to.png","contentUrl":"http://www.mariaradio.ro/wp-content/uploads/hidegseg_mindketto.png","width":847,"height":497},{"@type":"WebPage","@id":"http://www.mariaradio.ro/2020/12/14/a-het-plebaniaja-hidegseg-3/#webpage","url":"http://www.mariaradio.ro/2020/12/14/a-het-plebaniaja-hidegseg-3/","name":"A h\u00e9t pl\u00e9b\u00e1ni\u00e1ja: HIDEGS\u00c9G - M\u00e1ria R\u00e1di\u00f3 Erd\u00e9ly","isPartOf":{"@id":"http://www.mariaradio.ro/#website"},"primaryImageOfPage":{"@id":"http://www.mariaradio.ro/2020/12/14/a-het-plebaniaja-hidegseg-3/#primaryimage"},"datePublished":"2020-12-14T06:04:45+00:00","dateModified":"2022-10-06T17:50:26+00:00","author":{"@id":"http://www.mariaradio.ro/#/schema/person/acfe11832674b82e11abd6457b2eebdc"},"breadcrumb":{"@id":"http://www.mariaradio.ro/2020/12/14/a-het-plebaniaja-hidegseg-3/#breadcrumb"},"inLanguage":"hu","potentialAction":[{"@type":"ReadAction","target":["http://www.mariaradio.ro/2020/12/14/a-het-plebaniaja-hidegseg-3/"]}]},{"@type":"BreadcrumbList","@id":"http://www.mariaradio.ro/2020/12/14/a-het-plebaniaja-hidegseg-3/#breadcrumb","itemListElement":[{"@type":"ListItem","position":1,"name":"Home","item":"http://www.mariaradio.ro/"},{"@type":"ListItem","position":2,"name":"A h\u00e9t pl\u00e9b\u00e1ni\u00e1ja: HIDEGS\u00c9G"}]},{"@type":"Person","@id":"http://www.mariaradio.ro/#/schema/person/acfe11832674b82e11abd6457b2eebdc","name":"Majoros Gabriella","image":{"@type":"ImageObject","@id":"http://www.mariaradio.ro/#personlogo","inLanguage":"hu","url":"http://0.gravatar.com/avatar/f3270eefcc5fdfccb539f9790cd0897d?s=96&d=mm&r=g","contentUrl":"http://0.gravatar.com/avatar/f3270eefcc5fdfccb539f9790cd0897d?s=96&d=mm&r=g","caption":"Majoros Gabriella"},"url":"http://www.mariaradio.ro/author/majoros-gabriellamariaradio-ro/"}]}

A hét plébániája: HIDEGSÉG

Csíkszeredát elhagyva, mintegy 40 km-re, Hargita megye határán fekszik a csíki székelység szerves részét képező Gyimesek vidéke, mintegy összekötve Erdélyt és Moldvát. Csíkszépvíz után elhaladunk egy mesterséges gát mellett, majd elénk tárul a Gyimesek csodaszép völgye, érdemes a hegytetőn megállni és nézelődni. Hidegség völgye, Gyimesközéplok, a Gyimes-völgy második faluja végén balra, a 127-A megyei főuton közelíthető meg 9 km-re. A település útfaluként jellemezhető, és ez a fő településrész ebben a völgyben.

Hidegség neve már 1750-ben előjön a hivatalos írásokban, de először oklevél 1888-ban említi, Hidegség telep formában. Fentebb a Hidegség völgyében nyugatról – jobbról szakad a Jávárdi-pataka, majd a Nyakas-pataka és a Bükkhavas-pataka, míg keletről -balról a Hajnalvölgy-pataka. A falu fölött tornyosul az 1550 m magas Naskalat, a csángók szent hegye. Hitviláguk szerint az Úr Jézus visszajövetelekor ide menekülhetnek, hogy életben maradjanak. Hidegség, a keleti Kárpátokban, a Tatros folyó felső szakaszán lévő, Gyimesközéplok egyik faluja. Gyönyörű hegyvidéki, mesébe illő tájon, 930 m tengerszint feletti magasságban fekszik, a Hidegség patak völgyében. Gyimesközéplok településrészei közül Hidegség a legnagyobb kiterjedésű völgye egészen a Naskalat gerince alá nyúlik. A Tatros folyó baloldali leghosszabb és legbővebb vízű mellékága. Hidegség, régies képzés, hosszú völgyet jelent. Innen ered a település neve. Fő foglalkozási ág a pásztorkodás és a kereskedelem volt. A trianoni békeszerződés előtt Csík vármegye Szépvizi járásához tartozott. E vidéken jellemző, hogy a szorvány települések nevei azokhoz a patakokhoz kötődnek amelyek mentén létrejöttek, pl. Bükkhavaspataka, Bándpataka, Szalamáspataka, Barackospataka és így tovább.

