Az Alcsíki-medence északi végénél, Csíkszeredától 7 km-re délkeletre az Olt két partján, a Zsögödi-szoros előtt, Csíkzsögöd és Csíkszentimre közt fekvő település. Területe négy egykori falvat ölel magába: Csíkszentkirály, Tiva, Poklonfalva és Kincseszeg. Ősidők óta lakott hely, területén kő-, bronz-, vaskori és Árpád-kori telepek nyomaira bukkantak. Andezitbányájában 1954-ben 14 darabból álló dák ezüstkincsleletre, egy ivókészletre leltek. Nevét első szent királyunkról, Szent Istvánról kapta 1083-ban, Szent István szentté avatása után és 1192 Szent László szentté avatása előtt. A falu szülötje volt Lestyán Ferenc plébános (1913-2008), akinek több önálló kötete jelent meg, valamint egyházi kinevezéseket és állami kitüntetéseket is kapott. Az általános iskola az itt született Vitos Mózes pap, iró, helytörténész nevét vette fel. A gazdasági életében jelentős szerepet kaptak az ásványvíz palackozó üzemek. 1720-ban Léstyán Mózes katolikus paptanár nevét említette egy oklevél. A falu neve azt igazolja, hogy egykor Szent István király tiszteletére szentelt temploma volt.
A mai templom a 15. század második felében épült. A templom kisebb harangja 1562-ben készült, a tornyon belüli faszerkezet 1688 utáni. A gótikus templomot 1759–1773 között átépítették, megmagasították, ekkor készült a templom kórusa is, a tornyot és a szentélyt kiszélesítették. Akkor távolították el a középkori oltárt, amelyen a szentkirályi Madonna szobra állt, amelyet a falusi egyszerűség és erőteljes valószerűség jellemzett. 1790-ben a templom déli oldalbejáratához barokk előcsarnokot építettek . 1855-ben készült a szószék a „csík-szent-györgyi Bálint Kapitánné, ide való Bors Julianna ő nagysága” nagylelkű adományából, 1870-ben pedig Háromszék-Kurta patakról származó kővel rakták le a templom padlózatát. 1901-ben egy kápolnát építettek, amelyet Jézus Szent Szíve tiszteletére szenteltek fel. 1930-ban a templom padlásáról előkerült egy gótikus Mária-szobor, amely az évszázadok során nagyon megsérült. A 15. század végén készült szobor jelenleg a Csíki Székely Múzeumban található. A templom nagyharangját 1829-ben öntették, amelyet az első világháború idején eltávolítottak , helyébe 1923-ban újabbat tettek .2002-ben a műemlék épületen felújítást végeztek. A vakolat eltávolítása után a templom falának déli oldalán gótikus ablakkereteket találtak, ugyanakkor a falba beépítve egy gótikus kőszoborra bukkantak. 2007 őszén ásatásokat végeztek, amelynek során egy többszintes családi kriptát találtak. A románkori templom alapja alatt újabb sírokra bukkantak, amelyek a 11-12. századból származnak. A templom belső falának északi részén a vakolat eltávolítása után, freskó került elő, ezen Szűz Mária a karján kis Jézussal, valamint Szent Anna és egy angyal is látható. Egykor a templom mennyezetén is voltak freskók, amelyeket az 1970-es évek elején lemeszeltettek. A Szent István király tiszteletére felszentelt templom apszisa sokszög záródású, bordái késő gótikus stílusban készültek. A 13-ik századi műemlék épület románkori emlékei, a torony alatti köríves hornyolt kő ajtókeret és a keresztelőmedence. A főoltáron Nagyboldogasszony és a karján ülő kis Jézus képét helyezték el, az oltár jobb oldalán Szent István király látható, amint Szűz Mária lábai elé helyezi a magyar koronát. Ugyanazon az oldalon áll Szent Péter apostol szobra is. A főoltár bal oldalán Szent Imre herceg és Szent Pál apostol szobra látható. A műemléktemplomot erős kőfal veszi körül. A templom udvarán kettőzött kőkereszt van felállítva, a falon kívül kősíremlékek jelölik a régi temető helyét. A templom előtti emlékművek : - A Bors Mihályné Henter Katalin és gyermekei síremléke az 1719-es nagy pestisjárvány idejéből. A templom kerítésében Csíkszentkirály jeles személyiségeinek sírhantjai és keresztjei találhatók.
A templom előtti téren áll egy 1775-ben készített emlékmű, valamint az első- és második világháború csíkszentkirályi hősi halottjainak emlékműve, amelyet 1971-ben állítottak fel. Ugyanott látható a 2001-ben készült Szent István király egész alakos szobra és az Andrássy család tiszteletére 2002-ben felállított emlékmű. A falu temetőjében, Tiván található az Úr-kápolna. Építésének ideje ismeretlen, kiindulási pontként csupán egyetlen évszám szolgál: a kőajtókeretbe vésett 1528.
A Szent István plébánia a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, alcsíki főesperesi kerülethez tartozik. Az egyházi szolgálatot Ft. Pap Márton plébános valamint T. Kalányos Ottó, segédlelkész, az alcsíki főesperesi kerület cigánypasztorációért felelős lelkipásztor végzik. A kántori szolgálatot Domahidi Vaszi Zalán kántor tölti be. A templom búcsúját a templom és az egyházközség védőszentjének ünnepén, augusztus 20-án Szent István napján tartják. Örökös szentségimádási nap: április 18.
Csató Béla plábános idejében 2014-ben vásároltak telket és 2016–ra épült fel a kápolna Poklond tízesében, Hadnagy Judit marosvásárhelyi építész tervei alapján. 2017-ben megáldotta a kápolna harangját, oltárát és orgonáját, valamint olajjal kenték meg a kápolna falát Jakubinyi György érsek és Tamás József segédpüspök. A kápolnát a Magyar szentek, boldogok és vértanúk tiszteletére szentelték fel. A kápolna búcsúját november 13-án tartják. A Szentimrei Büdös-fürdő, Mária királynő filia, ellátó plébániája Csíkszentkirály és az Alcsíki főesperesi kerülethez tartozik. A templom búcsúját augusztus 22-én tartják. Örökös szentségimádási nap: július 28. Szentmiséket nyáron vasárnaponként tartanak.
Összeállította: Gábor Anna
Leave a Comment