A hét plébániája: ERDŐSZENTGYÖRGY

Marosvásárhelytől 37 km-re délkeletre, a Kis-Küküllő jobb és bal partján, a Küsmöd-pataknak torkolatánál, az erdőszentgyörgyi-medencében fekszik, Szovátától 26 km-re. Erdőszentgyörgy, Maros-megyében a Kis-Küküllő középső szakaszának legnagyobb települése, egykori járási székhelye. Névmagyarázata szerint egy erdőkkel körülvett dombtetőn Szent György tiszteletére szentelt kápolnáról nevezték el. Erdőszentgyörgyöt 1333-ban Sancte Georgio néven említik először a pápai tizedjegyzékben. A hagyomány szerint a Rhédey-kastély helyén apátsági templom és kolostor állt sarok bástyákkal megerősítve, majd 1569-ben a Kornissok építtettek kastélyt a romokra. A település 1620-tól a Rhédeyek birtoka. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye nyárádszeredai járásához tartozott.

Erdőszentgyörgy az egykori védőszentről, Szent Györgyről elnevezett település templomának utóda a mai, gótikus református templom, amely a 15. században épült. 1640-től kezdve a helyi katolikusokat Bözödújfalu mindenkori plébánosa látta el. A reformáció idején a lakosság előbb reformátussá, majd unitáriussá lett, de 1640-ben visszatérítették a református egyházba. A szombatosok csak a jelen században szűnnek meg, amikor többségük kivándorol Törökországba vagy Izraelbe. Kevesen megkeresztelkednek, hogy megmeneküljenek a zsidókra váró elhurcoltatás elől, de nem mind tartanak ki. Ráduly István plébános közbenjárása mentette meg többségüket, hogy el ne hurcolják őket. Jelenleg Bözöd filia oldalagosan ellátó plébániája, Erdőszentgyörgy . A bözödi hajdani plébánia, amelynek templomát a Szentháromság tiszteletére szentelték, Újfalu néven szerepel a pápai tizedjegyzékben. A kommunista hatalom faluromboló tevékenysége következtében Újfalu egy víztároló építésének ürügyével a lakóit elköltöztették, majd a település templomaival együtt, víz alá került. A lakosság egy része Erdőszentgyörgyre költözött, ekkor vált anyaegyházzá a korábbi filiája. Az állami kártérítésből egy magánházat vásároltak, amelyben egyben plébánia és kápolna is helyet kapott. A kápolnát Páduai Szent Antal tiszteletére szentelték és a búcsúját június 13-án tartják. 2004-ig ide jártak a hívek szentmisére.

A vízzel elárasztott bözödújfalusi katolikus templom helyett az állam új templomot és parókiát lett volna köteles építeni, de végül csak állami segélyt utaltak ki, és ebből kezdődött meg 1999 márciusában az erdőszentgyörgyi katolikus templom építése, amely 2004 nyaráig tartott. A templom tervezője Hadnagy Judit műépítész. A templom 25 méter hosszú, 10 méter széles, 12,5 méter magas, neogótikus rusztikus stílusú. Magán viseli az erdélyi magyar és szász építészet jegyeit. Stílusában érződik a klasszikus hosszú hajós hagyomány, amellyel a bözödújfalusiakat is emlékezteti az „elsodort” falu templomára, ugyanakkor frissességet és kecsességet áraszt a távolról szemlélődőnek is. A templom teret tágas belső tér, észak-déli fekvés, nyitott famennyezet, egész nap világosság, fény és tágasság jellemzi. Nyitott mennyezetének köszönhetően nagyon jó akusztikájú. A tornyot a sekrestyével egy önálló helyiség köti össze, amely hosszú távon akár multifunkcionális épületrészként is használható. A toronyban egy kisebb, Bözödújfaluból származó és egy nagyobb, Magyarországon öntött harang került. A templom a főoltárára azt a Mária-szobrot helyezték el, amelynek eredeti otthona a bözödújfalusi templom volt. A hátoldali kiképzése alapján valamikor oltárszekrényben helyezkedhetett el. Tipológiáját tekintve egy Napba öltözött Asszonyt jelenít meg. 1990 óta egyház jogilag is létezik az Erdőszentgyörgyi Római Katolikus Plébánia. Sebestyén Péter plébánosága ideje alatt épült ez a templom, amelyet Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szentelt fel 2004. október 8-án Jakubinyi György érsek. Az Erdőszentgyörgy-i plébánia a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, székelyudvarhelyi főesperesi kerülethez tartozik. A templom búcsúünnepe a Magyarok Nagyasszonya: október 8. Örökös szentségimádási nap: március 02. Jelenleg az egyházi szolgálatot és a kántori szolgálatot is Ft. Boldizsár Ferenc plébános végzi. Ma a katolikus felekezetűek lélekszáma sajnos nagy csökkenésben van: Erdőszentgyörgyön kb. 220 fő, a hozzátartozó leányegyházakban: Hármasfaluban 30 fő, Makfalván 13 fő, Kőrispátakón 12 fő, Bögözön 25 fő, Szolokmán 2 fő ,Gegesen 4 a hívek száma.

Erdőszentgyörgy filiái: Bözöd, Geges, Hármasfalu, ez a falu Maros megyében 1950-ben jött létre Atosfalva, Csókfalva és Székelyszentistván egyesítésével. Hármasfalu Csókfalva filiája, a Csókfalva-i fakazettás mennyezetű kápolna templombúcsúja szeptember 8-án Kisboldogasszony ünnepén van. Örökös szentségimádási nap: október 21.

Makfalva, Erdőszentgyörgytől 10 km-re északkeletre a Kis Küküllő folyó jobb partján fekszik. A tatárjárás idejéből Maka falva település nevéből, egy magánhangzó lemorzsolódásával alakult ki a végleges neve Makfalva. Ez egyben azt is megcáfolja, hogy Makfalva valaha is a makk” szóról kapta volna a nevét. A középkorban az egész falu katolikus. A reformáció során reformátusok lesznek, de nem egyszerre tér át az egész falu.

Szolokma, Erdőszentgyörgytől 13 km-re északkeletre, községközpontjától Makfalvától keletre 8,5 km-re a Siklód és a Szép-patak egyesülésénél az azonos nevű patak völgyében fekszik erről kapta a nevét is. Ősidők óta lakott hely. Tiszta katolikus lakói a reformáció korában reformátusok lesznek.

Összeállította: Gábor Anna

Fotó: Fülöp Lóránd

About the author

majoros gabriella

Leave a Comment