Lakói 250-300 éve telepedtek ide. Mai lakóinak száma kb. 2300 fő, szinte egészében gyimesi csángó magyarok. A nagy távolságok miatt Hidegségen több ovoda és iskola működik. Nagyon vallásosak, identitásuk megőrzésében az iskola mellett, a római katolikus egyháznak óriasi szerepe van. Említésre méltó, hogy a gyimesközéploki Hidegségpatakán felfele haladva 10 kilométerre érjük el a Muhos patakot. Itt található egy „büdös víz” nevű forrás, melyet az 1960-7o-es évek végén, gyógyfürdőként hasznosítottak egy kétkádas kis helyiségben.

A Hidegség völgyében, a szorványban élő hívek lelki gondozására, a nagy távolságok miatt, két kápolna is épűlt: így Bándpatakon, Sarlós Boldogasszony tiszteletére 1927-ben, amit 2001-ben bővítettek ki, új tornyot 2004-ben építettek, valamint Bükkhavason, első szent királyunk, Szent István tiszteletére, 1925-ben. Az egyházközség Gyimesközéplok filiája volt. A hívek jelentős része nagy áldozatok árán, a távoli, több mint 10 km-re lévő gyimesközéploki bűnbánó Mária Magdolna-templomba járt. Az intenzív lelkipásztori munka 1974-től kezdődött, amikor Gyimesközéplok segédlelkészt kapott, így a hívek lelki élete is kezdett megváltozni. Ennek megoldására született az elhatározás, hogy a jó pasztorációs munka végzése érdekében új templomot építenek. Így, a Bükkhavas és Barackos patakok találkozásánál, az 1925-beli kis kápolna beépítésével, 1999 – 2000 között, Szilveszter Imre atya szervezésében felépült kalákában, a hívek áldozatos segítségével a szép, világos, 300 ülőhellyes új templom. 2000. augusztus 27.-én szentelte fel Tamás József gyulafehérvári segédpüspök, Szent István király tiszteletére, most már a hívek nagy örömére – helyben lakó pappal. Az esemény emlékére, a templomtetőn a cserepek kiírják a 2000-es számot. 2003 – 2006 között felépült az új plébánia épület is. A templomhajó szentély felőli ívén látható egyházunk milleniumi évének jelképe, két oldalán az 1000-es és 2000-es évszámokkal. A főoltárkép jeleníti meg amint Szent István király felajánlja koronáját a Boldogságos Szűzanyának, amely Balázs József gyergyóalfalvi festőművész alkotása. Így 2006. augusztus 1-től az egyházközség önálló lett.

A hidegségi Szent István király plébánia a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye, Felcsíki főesperesi kerülethez tartozik. Egyházi szolgálatot teljesít a gyergyóalfalusi születésű Szilveszter Imre Gábor plébános, szentszéki tanácsos, címzetes esperes, aki 1986-tól szolgálja az egyházközséget. A templom búcsúját augusztus 20-án, Szent István király ünnepén tartják, örökös szentségimádási nap: május 23.

Régi álom, s mintegy nyolcvanéves terv valósult meg az elmúlt évek során Hidegségen, egy új kápolna létrejöttével. Szilveszter Imre plébános felszínre hozta a régi közösségi szándékot, amelynek megvalósulásához egy évekkel ezelőtti tűzeset is hozzájárult. A mai kápolna telkén korábban egy fafeldolgozó üzem működött, amely leégett, megmaradt azonban a garázs épülete, amit a tulajdonos, Csillag Péter helyi vállalkozó, az egyházközség mai gondnoka, a plébániának adományozott. Ezt, a temetőtől nem messze található épületet bővítették, alakították az elmúlt kilenc évben, miközben folyamatosan misézőhelyként és ravatalozóként szolgálta a közösséget. Az egykori garázsépület november 5-től már takaros, ízlésesen berendezett, felszentelt kápolna, ugyanakkor korszerű, hűtőkamrával ellátott ravatalozó és adminisztrációs központ, amelynek átalakításához, berendezéséhez a helyi összefogás mellett a civil szervezetek is jelentős mértékben hozzájárultak. A hidegségi közösség, háromnapos lelkigyakorlattal készült az ünnepre, nagyböjtben ők választották titkos szavazással az új templom patrónusának Szent Imre herceget, akinek égi oltalmát akarják földi útjaikon járni, ragaszkodni gyökereikhez és építeni a jövőt ott, ahol soha nem volt könnyű az élet. Szent Imre herceg tiszteletére szentelte fel a szent ünnepnapján 2015. november 5-én Tamás József a Gyulafehérvári Főegyházmegye segédpüspöke a Hidegség új kápolnáját, erre az igyekezetre és a közösség jövőjére kérte Isten áldását a segédpüspök.

Összeállította: Gábor Anna

About the author

Majoros Gabriella

Leave a Comment