A hét plébániája: SZATMÁRNÉMETI – SZENTLÉLEK TEMPLOM

Szatmárnémeti Románia észak-nyugati szögletében, a Szamos folyó völgyében, 126 m-es tengerszint feletti magasságon, a Partium régió észak-nyugati felében megyei rangú város. Elhelyezkedése révén a magyar és az ukrán határ felől is könnyen megközelíthető, határ-városnak számít, Nagyváradtól 135 km-re északkeletre fekszik. Szatmárnémeti a történeti Szatmár valódi központja volt annak ellenére is, hogy a vármegye székhelye a 19. századtól Nagykároly volt. A Szamos partján fekvő város napjainkban Szatmár megye székhelye. Neve az ősi magyar Zothmar személynévből ered, ennek előzménye pedig a török sat (= elad) ige. Szatmárnémetit, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés értelmében, annak ellenére csatolták Romániához, hogy abban az időben a város lakosságának 95%-a magyar anyanyelvű volt. Szatmárnémeti kialakulását és fejlődését nagy mértékben befolyásolta a Szamos folyó. Az emberi település kialakítására alkalmas élettéren kívül fontos gazdasági szerepet is kölcsönzött a városnak. Németi a Szamos másik partján helyezkedett el és 1712-ben egyesültek, 1715-ben pedig már szabad királyi városi címet szerzett az egyesített település. Szatmárnémetit “Kölcsey városának” nevezik, mivel 1829-ben a megye főjegyzőjévé kiváló költőnket, Kölcsey Ferencet nevezték ki. Trianon után a karhatalmi és hivatali rétegek kicserélődése következtében jelentősen megnőtt a románok száma, a magyarok számát a kivándorlás mellett a zsidóság statisztikai különválasztása csökkentette. Az 1960-as évektől aztán a várost is elérte a szocialista urbanizáció. Az új lakótelepek főleg a Szamostól délre épültek, itt található a kilenc új városnegyedből hét, ahova döntően románok költöztek. Ezek elnevezése is az akkor uralkodó ideológiai–politikai szempontok szerint történt. A szatmárnémeti székhelyen hét római katolikus plébánia van. Az 1989-es változások után a római katolikus hívek közül senki nem gondolt arra, hogy az 1970-es árvíznek az eredménye lesz, a Szamos túlsó partján felépülő impozáns római katolikus templom és a jó Isten segítségével létre jön egy plébánia közösség is. A templom alapjait 1991. május 1-én rakták le a 16-os lakónegyedben. A környék (elsősorban román nemzetiségű) lakói nyomására a polgármesteri hivatal visszavonta az építkezési engedélyt. Egy esztendő múltán a Csendes parkban jelölték ki a templom új helyét. Ez a gondviselés művének bizonyult, hisz sokkal ideálisabb hely az előbbinél. A templomnak nagyon találó a hely, a környezet, maga az építészeti forma is besimul és még is kiválik a tömbházak közül. A hívek hittek abban, hogy ezt a plébániát magukénak vallhatják, mivel az ember számára a legméltóbb, legeredményesebb életút az, amit Jézus mutat meg és ez az út ha odafigyelünk képes emberibbé-szebbé tenni az életet. Ez a közösség már akkor felvállalta egymást, tudnak egymásról és felelősséget éreznek egymásért, a közösségért, körülbelül 80 gyermek, 70 fiatal és olyan 400 felnőtt.

A templom és plébánia 1992-95 között épült fel, Merk Mihály (1942 – 1999) tb. kanonok-plébános és a hívek közreműködésével, valamint az áldozatos adományaikból 95-re kb. 80 százalékban készült el. Ezalatt sikerült kialakítani a plébániai közösséget is. A templomot 1994. november 20-án szentelte fel Reitzer Pál püspök a Szentlélek eljövetelének tiszteletére.
Paulovics László festőművész alkotása a Szentlélek plébánia főoltárképe, a keresztút-képei. A templom nagyméretű főoltárképen a szentlélek eljövetelét, de ezenkívül még Scheffler János (1887 – 1952) vértanú püspök, boldog emlékű Hám János (1781 – 1857) szatmári püspök, az egyházmegye „második megalapítója”, Isten szolgája Márton Áron (1896 – 1980) Erdély nagy püspöke és Tomori Pál (1475 – 1526) hadvezér, kalocsai érsek, vagyis a 4 főpap alakja láthatók a központi helyen. A templom különálló tornyában 3 harang lakozik. Ügyes megoldás a templomba felvezető lépcső, amelyet kétoldalt színes virágok díszítenek. Merk Mihály első plébános nevét kapta tiszteletből az altemplom közösségi terme. Az általa megkezdett munkát az egyik, lelkigyermeke-tanítványa Ft. Merlás Tibor plébános 1999 februárjától folytatta a Szentlélek plébánián. 2013 augusztusától a Sárközújlak-i Vojtku László plébános váltotta fel.

Ha kicsit bele tekintünk a Szentlélek plébánia életébe, találkozhatunk többféle kis csoporttal: minden kedden a Mária légió csoportja hűségesen végzi megszokott imádságait; minden első vasárnap a Rózsafüzér társulat tagjai összegyűlnek, hogy a rózsafüzér titkait beosszák; minden szerda délután a férfiak egy része eljön szebbé tenni a templom kertet; minden pénteken mise után az asszonyok tisztává varázsolják a templomot; minden szombat este a fiatalok egy csoportja előkészíti az énekeket a vasárnapi szentmisére, ezen kívül még a Szent Sebestyén Kolping-család és a Ferences Világi Rend működnek.

A szatmárnémeti Szentlélek plébánia a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye, Szatmári főespereség, Erdődi esperesi kerülethez tartozik. A plébánia búcsúsünnepe a Szentlélek eljövetele – Pünkösd, amely mozgó ünnepnap, de a templom felszentelésének napját is megünnepelik november 20-án.

A Szentlélek plébánia filiája Vetés. Szatmárnémetitől nyugatra, a Szamos bal partján található település. Az Árpád-kor eleje óta lakott település nevét már az 1200-as évektől említették az oklevelekben. A templomát Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelték fel. A templom búcsúsünnepét július 2-án tartják.  Említésre méltó,hogy az innen, a Kaplony-nemzetségből származó Vetési Albert veszprémi püspök –diplomata királynévá koronázta Mátyás király feleségét, Beatrixet.

Összeállította: Gábor Anna

Fotó: www.szatmar.ro

About the author

majoros gabriella

Leave a Comment