A hét plébániája: ERZSÉBETBÁNYA

Erzsébetbánya Máramaros megyében, a Lápos-hegységben, a Lápos folyó forrásvidékén, egy völgyben helyezkedik el. Magyarlápostól 30 km-re, északkeletre és Nagybányától 80 km-re keletre található. A falu éghajlata hegyvidéki jellegű. Nevét Szilágyi Erzsébetnek, Hunyadi János feleségének tiszteletére kapta, akinek a birtokában volt egy ideig az itteni aranybánya. Erzsébetbánya a történelmi Erdély legészakabbra fekvő települése. A Lápos-völgyében 3 település található nagyszámú magyar lakossal: Erzsébetbánya, Magyarlápos, valamint Domokos falu. Erzsébetbánya először 1630-ban van megemlítve, Lapos-bánya néven. A trianoni békeszerződésig Szolnok-Doboka vármegye Magyarláposi járásához tartozott. Az itt élők 1769-ben építettek egy kis fakápolnát a görög katolikusokkal együtt, majd 1787-ben P. Geld Anzelm OFM személyében önálló lelkipásztort kaptak, és ekkor alakult meg az önálló plébánia. A közösen épített fakápolna 1814. december 20-án leégett, ekkor a két felekezet külön templom építésére szánta el magát, a római katolikus hívek betársultak a görög katolikus templom építésébe és 1816-ban a Szentháromság tiszteletére szentelték fel a romai katolikusok, míg a görög katolikusok 1820-ban Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelték. Közösen használták 1948-ig, mikor a görög katolikusok papjukkal együtt ortodoxok lettek, így a római katolikusok 2008. szeptember 21-ig, az Isteni Irgalmasság tiszteletére épített új templom felszenteléséig az ortodoxokkal felváltva használták majd a templom az ortodoxok használatában maradt.

A katolikusok 2005. június 17-én kezdték el az új templomuk építését, amit 2008. szeptember 21-én Jakubinyi György érsek és Tamás József segédpüspöke szentelték fel az Isteni Irgalmasság és Pietrelcinai Szent Pio tiszteletére. Az új plébániatemplomban a főoltáron az üvegfestést a szatmárnémeti Sabău-Trifu Cristina művésznő végezte, amelyen a kéz a Teremtő Atyát, a Galamb a Szentlelket és középen az Irgalmas Jézust ábrázolja, ez háromság utalás a régi közös templomnak a titulusára a Szentháromságra. A főoltáron a faszerkezet és a famunka a művésznő férjének Sabău Trifu Luciannak és Macovei Ștefannak az alkotása. Középen van az Irgalmas Jézus képe. Jobb oldalt: Szent Fausztina nővér az Isteni irgalmasság kinyilatkoztatásának a címzettje. Szent II. János Pál pápa, aki Fausztinát boldoggá, majd szentté avatta és az Isteni irgalmasság ünnepét elrendelte. Bal oldalt: Assziszi Szent Ferenc, utalás arra, hogy Erzsébetbányán az első lelkipásztorok ferencesek voltak. Szent István király a Gyulafehérvári egyházmegye alapítója. Szent Erzsébet és Szent Margit mivel a munkálatokat az engesztelés évében kezdték el és Szent Erzsébet évben folytatták. Szent Pio atya is a templom titulusa, azért, mert szeptember 21-én szentelték a templomot, és Pio atya emléknapja szeptember 23. A templomban van még: a Szűzanya szobor, ami a bánya bejáratától van elhozva, Jézus Szent Szíve, Szent József, Isteni Irgalmasság szobor és mellékoltár, valamint Szent Antal, Szent Pio atya, Szent II. János Pál pápa, Szent Mihály arkangyal és a Lurdes-i Szűzanya szobra a barlanggal együtt. A templomkertben van a Medugorje-i Szűzanya kápolnája.

Erzsébetbánya filiája a kohóvölgyi Nagyboldogasszony templom. Kohóvölgy a Lápos-hegységben, Magyarlápostól északkeletre, a Lápos folyó mellett, Erzsébetbánya, Nemesbudafalva és Oláhlápos közt fekvő település, 1730 körül létesült. Imaházuk a római és görög katolikus hitközséggel volt közös. A királyi kincstár e célra a kohóhivatal egyik nagyobb termét engedte át, melyet 1818-ban a boldogságos Szűz Mária tiszteletére szenteltek fel. Két harangja van, az egyik ez időből való. 1972. június 12-én bérmálás lett volna a gyülekezetben, Bokor Sándor akkori plébános azonban négy nappal korábban Nagybányára utazott, a hívek úgy tudták, hogy beidézték a rendőrségre, itt látták utoljára a plébánost, majd a Duna-Deltában találták meg holttestét, a Kolozsvár történelmi temető kertjében a Házsongárdi temetőben hantolták el. Eltűnésének és halálának körülményei évtizedek múlva is tisztázatlanok. Boldoggá avatásához 2003-ban indították el az egyházmegyei vizsgálatot.

Erzsébetbányán az egyházi szolgálatot a csíkszeredai származású Csiszér Imre plébános végzi. Erzsébetbánya Isteni Irgalmasság és Pietrelcinai Szent Pio plébánia Kohóvölgy filiával együtt a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye, Belső-szolnoki főesperesi kerületéhez tartozik. A húsvét utáni első vasárnap, az Isteni Irgalmasság vasárnapján tartják a templom búcsús ünnepét, valamint Szent Pio napján, szeptember 23-án is tartanak búcsús ünnepet. Örökös szentségimádási nap: szeptember 01.

Összeállította: Gábor Anna

About the author

majoros gabriella

Leave a Comment