A hét plébániája: CSÍKSOMLYÓ – KEGYTEMPLOM

Csíkszeredától 3 m-re, Erdély keleti felében helyezkedik el, a Hargita-hegység vulkáni vonulata és a Csíki-havasok közé beékelődő Csíki-medence középső részén. Csíksomlyó 1959 óta Csíkszereda település része, a katolikus vallású székelyek híres Mária-kegyhelye, búcsújáróhelye és szellemi életének több évszázados központja. Minden pünkösdkor itt zajlik a híres csíksomlyói búcsú az 1033 m magas Nagy-Somlyó lábánál. A Csíksomlyón korábban megtelepedett ferencesek 1442-1448 között felépítettek egy gótikus stílusú templomot, amelyet Sarlós Boldogasszony tiszteletére szenteltek fel 1448-ban. A gótikus templom építésében a hívek mellett jelentős segítséget nyújtott a ferenceseknek Hunyadi János erdélyi vajda, hálából Istennek a törökök fölött aratott győzelemért (1442). Ez a gótikus templom a következő három és fél évszázadon keresztül sok bővítésen és átalakításon ment át. Az 1661-es török-tatár betöréskor felgyújtották és a tetőzet teljesen leégett. Kijavították és ebben az alakjában egészen 1802-ig fennállott. Akkor lebontották és anyagát beledolgozták a mostani barokk templom falaiba.
A barokk templomot 1804-ben kezdték építeni Schmidt Konstantin építész tervei szerint, és 1876-ban fejezték be teljesen, a templomi berendezésekkel együtt. Ugyanabban az évben, augusztus 20-án szentelte fel Fogarassy Mihály erdélyi püspök. A templom berendezésének nagyobb részét Papp Miklós brassói festő és szobrász készítette. A Szűz Máriát a kis Jézussal ábrázoló kegyszobor a templom legértékesebb része. A hársfából faragott alkotás 1515 és 1520 körül készülhetett reneszánsz stílusban. 2,27 m magasságával a világon ismert kegyszobrok legnagyobbika, alkotója nem ismert. A Napba öltözött asszonyt ábrázolja, lába alatt a holdsarló, feje körül 12 csillagból álló csillagkoszorú, fején koronával, jobb kezében jogarral, balján a Megváltót tartja. Ez a kegyszobor a Mária-zarándoklatok központja, a zarándokok előtte fejezik ki hódolatukat, a lábát megcsókolják, megsimogatják, hozzá érintik kegytárgyaikat. A Mária kegyszobor jobb oldalán Szent István király, bal oldalán Szent László király szobra áll. A mellékoltárok és a szószék már a XIX. század első felében elkészültek. A következők: Szent Ferenc-oltár, Szent Antal-oltár, Szent Erzsébet-oltár, Szent Anna-oltár, Nepomuki Szent János- és Keresztelő Szent János-oltár, Kortonai Szent Margit oltára és a kórus alatt a szenvedő Jézus oltára. Külön értéket képvisel a templomban a stallum a szentélyben és a szószék a templomhajó déli falán. A kórust Pfeifer Antal készítette 1831-ben és a legfontosabb bútora az orgona, amely 1931-ben épült a mai formájában. A színes üvegablakok 1905-1911-ből valók. A főbejárati üvegablakokon Jézus és Mária monogramja, valamint a ferences jelvény látható. Az 1980-as években készültek a sekrestye és a folyosó ajtaján lévő domborművek, alkotójuk Vincefi Sándor szobrászművész. A templom diadalívén latin nyelvű kronosztikon áll, magyarul ezt jelenti: „Íme, Mária, tündöklő fényben ragyog hajlékod, mit Neked Szent Ferenc kisded nyája emelt.” A templom homlokzatán látható Mária-szobor rézből készített ötvösmunka. A Labarum az ókorban, Nagy Konstantin (306–337) római császár idején hadizászló, a győzelem jelképe volt. Minden színes üvegű ablak egy-egy nemesi család adománya. A szentélytől kezdve a következő sorrendben vannak elhelyezve a szentek képei: Szent Imre, Szent Erzsébet, Szent Ferenc, Szent Margit, Szent József, Kapisztrán Szent János, Szent Klára, Szent Antal. A kórusban: Szent Ágnes és Szent Cecília.
Mivel ősi búcsújáróhely Somlyó, a különleges Mária-tisztelettel, 1948 január 3-án, XII. Piusz pápa a templomot Basilica Minor (Kisbazilika) rangra emelte. A moldovai és a székelyföldi ferencesek között az összekötő kolostor a csíksomlyói volt. A kolostór az 1440-es években épített gótikus templommal egy időben kisebb méretű kolostort is emeltek Csíksomlyón a ferences szerzetesek. A kolostor mai alakjában az 1773–1779-es években épült. A Kis-Somlyó hegyen három kápolna áll: a Salvator-kápolna, Szenvedő Jézus kápolnája és a Szent Antal kápolna. A pünkösdszombati búcsús ünnepi szentmisét a Kissomlyó és Nagysomlyó hegyének nyergébe a Hármashalom oltár építményén mútatják be. A hely jellegét az adja meg, hogy már a XV. században virágzik a Boldogságos Szűz Mária tisztelete a székely nép körében, így a környék népe Mária-ünnepeken Somlyón gyűl össze, mivel a Szűzanya haza várja gyermekeit.
A Csíksomlyó, kegytemplom és ferences kolostor a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, felcsíki főesperesi kerülethez tartozik. Sarlós Boldogasszony: Szűz Mária látogatása Erzsébetnél, július 2-án van a búcsúnapja. Örökös szentségimádási nap: május 20. A kántori szólgálatot Bíró János, kántor-karnagy tölti be.
Összeálította: Gábor Anna

Fotó: www.magnificat.ro

About the author

majoros gabriella

Leave a Comment