A hét plébániája: NAGYVÁRAD – SZŐLLŐSI plébániatemplom

Nagyvárad törvényhatósági joggal felruházott város,  Bihar megye székhelye, az egész vidék központja, egyike az ország legélénkebb és legszebb városainak, gazdasági, kultúrális és szociális szempontból.  A Sebes-Körös partján fekvő város kapuja Európának, megközelítőleg 10 km-re fekszik Bors településtől és az országhatártól. 11.556 hektárnyi területével Nagyvárad Románia tizedik legnagyobb városa. A város 126 méterrel fekszik a tengerszint felett. Itt nyílik ki a Sebes-Körös völgye az alföld irányába, itt találkoznak az Erdélyi Szigethegység nyúlványai a hatalmas Nagyalfölddel. Tulajdonképpen átmenetet képez a dombvidék és az Alföld között. A város éghajlatát a kitartó nyugati irányú szelek határozzák meg. Így tehát mérsékelt kontinentális éghajlatról beszélhetünk óceáni hatásokkal. A város a Sebes-Körös vízgyűjtő területén fekszik, ami több folyót és patakot is magába foglal. A mai Nagyvárad etnikai és felekezeti szempontból heterogén népességnek ad otthont, ami a két többségi etnikum, a magyarok és a románok békés, alkotó együttélésének a bizonyítéka.

A 11. századi eredetű városba I. László magyar király helyezte a bihari püspökséget, akit a székesegyház elkészülte után itt is temettek el. A város a török hódoltság ideje alatt többször gazdát cserélt, végleg 1692-ben szabadult fel. 1920-ban, a trianoni békeszerződés nyomán került Romániához, korábban a Magyar Királysághoz tartozó Bihar vármegye központja volt. A mai város több település egyesüléséből alakult ki. Szőllős települést a Váradi regestrum a 12. században említi először, ahol a váradi királyi szőlők művelői éltek jelenleg helyén Nagyváradnak egy új városnegyede található. Szőllős (Pece-Szőllős) a II. világháború után vált Nagyvárad része, korábban önálló település, a 13. században a váradi püspök és őrkanonok birtoka volt. Első lelkészét 1332-ből említik dokumentumok. A település falusi, majd kertvárosi jellege teljességgel megszűnt a kommunizmus idején végbement lélekölő épületbontások nyomán, ma tömbházrengeteg mellett helyezkedik el a kecses barokk templom és vele átellenben a régi plébánia ház, ma ebben van az egyházi öregotthon.

A római katolikus temploma középkori alapokon nyugszik és ez a provinciális barokk épület az egyházmegye korai alapítású plébániáinak egyike ,és az egyetlen ma is álló épülete a hajdani nagyközségnek. 1729-ben Csáky Imre volt a római katolikus püspöke, az Ő jóvóltából épült a templom 1728-1732 között, tornyát a 18. század második felében építették és újból átépítésre került sor 1750-ben, illetve a 19. század végén. Ez a negyedik templom ezen a területen, az elsőnek ugyan a nyomait nem találták, csak keresztény sírokat 1152-es érmékkel, amiből nagyjából a temetkezés időpontjára lehet következtetni. A mostani templomot 2008-ban teljesen felújították. Felújításkor a templom egy újépítésű koncertorgonát kapott. A szentély márvánnyal borított falán a főoltárképén a Szentháromság festménye látható és oltárasztala is carrarai fehér márványból készült. A templom tornyában 4 harang lakozik. Történeti szempontból Váradszőllős azért is nevezetes, mert a 16. században is miséztek katolikus szerttartás szerint, amikor Váradon felerősödött a protestantizmus és a katolikus vallás gyakorlatilag eltünt a városból.

A szőllősi templom a Szentháromság tiszteletére van felszentelve, műemléki besorolása B kategóriájú. 2012 -ben a Bihar Megyei Műemlékvédő Alapítvány a várad-szőllősi plébániatemplom falára helyezte ki az épület műemlékjellegét igazoló hivatalos táblát.
Jelenleg az egyházi szolgálatot Kruzslitz Imre plébános végzi a plébániai kormányzójaként ,de egyben a Szent Márton Idősek Otthonának lelkésze és a karizmatikus mozgalmak koordinátora is.
A Váradszőllős-i plébániának évtízedes régiséggel rendelkező kórusa is müködik, Józsa Domokos kántor vezényletével. A plébániatemplomban orgonaesteket is tartanak a zenekedvelőknek.
A Szentháromság tiszteletére felszentelt templom búcsúsünnepe a háromszemélyű egy Isten ünnepe, melyet pünkösd után az első, húsvét után a nyolcadik vasárnap tartanak meg. A nagyváradi egyházmegyében a hagyománynak megfelelően január hónap harmadik vasárnapján tartják a nagyvárad-szőllősi plébániatemplom örökös szentségimádási napját. A Váradszőllős-i plébánia a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye, a Székesegyházi Főesperesség ,Váradi esperesi kerületéhez tartozik.

Összeállította: Gábor Anna

About the author

majoros gabriella

Leave a Comment