A hét plébániája: MAROSFŐ

Marosfő Hargita megyében Gyergyószentmiklóstól 23 km-re délkeletre 850 m magasan a Maros és az Olt vízválasztóján a Marosfői-hágónak nevezett Geréces-nyereg hátán települt klimatikus üdülőhely. Marosfő a Nagy hagymás déli előterében, a Fekete-Rez lábánál fekvő hegyvidéki település, amely a közelben eredő Maros forrásról kapta a nevét. Egyik forrása a Fekete-rez csúcsa alatt 1350 m magasan van és a vasútállomás alatt egyesül a másik ággal. A román név a magyarnak tükörfordítása. Szórványtelepülés, melynek alsó része a gyergyói medence felől Marosnyír. A hegyi kaszálók virágos látványa kellemes sétára csábít, télen pedig síterepül kínálkozik a Geréces oldala egy sípályával és felvonóval. Marosfő magaslati üdülőhely, tiszta erdei levegője a szív- és pajzsmirigy problémákkal küszködőknek ajánlott. Ortodox temploma (valamikor görög-katolikus) a falu középső részén van. Ébner Jenő lazarista atya 1953-ban került Marosfőre, a kommunista hatóságok ide küldték kényszer lakhelyre. Missziós házat épített a maros turisztikai forrásának közelében 1957-től itt végzett rendszeresen szentmisét. Ez a Missziósház egyszerre szolgált misézőhelynek és plébániai lakásnak. Szerény körülmények között, de igen gazdag Krisztusi lelkülettel élt és tevékenykedett Marosfőn 36 éven át. Sokszor volt kitéve támadásnak, betörésnek, pedig mindenét a rászorulók között osztotta szét. Az 1989-es forradalmi események zűrzavarában a felbátorodott betörők pénzt remélve – Karácsony másodnapjára virradólag meggyílkolták. Valójában jóságának volt az áldozata. Jelmondata ez volt: Mindenkivel mindig jót tegyél!

Mivel ezt a helyet nehéz volt megközelíteni, egy hétvégi háznak épült lakást vásároltak meg szükségkápolnának. Római katolikus temploma Árpád-házi szent Margit titulussal (ünnepe január 18.) 1990 és 1999 között épült a falu üdülő részén, melynek felszentelésére 1999 november 13-án, a magyar szentek és boldogok emléknapján került sor. Az új templom felépítése után a szükségkápolnát 2008-ban felújították és ravatalozónak alakították át. A jelenlegi templom alapkövét Bálint Lajos római katolikus érsek helyezte le, aki az egyházmegye vezetéséből való visszavonulása után Marosfőn lakott egy ideig. A templom felépítése, berendezése Bálint Lajos nyugalmazott érseknek, Horváth Antal csíkszentdomokosi esperes-plébánosnak, Ft. Fejér Mátyás marosfői, Ft. Csató Béla marosvásárhelyi főesperes, valamint a helyi katolikus hívek önzetlen munkájának köszönhető. A védőszent szobra, Árpád-házi Szent Margit Csorvássy szobrászművész alkotása, a marosvásárhelyi belvárosi plébániatemplomból érkezett. A szárnyas oltárkép a magyarországi Patay László festőművész alkotása, amely nemzetünk szentjeit és boldogjait ábrázolja, de mellettük helyet kaptak az erdélyi hitvalló papok és szerzetesek, az elmúlt rendszer üldözöttjei is. A plébánia kertjében egy kis harangláb látható, melynek harangját Dr. Kurkó Alajos Olaszországból hozatta. Miután Ébner atya 1989. december 26-án rablógyilkosság áldozata lett, missziós házát ifjúsági szállásnak használják, a sepsiszentgyörgyi cserkészcsapat bérelte ki. Az új templomnál altemplom is van ifjúsági szállás és más rendezvények céljára, Szent őrzőangyalokról nevezett gyermek-lelkigyakorlatos ház címén, negyvenágyas férőhellyel. Plébániai lakásnak az 1980-as években vásároltak meg a gyulafehérvári püspökség támogatásával egy lakást, amelyet az 1990-es években bővítettek. Ettől kezdve önálló plébánia. A marosfői Árpád-házi szent Margit plébánia a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, Gyergyó-i főesperesi kerülethez tartozik. Templom búcsús ünnepet tartanak január 18-án Árpád-házi Szent Margit, valamint a Magyar Szentek és Boldogok ünnepén, november 13-án is. Örökös szentségimádási nap: január 07. Jelenleg az egyházi szolgálatot Ft. Borka Ernő plébános és a kántori szolgálatot Görbe Miklós kántor végzi.

Marosfő oldallagosan ellátott filiái: Marosnyír, a régi kápolnája 1937-ben épűlt, Felcser Miklós tekerőpataki plébános idejében, a telket Bálint József adományozta. – Vasláb-Heveder filia: Vaslábon elszórtan élnek a katolikus hívek, mintegy 35 család. A kápolna titulusa Rózsafűzér Királynője, búcsús ünnepét mindig az október 7-hez eső legközelebbi vasárnapon tartják. Vasláb-Hevederen egy régi harangláb volt. 1940-től a vaslábi iskolában végezték a szentmisét, 1944 után magánházakban. 1969-ban megvásárolták a Csobotár-féle házat és templommá alakították, majd utólag toldottak hozzá egy tornyot meg sekrestyét. 2013 és 2018 között a templomot kívül belől teljesen felújították, a régi torony helyébe újat építettek. 2012-ben a régi harangláb mellett új ravatalozó épült.

Összeállította: Gábor Anna

Kép: http://mapio.net

About the author

majoros gabriella

Leave a Comment