A hét plébániája: KRASZNABÉLTEK

Krasznabéltek községközpont Szatmár megyében, a megye déli részén, Erdődtől délre, a Kraszna folyó mellett fekvő település, már az őskor óta lakott helynek számít, amit az itt talált leletek is bizonyítanak. A település etnikai összetétel fele-fele arányban elmagyarosodott svábok és románok (vannak magyarul beszélő cigányok is). 1086-ban a hagyomány szerint Szent László király táborozott e helyen, mikor a besenyők ellen harcolt. 1412-ben az Ónody Czudarok elkobzott birtokait Drágh fiai Sándri és György kapták, kik ettől kezdve Bélteki Drágfiaknak nevezték magukat. 1556-tól Béltek a Drágfiak kihalása miatt királyi birtok lett. 1681-ben az országgyűlés a bélteki vár felépítését kívánta, és azt, hogy a rendek Béltek várát végvárnak tekintsék, de a vár azonban nem épült fel. A Rákóczi-szabadságharc után a bélteki uradalom is gróf Károlyi Sándoré, majd 1772-ben gróf Károlyi Antalé lett, aki királyi adományt kapott a bélteki uradalomra és a mezővárosra is. A Károlyiak az itt lakó reformátusokat kitelepítették a szomszédos Dobra helységbe, és helyükbe 1730-ban Württembergből hozott svábokat telepítettek. Később hozzájuk a közeli Résztelekről áttelepült frankok is csatlakoztak. Ők honosították meg a szőlőtermesztést a környéken. 1862-ben nagy tűzvész volt a településen, ekkor 1–2 ház kivételével az egész város és a templom is leégett. A templomot gróf Károlyi Alajos építtette újjá, 1913-14-ben pedig megnagyobbították Foerk Ernő tervei alapján. Az 1900-as évek elején legnagyobb birtokosa a gróf Károlyi család volt. A műemlék római-katolikus templom egyidős az erdődi várral, mindkettőt Drágffy Bertalan, Erdély későbbi vajdája építtette 1482-ben.

A jelenlegi romai katolikus templom mai formáját 1914-ben kapta, de a felszentelése csak 1919-ben történt meg, miután a férfiak hazatértek a háborúból, illetve a fogságból. Úgy a régi, mint az új templom védőszentje: Szent László. A templom részben gótikus stílusú, szentélye sokszögzáródású. A megnagyobbításkor neogótikus stíluselemekkel bővült. A templom főoltárán látható, amint Szent László király felajánlja kardját a Szűz Anyának. A templom mellékoltárai Szűzanya, Jézus Szíve, valamint a kereszt hajóban a Lourdes-i Szűz Mária oltára. A főoltáron négy szobor látható: Szent István és Szent Imre, Asztrik és Adalbert püspökök. A jelentősebb méretű középkori szentélyt nem bontották le, az ma mellékkápolnaként a Foerk-féle templom közepéből ágazik el kelet felé. A régi szentély belsejében a 2011-es falkutatáskor előkerült még néhány további, középkori részlet is. Az északkeleti sarokban láthatóvá vált az egykori szentségtartó téglából falazott fülkéje, a déli falon pedig szintén téglából falazva egy szegmensíves lezárású ülőfülke került elő. Az összes ablak nagyjából azonos méretű és kialakítású. Formájuk miatt biztos, hogy középkori részletekről van szó: rézsűs könyöklőpárkányukról profilozott bélletek indulnak felfelé, s felül csúcsívesen záródnak. A bélteki templom gótikus stilusjegyeket mutatott és mutat részben ma is. A poligonális záródású szentély a szélesebb hajóhoz csatlakozik, nyugati homlokzata előtt torony áll, amely a második emelettől kezdve nyolcszögletüvé vállik. A templom tornya középkori, de a külsejét részben átalakították. A tornyon három szinten jelennek meg ablakok. Legalul a négyzetes részen, majd a nyolcszögű szakasz vékonyabb párkánya alatti és feletti szinten. A templom egyetlen, viszonylag jól datálható középkori részlete a szentély záradékablakának mérműve. A mostani orgona két orgona ötvözete. A régi és a 70-es években egy szász templomból származó orgona, amelyet először sepsiszentgyörgyi templomban akartak felállítani, de mivel nem fért be, az akkor plébános Dr. Tyukodi Mihály kérésére, Márton Áron püspök úr krasznabélteknek ajándékozta. A templomban van eltemetve Prépostváry Bálint is, kinek sírfeliratát Szirmay Antal őrizte meg. Prépostváry Bálint tumbájának töredékei a templom főoltárának előlapja és hátlapja.

Krasznabéltek filiái: Gyöngy, Szatmár megye délkeleti részén, Krasznabéltektől északnyugatra található és Ákos filia, községközpont, Nagykárolytól 31 km-re a Kraszna jobb partján fekszik. Havonta egyszer tartanak szentmisét a hónap első vasárnapján. A következő filia Nántű, Tasnád várostól délkeletre fekszik, minden hónap második és negyedik vasárnapján szentmisét tartanak. Oldallagosan ellátott filia még Krasznasándorfalva. Szatmár megye déli részén, Krasznabéltektől keletre fekvő településen pedig minden hónap harmadik vasárnap tartanak szentmisét. A Krasznabéltek-i templom és filiái a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye, Erdődi esperesi kerülethez tartozik. Az egyházi szolgálatot Ft.Tatár Zoltán plébános végzi. A kántori szolgálatot Welti János kántor tölti be. A búcsút június 27-én tartják, Szent László ünnepén. Az örökös szentségimádási nap július negyedik vasárnapja.

Összeállította: Gábor Anna

About the author

majoros gabriella

Leave a Comment