Szent Ágoston és 2010-ben a hargitafürdői plébánia.
Szolgálatot teljesít: Ft. Msgr. dr. Darvas-Kozma József, plébános, pápai káplán, címzetes esperes, Ft. Mihály Zoltán, T. Farkas Zsombor és T. Mihály András segédlelkészek.
A kántori szolgálatot Bakos Mihály Károly és Szabó Csaba töltik be. A templom búcsús ünnepe október 18, örökös szentségimádási nap: szeptember 14.

Szerkesztette: Gábor Anna

About the author

majoros gabriella

Leave a Comment